DNS-alapú memória

 A perovszkit anyagokkal kombinált DNS-alapú nanometrikus memória felépítése a biomolekuláris mérnökség és a szilárdtest-fizika zseniális ötvözete. A rendszer alapvető logikája, hogy a DNS-molekulát nem a genetikai kód (A, T, C, G bázisok) sorrendjeként használja adattárolásra, hanem egy fizikai vázként és elektromos kapcsolóként.

Az eszköz szerkezeti felépítése a következő rétegekből és komponensekből áll, alulról felfelé haladva:

1. Hordozó és alsó elektróda (Alapzat)

• Anyaga: Általában szilícium (Si) vagy üveg alapú hordozó, amelyre egy rendkívül vékony arany (Au) vagy platina (Pt) réteget visznek fel.
• Funkciója: Ez szolgál a memóriaegység alsó elektromos érintkezőjeként, amely biztosítja az áram bevezetését.

2. A DNS-perovszkit hibrid aktív réteg (A "Szív")

Ez a legkritikusabb rész, ahol az adattárolás történik. Egy nanométeres vastagságú mátrix, amely két fő elemből áll:

• DNS-váz (Scaffold): Mesterségesen tervezett, kétszálú DNS-molekulák hálózata. A DNS-t azért választották, mert molekuláris szinten rendkívül precízen programozható a formája (ezt hívják DNS-origaminak), és képes önmagától rendeződni (self-assembly).
• Perovszkit nanokristályok: A DNS-molekulák felületéhez kémiailag hozzákötnek (funkcionalizálnak) fém-halogenid perovszkit (például cézium-ólom-halid) nanorészecskéket. A perovszkit kiváló elektromos és optikai tulajdonságokkal bír, és képes megváltoztatni az ellenállását.

3. Felső elektróda (Záróréteg)

• Anyaga: Egy újabb vékony fémréteg (például alumínium vagy ezüst).
• Funkciója: Bezárja az áramkört. Az alsó és felső elektróda közé szorított DNS-perovszkit réteg így együttesen egy memrisztort (memória-ellenállást) alkot.

---

Hogyan működik az adattárolás? (Írás és Olvasás)

A memória működése az ellenállás-változáson (RRAM-elv) alapul, nem pedig a chipekben megszokott elektron-csapdákon:

• Az „1” állapot (Írás): Amikor a felső és alsó elektródára feszültséget (mindössze <0,1 Voltot) kapcsolnak, a perovszkit kristályokban lévő ionok és a DNS-molekula mentén lévő töltések elmozdulnak. Ennek hatására a DNS-lánc mentén egy apró, vezetőképes "fonal" (filamentum) alakul ki. Az eszköz ellenállása hirtelen leesik (bekapcsolt állapot).
• A „0” állapot (Törlés): Ellentétes irányú feszültség hatására a vezetőképes fonal megszakad, az ionok visszatérnek a helyükre, és az ellenállás újra nagyon magas lesz (kikapcsolt állapot).
• Olvasás: Egy egészen minimális feszültséggel megmérik a réteg ellenállását. Ha alacsony, akkor az adat 1, ha magas, akkor 0.

Miért pont a DNS és a perovszkit kombinációja?

A hagyományos perovszkit memóriák instabilak, a nedvesség és a hő hatására gyorsan lebomlanak. Ebben az új architektúrában a DNS-molekula védőburkolatként és stabilizáló rácsként működik: bezárja és rögzíti a perovszkit nanokristályokat. Ez megakadályozza az anyag bomlását, így a chip akár 120 °C-on is működőképes marad, miközben molekuláris mérete miatt elképesztő adatsűrűséget tesz lehetővé.

ezt a technológiát hogyan próbálják integrálni a már említett 2 nm-es szilícium chipekkel,  a memrisztorok szerepe a neuromorf (az emberi agyat utánzó) számítástechnikában.

 A 2 nanométeres (2 nm) gyártástechnológia 2026 augusztusára a globális félvezetőipar legfontosabb harctterévé vált. Ez a technológia jelenti a határt, ahol a hagyományos szilíciumalapú tranzisztorok fizikai korlátaikhoz érnek, és ahol a kvantummechanikai hatások már közvetlenül befolyásolják a működést.

A legfrissebb piaci helyzetkép és technológiai részletek:

🔬 Technológiai áttörés: Viszlát FinFET, üdv GAA

A 2 nm-es csomópontnál a gyártók végleg elhagyják a több mint egy évtizedig használt FinFET tranzisztor-architektúrát.

• GAA (Gate-All-Around): Az új architektúra lényege, hogy a kapu (gate) minden oldalon körülöleli a csatornát.
• Nanosheet tranzisztorok: A csatornákat vízszintes, egymásra pakolt szilícium szalagok (nanosheet-ek) alkotják, ami drasztikusan csökkenti az áramszivárgást és növeli a teljesítményt.

---

📊 A három nagy óriás versenyfutása (2026. augusztusi státusz)

➡️ TSMC (N2 technológia)

A tajvani óriás diktálja a tempót, a tömegtermelés beindítása a tervezett ütemben halad.

• Időzítés: A kockázati gyártás már zajlik, a teljes volumenű tömeggyártás 2026 végén / 2027 elején indul el Tajvanon (Hsinchu és Kaohsiung üzemekben).
• Első vásárlók: Az Apple (az iPhone 18 chipjeihez) és az NVIDIA (a következő generációs MI gyorsítókhoz) már szinte a teljes kezdeti kapacitást lefoglalta.
• Hátoldali tápellátás (Backside Power Delivery): Az N2P eljárásnál vezetik be, ami a tápvezetékeket a chip hátuljára helyezi át, felszabadítva a helyet a logikai áramköröknek.

➡️ Intel (Intel 18A és 14A)

Az Intel agresszív "5 nódus 4 év alatt" stratégiájának döntő fázisához érkezett.

• Intel 18A (kb. 1.8 nm): Ez a technológia már készen áll a gyártásra. Az Intel idén augusztusban megerősítette, hogy az első 18A-s chipek (Clearwater Forest szerverchipek és Panther Lake klienschipek) már működőképesek, és a sorozatgyártás 2026 elején-közepén megkezdődik.
• RibbonFET és PowerVia: Az Intel saját GAA elnevezése (RibbonFET) és a piacon elsőként bevezetett hátoldali tápellátása (PowerVia) technológiai előnyt biztosíthat számukra a TSMC-vel szemben az időzítés terén.

➡️ Samsung Foundry (SF2)

A dél-koreai vállalat az elsőként vezetett be GAA technológiát (3 nm-en), így komoly tapasztalati előnnyel indult a 2 nm-es versenyben.

• Időzítés: Az SF2 mobil chipgyártás 2026-ban indul, míg a szuperszámítógépekbe és MI-ba szánt chipek gyártását 2027-re ütemezik.
• Kihívás: A Samsung számára a legnagyobb feladat jelenleg a kihozatali arány (yield) stabilizálása, hogy versenyképes áron tudjon tömegeket kiszolgálni.

---

⚠️ Miért kritikus ez a lépcsőfok?

• Fizikai korlátok: 2 nanométeren a tranzisztorok kapuszélessége alig néhány tucat szilíciumatom vastagságú. Itt a kvantum-alagúteffektus (amikor az elektronok átugranak a lezárt gátakon) komoly hibákat okozhat, amit speciális szigetelőanyagokkal kell orvosolni.
• Brutális költségek: Egyetlen modern ASML High-NA EUV (extrém ibolyántúli) litográfiai gép, amely elengedhetetlen a 2 nm alatti mintázáshoz, több mint 350-400 millió dollárba kerül, ami elképesztő belépési korlátot jelent.

Intel 18A és a TSMC N2 közötti technológiai különbségek, az Apple ervezi felhasználni ezt a technológiát a jövőbeli eszközeiben. 

nanoelektronika területét 2026 augusztusában az áttörő molekuláris memóriák, a 2 nanométeres

A nanoelektronika területét 2026 augusztusában az áttörő molekuláris memóriák, a 2 nanométeres gyártástechnológia küszöbén álló félvezető-piaci fellendülés és a komoly geopolitikai átrendeződések dominálják. [1, 2, 3]

A legfontosabb aktuális hírek és trendek a következők:

🔬 Tudományos áttörés: DNS-alapú nanometrikus memória

Amerikai kutatók sikeresen kombinálták a DNS-struktúrákat a perovszkit anyagokkal, létrehozva egy rendkívül stabil molekuláris szintű memóriát. [1]

• 100-szor kisebb energiafogyasztás: A berendezés a hagyományos perovszkit memóriákhoz képest tizedannyi áramot igényel, működéséhez mindössze 0,1 Voltnál is kisebb feszültség szükséges. [1]
• Kiemelkedő stabilitás: A nanotechnológiás hibrid eszköz 120 Celsius-fokos hőmérsékletig stabil marad, és szobahőmérsékleten is több hétig megőrzi funkcionalitását. [1]

🏭 Gyártástechnológia és piaci robbanás

A globális félvezető- és nanoelektronikai piac meredeken emelkedik, részben az MI (mesterséges intelligencia) adatbázisok igényei, részben az új architektúrák miatt. [1, 2]

• 2 nanométeres tranzisztorok: A vezető öntödék (foundry-k) gőzerővel készítik elő a 2 nm-es gyártási eljárást, amely drasztikus teljesítménynövekedést és alacsonyabb fogyasztást hoz. [1]
• GaN és Szilícium-fotonika: A gallium-nitrid (GaN) chipek tömegesen törnek be az elektromos járművekbe és MI adat központokba. Ezzel párhuzamosan a szilícium-fotonika és a társcsomagolt optika (CPO) alkalmazása akár 70%-kal csökkenti az adatátviteli hálózatok energiaigényét. [1, 2]
• STMicroelectronics áremelés: Az erős piaci kereslet és a dráguló nyersanyagok miatt a vállalat augusztus 23-tól harmadszor emel árat 2026-ban, ami különösen az autóipari mikrokontrollereket érinti. [1]

🌍 Geopolitika és szabályozás

• Kínai függetlenedés: Kína megkezdte a saját fejlesztésű immersziós mélyibolya (DUV) litográfiai gépeinek tömeggyártását, amellyel fokozatosan igyekszik teljesen leválni a nyugati nanotechnológiai ellátási láncokról. [1]
• Európai Chips Act 2.0: Az Európai Bizottság augusztusban előterjesztette a Chips Act 2.0 javaslatcsomagot. A cél az európai chipgyártás megerősítése, miközben a szektort komoly mérnökhiány (2030-ig 114 000 nyugdíjba vonuló szakember) és a kínai nyersanyagfüggőség (például a gallium terén) veszélyezteti. [1, 2]

📅 Nemzetközi konferenciák

Augusztus végén (24–25.) rendezik meg Londonban a 36th World Nano Conference-t, amelynek központi témái a nanoméretű logikai kapuk, a szén nanocsövek és a kvantumszámítástechnika gyakorlati integrációja lesznek. [1, 2, 3]

Még egy szeg Nyugat koporsójába

Még egy szeg Nyugat koporsójába

Látszólag jelentéktelen, de annál fontosabb hír jelent meg a Reuters oldalán: Kína kifejlesztette az első mély ultraibolya (DUV, vagyis Deep Ultra Violet) fényforással működő litográfiai gépét. Ez eddig tudomásom szerint kizárólag európai - azon belül holland - dominanciát jelentett az ASML révén - másik is gyártottak, csak nem ezzel a technológiával, úgy tűnik ennek is vége. Az ASML gyártotta a világ legkomplexebb és egyben legdrágább gépeit, a chipgyártók sorban álltak, hogy kapjanak belőlük, mivel ezek teszik lehetővé az áramkörök atomszintű felrajzolását a különböző processzorlapkákra. Ennek vége. Kína rendelkezik saját GPS-el, saját űrállomással, most már egy olyan elit technológiával is, ami tovább növeli a versenyhelyzetét. Kína a tervek szerint idén már öt ilyen gépet gyárt le, a következő években további huszat és az elég is lesz ahhoz, hogy a technológia-irányult világunkban véglegesen földbe döngölje Nyugatot. Minap láttam egy magyar blogger friss videóját Shenzenről, a képek alapján a kínaiak ötven, de inkább száz évvel vannak előttünk - túlzás nélkül.

Is AI Killing the Internet?

https://www.youtube.com/watch?v=lPBwJz45nrk

People clicking on things is the most basic building block of the internet. But as we rely on AI more and more, fewer people are actually clicking things, and soon the only thing we might be interacting with are AI agents who do the rest for us. This isn’t a good development. Let’s take a look at how AI is reshaping the internet, and what that means for the future of information sharing.

Power Delivery

De ani de zile, observăm o dezvoltare ultrarapidă în sectorul noilor tehnologii. În fiecare an, sute de dispozitive inteligente și soluții inovatoare ajung pe piață. Fiecare dintre ele are ca scop facilitarea și îmbunătățirea vieții de zi cu zi a utilizatorilor. Una dintre inovațiile interesante și demne de luat în seamă este tehnologia Power Delivery (PD).Tehnologia bazată pe Power Delivery utilizează un port USB-C pentru a încărca dispozitivele. Marele avantaj al acestei soluții este că PD permite încărcarea rapidă a dispozitivelor electronice de mici dimensiuni, cum ar fi telefoanele mobile sau căștile wireless, precum și a dispozitivelor de dimensiuni mai mari, cum ar fi laptopurile sau tabletele. Este o opțiune de încărcare versatilă și extrem de practică. Nu contează dacă dispozitivul rulează pe Android, Microsoft sau iOS. Un avantaj foarte important al acestei tehnologii este faptul că, de fiecare dată când un dispozitiv este conectat la încărcător, se determină puterea maximă cu care poate fi încărcat echipamentul. Datorită acestui fapt, putem fi siguri că parametrii de încărcare sunt întotdeauna adaptați în mod optim la dispozitivul nostru.O caracteristică importantă a încărcătoarelor cu PD, este funcționarea în mai multe profiluri de tensiune. În fiecare versiune Power Delivery profilele sunt selectate în funcție de tipul de dispozitiv care se încarcă.

Blaise Agüera y Arcas

Gyakran rögzítem magamban, hogy a társadalmi, kulturális és intézményi folyamatok változékonyságának megfigyelése önmagában is jelentős tapasztalat. Ugyanakkor korlátozott késztetést érzek arra, hogy ezeknek a változásoknak az okait vagy szerkezetét részletes elemzésnek vessem alá. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló információk komplexitása és töredezettsége megnehezíti egy koherens interpretációs keret kialakítását. Feltételezhető ugyanakkor, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló elemző eszköz képes lehet az ilyen mintázatok strukturáltabb feltárására.

A közelmúlt tapasztalatai alapján úgy érzékelem, hogy több területen is destabilizáló hatások jelennek meg, amelyek megkérdőjelezik a korábban konszenzuálisnak tekintett nézeteket. Ide sorolható az oktatási rendszerben érzékelt normatív tartalom, a társadalmi és vallási diskurzusok értelmezési kereteinek elmozdulása, valamint a tudományos közösségek működésének és legitimációs mechanizmusainak árnyaltabbá válása. E jelenségek következtében számos témában eltérést tapasztalok saját jelenlegi álláspontjaim és a korábban elsajátított paradigmák között.

Mivel mindezek szisztematikus összerendezése egyelőre nem tűnik megvalósíthatónak, alkalmi jelleggel dokumentálom azokat a reflexiókat, amelyek – akár személyes, akár társadalomelméleti szempontból – potenciális relevanciával bírhatnak. E gyakorlat célja nem egy teljes körű elméleti modell kialakítása, hanem a megfigyelhető jelenségek prelimináris rögzítése és értelmezési lehetőségeinek nyitva hagyása.

https://whatisintelligence.antikythera.org/

What is Technofeudalism?

When we think of feudalism, images of medieval lords ruling over vast estates with serfs working the land might come to mind. But if we replaced those lords with tech giants and those serfs with everyday internet users, we’d see how Yanis Varoufakis illustrates a timely issue – technofeudalism.

Who is Yanis Varoufakis?

Yanis Varoufakis is an economist, writer, and former Greek Finance Minister. Known for his critique of modern capitalism, Varoufakis has spent years envisioning a more equitable economic future. His 2023 book, Technofeudalism: What Killed Capitalism, argues that capitalism is being replaced, not by a more progressive system, but by something more reminiscent of the past – feudalism in a digital guise.

What is Technofeudalism?

Technofeudalism is the idea that we are not transitioning from capitalism to something better, but slipping into a system where tech companies function like modern feudal lords. Varoufakis argues that since the 2008 financial crisis, our economic system has fundamentally changed. The cloud, big data and digital platforms have become the “land” of this new era, controlled by tech giants like Google, Amazon and Meta.

These companies, Varoufakis contends, influence our behaviours and choices in ways that are not as voluntary as we might believe. Just as medieval lords controlled land and labour, tech companies wield immense power over data and access to digital spaces. This consolidation of power, sustained by central banks and governments, mirrors the feudal structure of old, where a few elites control the resources that everyone else depends on.

Feudalism vs Capitalism

Capitalism emerged from the remnants of European feudalism, a system where the majority of the population lived under the dominion of a small elite. By the 12th century, most skilled workers toiled under feudal lords, receiving subsistence rather than wages, while serfs laboured for landed nobles. The stark difference between these systems lies in how surplus is extracted: feudal lords wielded power through direct force, while capitalism often cloaks exploitation in the guise of choice.

Capitalism often cloaks exploitation in the guise of choice.

Critics like Evgeny Morozov challenge the notion that tech companies are mere rent-seekers in this new landscape. He argues that these firms invest significantly in research, development, and extensive infrastructure – hallmarks of active capitalists. Rather than idly accruing wealth, big tech firms are engines of production and innovation, contradicting the image of feudal lords benefiting from monopolistic rents.

Though technofeudalism raises valid concerns about the power wielded by tech giants, equating them with feudal lords risks oversimplifying a complex capitalist reality. Modern tech firms are not just controllers; they drive innovation, embodying the very principles of capitalism – competition, growth and relentless progress. While parallels to feudalism persist in issues of control and dependency, the economic engines of today reflect a distinct, dynamic system.

“Varoufakis argues that capitalism is being replaced, not by a more progressive system, but by something more reminiscent of the past – feudalism in a digital guise.”

How does technofeudalism challenge the future of our digital economy?

The flow of data now contributes more to world GDP than the flow of physical goods. The rise of technofeudalism urges us to critically examine the influence of tech companies in our lives, especially as we adapt to an era dominated by artificial intelligence. As our daily experiences are increasingly digitised, tech giants are gaining unprecedented wealth and power by controlling vast amounts of data about us.

digitális pénz jövője, a kriptovaluták helye, a központi bank szerepe, a pénzügyi ellenőrzés és a jövőbeni társadalmi-gazdasági forgatókönyvek

 

1. A pénz digitalizációja

Teljesen egyetértek azzal, hogy a pénz irányba tart a digitalizáció felé. A mai tranzakciók már jelentős része digitális, a készpénz aránya folyamatosan csökken, különösen a fejlett országokban. A digitális pénznek számos előnye van:

• Átláthatóság és biztonság: minden tranzakció nyomon követhető, csökken a korrupció és a pénzmosás lehetősége.

• Hatékony könyvelés és adózás: a metaadatokkal rendelkező pénz (pl. célzott felhasználás, költségkategóriák) lehetővé tenné a valós idejű, automatikus könyvelést és az adózás egyszerűsítését.

• Gazdaságpolitikai eszközök: a központi bankok könnyebben szabályozhatnák a pénzmennyiséget, akár célzott ösztönzőket bevezetve (pl. helyi vásárlások támogatása).

---

2. Kriptovaluták vs. központi digitális pénz

Itt érdekes a felvetésed: a decentralizált kriptovaluták alapvetően a központi kontroll elkerülésére jöttek létre. A központi bank által kibocsátott digitális pénz (CBDC – Central Bank Digital Currency) ezzel szemben teljesen ellenőrzött:

• A pénzkibocsátást és inflációt a központi bank szabályozza, ami makrogazdasági stabilitást biztosít.

• A tranzakciók nyomon követhetők, de a megfelelő adatvédelmi szabályokkal biztosítható a magánszemélyek védelme.

Kriptovaluták inkább spekulációs vagy alternatív értéktároló szerepet töltenek be, de nem feltétlenül alkalmasak a mindennapi fizetésekre egy stabil gazdaságban.

---

3. Metaadatok és célzott felhasználás

Ez egy nagyon izgalmas gondolat: a pénzhez információt lehetne kapcsolni, például:

• Költségkorlátozások: bizonyos pénzt csak élelmiszerre, oktatásra, egészségügyre lehetne elkölteni.

• Helyi gazdaság támogatása: bizonyos pénzt csak helyi kereskedőknél lehetne felhasználni.

• Automatizált adminisztráció: vállalatoknál, állami intézményeknél a pénz útja nyomon követhető lenne, kevesebb lenne a csalás vagy hiba.

Ez a gondolat a modern “programozható pénz” koncepciójához hasonlít, amit már több országban kísérleteznek.

---

4. Miért nem történt meg még?

A teória, hogy a meglévő érdekhálózatok nem akarják a teljes átláthatóságot, nem alaptalan. Valóban:

• Fekete gazdaság és alvilág: a digitális pénz csökkentené a rejtett tranzakciók lehetőségét.

• Politikai és gazdasági érdekcsoportok: egy átlátható, nyomkövethető pénzrendszer csökkentené bizonyos csoportok befolyását.

Ugyanakkor a technológiai akadályok is szerepet játszanak: a teljeskörű digitális pénzrendszer infrastruktúrája, adatvédelem és biztonság kérdései még fejlődőben vannak.

---

5. A pénz szerepe hosszú távon

Az utolsó gondolatod filozófiai: a pénz, mint közvetítő eszköz, talán hosszú távon elavulhat. Ha a társadalom bőségben él vagy a digitalizáció, automatizáció olyan szintre ér, ahol az alapvető szükségletek biztosítottak, a pénz szerepe csökkenhet, de ez inkább távoli jövő, és több társadalmi-kulturális tényezőtől függ.

https://www.youtube.com/watch?v=Kr0q-NDuaFE

éghajlatváltozás

Kezdek egy apró reménysugarat látni arra, hogy talán mégis van esélye az emberiségnek túlélni az éghajlatváltozást. Pedig a klíma sem adja könnyen magát: az átlaghőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik, mint ahogy a korábbi modelljeink mutatták. Az 1,5 °C-os küszöböt — ötéves átlagra számolva — valószínűleg már a következő El Niño éveiben átlépjük, tehát 2027–2028 körül, nem 2035-ben, ahogy azt a párizsi egyezmény idején remélték. A permafrosztba zárt metánról pedig jobb, ha most nem is beszélünk… az már egy különösen sötét fejezet. Idén valami meglepő dolog történt.

És mégis: mintha most először tényleg megcsillanna valami remény.

Egyre inkább úgy érzem, hogy az emberi szintű mesterséges intelligencia valóban a küszöbön áll — és talán ezzel esélyünk nyílik arra, hogy kezeljük ezt a krízist. Egy dolog olvasni erről Kurzweil könyvében, és logikailag elfogadni az érveit, de egészen más érzés élőben látni, ahogy sorra omlanak össze az emberi különlegesség bástyái. Mindezt úgy, hogy a mai modellek még mindig szinte nevetségesen egyszerűek: hatalmas hash-táblák, némi folytonossági simítással a rácspontok között.

Én az emberi tudást egy hatalmas fához hasonlítom — kicsit az élet fájához.

A fát könnyű lineáris sorba rendezni, könyvekben leírni, de abból visszaépíteni a fát már sokkal nehezebb. Ez nemcsak a gépek, hanem az ember számára is kihívás: a tudásfa valószínűleg sok olyan mintázatot rejt, amit még nem ismerünk. Most viszont végre nekifogtunk digitalizálni, formalizálni ezt a fát — és nem lepne meg, ha idővel számos, ma még nehéznek tűnő feladat egyszerre könnyűvé válna.

Lehet, hogy ez naiv optimizmus, bár inkább naivitásból van bennem sok, mint optimizmusból. De az is igaz, hogy az értelem eloszlása valószínűleg gauss-görbét követ, és miközben a tudományterületek száma robbanásszerűen nőtt, a népesség ezt már nem tudta követni. Ma már nem mélyítjük tovább a fát, inkább csak új kis ágakat ragasztunk rá, és néha lenyesünk belőle egy-egy darabot.

Szóval,lehet, hogy a mesterséges intelligencia még megment minket az éghajlatváltozástól.

Constructor Theory Explains Origin of Time

 https://www.youtube.com/watch?v=WkIuIMbKny8

Most physicists believe that time fundamentally doesn’t exist, because the concept of time is incompatible with a model of physics where quantum mechanics and general relativity coexist. David Deutsch and Chiara Marletto have now shown that “constructor theory” can be used to construct time. Let’s take a look. 

Paper: https://arxiv.org/pdf/2505.08692