Blaise Agüera y Arcas

Gyakran rögzítem magamban, hogy a társadalmi, kulturális és intézményi folyamatok változékonyságának megfigyelése önmagában is jelentős tapasztalat. Ugyanakkor korlátozott késztetést érzek arra, hogy ezeknek a változásoknak az okait vagy szerkezetét részletes elemzésnek vessem alá. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló információk komplexitása és töredezettsége megnehezíti egy koherens interpretációs keret kialakítását. Feltételezhető ugyanakkor, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló elemző eszköz képes lehet az ilyen mintázatok strukturáltabb feltárására.

A közelmúlt tapasztalatai alapján úgy érzékelem, hogy több területen is destabilizáló hatások jelennek meg, amelyek megkérdőjelezik a korábban konszenzuálisnak tekintett nézeteket. Ide sorolható az oktatási rendszerben érzékelt normatív tartalom, a társadalmi és vallási diskurzusok értelmezési kereteinek elmozdulása, valamint a tudományos közösségek működésének és legitimációs mechanizmusainak árnyaltabbá válása. E jelenségek következtében számos témában eltérést tapasztalok saját jelenlegi álláspontjaim és a korábban elsajátított paradigmák között.

Mivel mindezek szisztematikus összerendezése egyelőre nem tűnik megvalósíthatónak, alkalmi jelleggel dokumentálom azokat a reflexiókat, amelyek – akár személyes, akár társadalomelméleti szempontból – potenciális relevanciával bírhatnak. E gyakorlat célja nem egy teljes körű elméleti modell kialakítása, hanem a megfigyelhető jelenségek prelimináris rögzítése és értelmezési lehetőségeinek nyitva hagyása.

https://whatisintelligence.antikythera.org/

What is Technofeudalism?

When we think of feudalism, images of medieval lords ruling over vast estates with serfs working the land might come to mind. But if we replaced those lords with tech giants and those serfs with everyday internet users, we’d see how Yanis Varoufakis illustrates a timely issue – technofeudalism.

Who is Yanis Varoufakis?

Yanis Varoufakis is an economist, writer, and former Greek Finance Minister. Known for his critique of modern capitalism, Varoufakis has spent years envisioning a more equitable economic future. His 2023 book, Technofeudalism: What Killed Capitalism, argues that capitalism is being replaced, not by a more progressive system, but by something more reminiscent of the past – feudalism in a digital guise.

What is Technofeudalism?

Technofeudalism is the idea that we are not transitioning from capitalism to something better, but slipping into a system where tech companies function like modern feudal lords. Varoufakis argues that since the 2008 financial crisis, our economic system has fundamentally changed. The cloud, big data and digital platforms have become the “land” of this new era, controlled by tech giants like Google, Amazon and Meta.

These companies, Varoufakis contends, influence our behaviours and choices in ways that are not as voluntary as we might believe. Just as medieval lords controlled land and labour, tech companies wield immense power over data and access to digital spaces. This consolidation of power, sustained by central banks and governments, mirrors the feudal structure of old, where a few elites control the resources that everyone else depends on.

Feudalism vs Capitalism

Capitalism emerged from the remnants of European feudalism, a system where the majority of the population lived under the dominion of a small elite. By the 12th century, most skilled workers toiled under feudal lords, receiving subsistence rather than wages, while serfs laboured for landed nobles. The stark difference between these systems lies in how surplus is extracted: feudal lords wielded power through direct force, while capitalism often cloaks exploitation in the guise of choice.

Capitalism often cloaks exploitation in the guise of choice.

Critics like Evgeny Morozov challenge the notion that tech companies are mere rent-seekers in this new landscape. He argues that these firms invest significantly in research, development, and extensive infrastructure – hallmarks of active capitalists. Rather than idly accruing wealth, big tech firms are engines of production and innovation, contradicting the image of feudal lords benefiting from monopolistic rents.

Though technofeudalism raises valid concerns about the power wielded by tech giants, equating them with feudal lords risks oversimplifying a complex capitalist reality. Modern tech firms are not just controllers; they drive innovation, embodying the very principles of capitalism – competition, growth and relentless progress. While parallels to feudalism persist in issues of control and dependency, the economic engines of today reflect a distinct, dynamic system.

“Varoufakis argues that capitalism is being replaced, not by a more progressive system, but by something more reminiscent of the past – feudalism in a digital guise.”

How does technofeudalism challenge the future of our digital economy?

The flow of data now contributes more to world GDP than the flow of physical goods. The rise of technofeudalism urges us to critically examine the influence of tech companies in our lives, especially as we adapt to an era dominated by artificial intelligence. As our daily experiences are increasingly digitised, tech giants are gaining unprecedented wealth and power by controlling vast amounts of data about us.

digitális pénz jövője, a kriptovaluták helye, a központi bank szerepe, a pénzügyi ellenőrzés és a jövőbeni társadalmi-gazdasági forgatókönyvek

 

1. A pénz digitalizációja

Teljesen egyetértek azzal, hogy a pénz irányba tart a digitalizáció felé. A mai tranzakciók már jelentős része digitális, a készpénz aránya folyamatosan csökken, különösen a fejlett országokban. A digitális pénznek számos előnye van:

• Átláthatóság és biztonság: minden tranzakció nyomon követhető, csökken a korrupció és a pénzmosás lehetősége.

• Hatékony könyvelés és adózás: a metaadatokkal rendelkező pénz (pl. célzott felhasználás, költségkategóriák) lehetővé tenné a valós idejű, automatikus könyvelést és az adózás egyszerűsítését.

• Gazdaságpolitikai eszközök: a központi bankok könnyebben szabályozhatnák a pénzmennyiséget, akár célzott ösztönzőket bevezetve (pl. helyi vásárlások támogatása).

---

2. Kriptovaluták vs. központi digitális pénz

Itt érdekes a felvetésed: a decentralizált kriptovaluták alapvetően a központi kontroll elkerülésére jöttek létre. A központi bank által kibocsátott digitális pénz (CBDC – Central Bank Digital Currency) ezzel szemben teljesen ellenőrzött:

• A pénzkibocsátást és inflációt a központi bank szabályozza, ami makrogazdasági stabilitást biztosít.

• A tranzakciók nyomon követhetők, de a megfelelő adatvédelmi szabályokkal biztosítható a magánszemélyek védelme.

Kriptovaluták inkább spekulációs vagy alternatív értéktároló szerepet töltenek be, de nem feltétlenül alkalmasak a mindennapi fizetésekre egy stabil gazdaságban.

---

3. Metaadatok és célzott felhasználás

Ez egy nagyon izgalmas gondolat: a pénzhez információt lehetne kapcsolni, például:

• Költségkorlátozások: bizonyos pénzt csak élelmiszerre, oktatásra, egészségügyre lehetne elkölteni.

• Helyi gazdaság támogatása: bizonyos pénzt csak helyi kereskedőknél lehetne felhasználni.

• Automatizált adminisztráció: vállalatoknál, állami intézményeknél a pénz útja nyomon követhető lenne, kevesebb lenne a csalás vagy hiba.

Ez a gondolat a modern “programozható pénz” koncepciójához hasonlít, amit már több országban kísérleteznek.

---

4. Miért nem történt meg még?

A teória, hogy a meglévő érdekhálózatok nem akarják a teljes átláthatóságot, nem alaptalan. Valóban:

• Fekete gazdaság és alvilág: a digitális pénz csökkentené a rejtett tranzakciók lehetőségét.

• Politikai és gazdasági érdekcsoportok: egy átlátható, nyomkövethető pénzrendszer csökkentené bizonyos csoportok befolyását.

Ugyanakkor a technológiai akadályok is szerepet játszanak: a teljeskörű digitális pénzrendszer infrastruktúrája, adatvédelem és biztonság kérdései még fejlődőben vannak.

---

5. A pénz szerepe hosszú távon

Az utolsó gondolatod filozófiai: a pénz, mint közvetítő eszköz, talán hosszú távon elavulhat. Ha a társadalom bőségben él vagy a digitalizáció, automatizáció olyan szintre ér, ahol az alapvető szükségletek biztosítottak, a pénz szerepe csökkenhet, de ez inkább távoli jövő, és több társadalmi-kulturális tényezőtől függ.

https://www.youtube.com/watch?v=Kr0q-NDuaFE

éghajlatváltozás

Kezdek egy apró reménysugarat látni arra, hogy talán mégis van esélye az emberiségnek túlélni az éghajlatváltozást. Pedig a klíma sem adja könnyen magát: az átlaghőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik, mint ahogy a korábbi modelljeink mutatták. Az 1,5 °C-os küszöböt — ötéves átlagra számolva — valószínűleg már a következő El Niño éveiben átlépjük, tehát 2027–2028 körül, nem 2035-ben, ahogy azt a párizsi egyezmény idején remélték. A permafrosztba zárt metánról pedig jobb, ha most nem is beszélünk… az már egy különösen sötét fejezet. Idén valami meglepő dolog történt.

És mégis: mintha most először tényleg megcsillanna valami remény.

Egyre inkább úgy érzem, hogy az emberi szintű mesterséges intelligencia valóban a küszöbön áll — és talán ezzel esélyünk nyílik arra, hogy kezeljük ezt a krízist. Egy dolog olvasni erről Kurzweil könyvében, és logikailag elfogadni az érveit, de egészen más érzés élőben látni, ahogy sorra omlanak össze az emberi különlegesség bástyái. Mindezt úgy, hogy a mai modellek még mindig szinte nevetségesen egyszerűek: hatalmas hash-táblák, némi folytonossági simítással a rácspontok között.

Én az emberi tudást egy hatalmas fához hasonlítom — kicsit az élet fájához.

A fát könnyű lineáris sorba rendezni, könyvekben leírni, de abból visszaépíteni a fát már sokkal nehezebb. Ez nemcsak a gépek, hanem az ember számára is kihívás: a tudásfa valószínűleg sok olyan mintázatot rejt, amit még nem ismerünk. Most viszont végre nekifogtunk digitalizálni, formalizálni ezt a fát — és nem lepne meg, ha idővel számos, ma még nehéznek tűnő feladat egyszerre könnyűvé válna.

Lehet, hogy ez naiv optimizmus, bár inkább naivitásból van bennem sok, mint optimizmusból. De az is igaz, hogy az értelem eloszlása valószínűleg gauss-görbét követ, és miközben a tudományterületek száma robbanásszerűen nőtt, a népesség ezt már nem tudta követni. Ma már nem mélyítjük tovább a fát, inkább csak új kis ágakat ragasztunk rá, és néha lenyesünk belőle egy-egy darabot.

Szóval,lehet, hogy a mesterséges intelligencia még megment minket az éghajlatváltozástól.

Constructor Theory Explains Origin of Time

 https://www.youtube.com/watch?v=WkIuIMbKny8

Most physicists believe that time fundamentally doesn’t exist, because the concept of time is incompatible with a model of physics where quantum mechanics and general relativity coexist. David Deutsch and Chiara Marletto have now shown that “constructor theory” can be used to construct time. Let’s take a look. 

Paper: https://arxiv.org/pdf/2505.08692

Did Microsoft Just Fix Its Quantum Problem?

Did Microsoft Just Fix Its Quantum Problem?

https://www.youtube.com/watch?v=lsUmeqO68dE

Earlier this year, Microsoft unveiled its new Majorana quantum processor which supposedly used topological qubits which are less susceptible to noise. Unfortunately for the company, that claim was quickly disputed by quantum researchers. Now, though, Microsoft researchers have published yet another paper to the arXiv claiming that they’ve made another quantum breakthrough. Let’s take a look.

Top 10 Physics Paradoxes and Unsolved Problems

 https://www.youtube.com/watch?v=MVu_hRX8A5w

Boltzmann Brains Why Real Numbers? The Black Hole Information Loss Paradox Quantum Gravity Fermi paradox Complexity and Emergence The Grandfather Paradox The Arrow of Time Schrödinger’s Cat The Transporter Paradox Lear Science With Brilliant

In today’s video, I have a brief rundown of my 10 favorite physics paradoxes and big problems. If you have trouble sleeping at night, this will give you something to think about.

Virus (2025) 바이러스 Movie Trailer | EONTALK

 https://www.youtube.com/watch?v=F0bLHA68gWk

If the movie Virus (2025) is in Korean, here's how the film might unfold with a focus on Korean cinema themes. Korean films often bring strong emotional depth, high-stakes action, and sharp social commentary to their genre work.

1. 전염병 서바이벌 드라마 (Pandemic Survival Drama):

Virus (2025) might portray the rapid spread of a dangerous virus, leading to widespread chaos. The plot could follow a group of survivors, possibly stuck in an isolated area like a hospital, apartment complex, or even a city, trying to survive the virus's deadly effects. Given Korea’s history with intense disaster and survival films (like Train to Busan), this type of story could focus on intense personal drama and relationships in the face of unimaginable crisis.

2. 사회 붕괴 (Social Collapse):

In this scenario, the virus doesn't just threaten people’s health but completely disrupts society. The government might fail to contain the outbreak, leading to mass panic, rioting, and a breakdown of social order. People might have to make difficult moral choices to survive, and the film could explore how different social classes or communities react when civilization collapses. This theme is common in post-apocalyptic Korean cinema, where human nature is tested in extreme circumstances.

3. 바이오테크와 윤리 (Biotechnology & Ethics):

Another direction for Virus (2025) could involve a biotech company, government, or even a rogue scientist releasing a man-made virus into the population. This kind of plot would delve into the ethical questions around genetic modification and the reckless pursuit of profit or scientific knowledge without considering the consequences. Korean films often tackle these themes with a social commentary edge, critiquing corporate or government mishandling.

4. 스릴러/미스터리 (Thriller / Mystery):

Virus (2025) could also lean into the thriller genre, focusing on a detective or ordinary person trying to uncover the truth behind the virus’s origin. Is it an accident, a biological attack, or something more sinister? Korean cinema is particularly skilled at blending tension with mystery, so the film could have a fast-paced narrative with twists and turns, keeping viewers on edge as they try to unravel the mystery.

한국 영화와 바이러스 영화 (Korean Cinema and Virus Films):

Korea has tackled virus and disaster films before, such as The Flu (2013), which focused on a deadly viral outbreak, and Pandora (2016), a disaster film about nuclear disaster. The Korean film industry often mixes genre elements like horror, thriller, and drama, so Virus (2025) might combine these into a high-energy, emotional story.

2025년의 시점 (The Year 2025):

The year "2025" suggests a near-future setting. With the pandemic still fresh in many minds, this could explore fears of future outbreaks, with an added sense of urgency and modern technology making the situation even more dangerous. A virus in this year could be an evolved form of something more familiar or an entirely new, engineered disease.

결말과 메시지 (Endings and Messages):

Korean films often have bittersweet or open-ended conclusions, so Virus (2025) might not offer a neat, happy resolution. Instead, it could leave viewers with a thought-provoking question about humanity's resilience, moral choices, or the relationship between science, technology, and ethics.

http://eontalk.com/

Akihabara (秋葉原) Tokió Csijoda városkerületének egy negyede Japánban, melyet az elektronikai város becenéven is ismernek.

Akihabara Guide: Tokyo's Anime, Electronics & Video Games Capital

Igen, Akihabara (秋葉原) Tokió egyik legismertebb negyede, és valóban a "elektronikai város" néven is ismert, mivel ez az a hely, ahol a legtöbb elektronikai bolt, számítástechnikai eszközök és egyéb high-tech termékek elérhetők Japánban. Akihabara híres az elektronikai termékek széles választékáról, és az itt található üzletek, amelyek mindenféle elektronikai cikket kínálnak a legújabb kütyüktől kezdve az egyedi alkatrészekig.

https://www.youtube.com/watch?v=BnQ1Yy_cZmw

A negyed emellett a japán popkultúra, különösen az anime, manga és videojátékok központja is. Rengeteg bolt található, amelyek az otaku kultúrára építenek, és kínálnak termékeket, mint például figurák, poszterek, videojátékok, valamint kávézók és tematikus éttermek, amelyek az anime világához kapcsolódnak.

Akihabara tehát nemcsak az elektronikai eszközök szerelmeseinek, hanem az anime és manga rajongóinak is egy olyan hely, amit mindenképpen érdemes meglátogatni. Jártál már ott, vagy tervezel utazást Japánba?

https://www.youtube.com/watch?v=UDn2emsfJFA

a Mátrix mit üzen ma, egy algoritmusok, deepfake-ek és mesterséges intelligencia uralta világban ?

Loneliness as a style in life in Buenos Aires

Nagyon érdekes, amit írsz, és igazán mély betekintést ad a film élményébe. Happy Together (1997) valóban egy elég különleges darab Wong Kar-waitól, és olyan hangulatot teremt, ami elég elgondolkodtató. A film az emberi kapcsolatok, a magány és az önkeresés határvonalait feszegeti, de nem feltétlenül ad könnyen emészthető válaszokat, ami miatt sokaknak nehéz lehet teljesen kapcsolódni hozzá. Wong mester filmjei sokszor ennyire nyitva hagyják a kérdéseket, és nem várják el, hogy mindenki mindent megértsen azonnal.

https://en.wikipedia.org/wiki/Happy_Together_(1997_film)

Leslie Cheung karakterének elmélyülése, különösen a saját identitása és érzelmi viharai szempontjából tényleg figyelemre méltó. Az ő személyes története, ami egy olyan tragikus végkifejletet kapott, amit említesz, valószínűleg még inkább színesíti a filmbeli teljesítményét. Ahogy elmondod, valóban látszik, hogy szívvel-lélekkel bele tudott élni a szerepébe, mivel a film egy olyan történetet mesél el, ami valószínűleg nem idegen a saját életétől. Tony Leung viszont más karaktert hozott, ami lehet, hogy szándékos, de valóban egy kicsit eltávolítottabb benyomást kelt. Lehet, hogy az ő szerepe egy kicsit "játszottabb", nem tudom, te mit gondolsz erről, de valóban nem olyan mély, mint Leslie Cheungé.

A film központi témája szerintem az, hogy miként tudunk megélni egy kapcsolatot, ami egyáltalán nem felel meg a társadalmi normáknak, és hogy miként viseljük el, amikor a szeretett személy más utat választ, mint amit mi szeretnénk. És igen, a film inkább hangulatban és érzésekben gondolkodik, mintsem hogy konkrét válaszokat adjon, ami miatt lehet, hogy sok néző nem mindig találja meg a "helyét" a történetben.

De ha nem érted pontosan, hogy miről szól, az teljesen rendben van! Wong Kar-wai filmjei tényleg ilyenek – mindegyikük egy-egy elmélyült érzelmi állapotot és filozófiai kérdést feszeget, és sokszor nem biztos, hogy mindent azonnal el lehet kapni, mert nem feltétlenül az a cél, hogy minden kérdésre választ adjon.

Ha továbbra is felfedeznéd Wong filmjeit, esetleg olyan darabok, mint a In the Mood for Love vagy a 2046 is érdekesek lehetnek – ott is sok a hasonló érzelem és hangulat, de talán könnyebben bele lehet kerülni a történetbe, ha valaki kicsit jobban elkapja az atmoszférát.

https://www.youtube.com/watch?v=53RaD15emyE