2019. október 26., szombat

Digitális Székelyföld Konferencián

A Digitális Székelyföldet építő, több nformatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter idén is megszervezi Erdély és egyben a Kárpát-medence egyik legjelentősebb szakmai fórumát, a Digitális Székelyföld Konferenciát. A vándorrendezvény hetedik kiadását szeptember 26–29-e között Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székhelyén szervezik. Az elmúlt évekhez hasonlóan a rendezvény célja feltárni és aktívabban kiaknázni a digitális technológia adta lehetőségeket, és ezt a tudást Székelyföld fejlesztésére fordítani, ugyanakkor szeretnék ösztönözni a szakmai kommunikációt is az erdélyi vállalkozók és szakemberek között, mondta el a Maszolnak adott interjúban Bihari Béla, a szervező IT Plusz Klaszter elnöke. Hetedik alkalommal szervezi az IT Plusz Klaszter a Digitális Székelyföld konferenciát, amely egyre nagyobbá bővül. Indításkor azt mondtátok, hogy ezzel a rendezvénnyel szeretnétek felhelyezni a székelyföldi informatikai ágazatot a világtérképre. Mennyire sikerült elérni ezt a célt?Sikerült elérni, hiszen Háromszék és Hargita megyék fejlesztési stratégiájában a térség egyik húzóágazataként szerepel az informatikai ágazat. Maros megyében, Szovátán volt az egyik legmeghatározóbb rendezvényünk, illetve sok más informatikai térkép is születik. Például jelenleg a legtöbb országnak készül a mesterséges intelligencia stratégiája, Magyarországon készül a mesterséges intelligencia térkép is, amely arra hivatott, hogy feltárja a jelenleg, mesterséges intelligenciát kutató intézményeket és cégeket. Mi is ehhez a trendhez szeretnénk csatlakozni rögtön, nem megvárva, hogy évek teljenek el. Szeretnénk ha beazonosítanánk és bemutatnánk milyen mesterséges intelligencia kezdeményezések vannak, illetve milyen múltja van Erdélyben a mesterséges intelligencia kutatásoknak.Már a Digitális Székelyföld kezdeményezés elején arra hívtátok fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban nagyot kell dobbantani, nem kullogni kell a világban történő fejlesztések után, hanem ki kell hagyni lépéseket és előre kell szaladni. Ha most a világ a mesterséges intelligenciával foglalkozik, akkor itt Székelyföldön is ezzel kell foglalkozni? Helyesen fogalmaztad meg a feladatot, hiszen amíg mi arra törekszünk, hogy big data fejlesztőket képezzünk, addig Japánban már létezik big data múzeum. Ilyen léptékű a fejlődés, a digitalizáció egyre inkább meghatározza a magán és üzleti életünket. Nekünk székelyföldi informatikusoknak, de mindenkinek, aki ebben érintett, abban kell gondolkodnia, hogyan tudja ezeket a trendeket beépíteni a tevékenységébe és vállalkozásába, ezzel is növelni a versenyképességét. A Digitális Székelyföld konferencia a látható része az IT Plusz Klaszter tevékenységének. Év közben mivel foglalkoztok, milyen fejlesztések, szakmai és üzleti együttműködések valósulnak meg? Amikor elindultunk, az volt a cél, hogy ismerjük meg egymást, alakítsunk ki üzleti kapcsolatokat és vegyünk részt közösen nagy projektekben. Mára ez nagyon jól működik, van egy közös kommunikációs csatorna, ahol nap mint nap osztunk meg egymással üzleti lehetőségeket, pályázatokat. Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez az együttműködés kiváló, hogy vannak olyan projektek, amelyben 4-5 cég összefogott és sikerült közösen olyan ajánlatot adni, amely rávert a nagyobb versenytársakra. Másik aktuális példa, hogy most szándékszunk háromszékiekkel, székelyudvarhelyiekkel és kolozsváriakkal egy nagy projektet letenni. A Digitális Székelyföld gondolat kezd már körvonalazódni és megvalósulni? Az előbb említettem, hogy a székelyföldi informatikai vállalkozók körében miként valósul meg a Digitális Székelyföld gondolata, viszont az önkormányzatok képviselői is mindig jelen vannak a konferencián, mert belátják, hogy a digitalizáció, az e-ügyintézés bevezetése olyan lépés, amit meg kell tenniük a bürokrácia leküzdésében. Az oktatás területén is vannak együttműködések, ezt bizonyítja, hogy az idei konferenciát bevittük a marosvásárhelyi felsőoktatás fellegvárába, a Sapientia Tudományegyetem székhelyére. Kutatók, oktatók, átképzési programok szerepelnek a Digitális Székelyföld konferencia kínálatában. Ugyanakkor a kezdő vállalkozásoknak is igyekszünk lendületet adni. Az elmúlt években több StartUp támogatási program valósult meg, ezek által rengeteg új vállalkozás indult be. Szeretnénk most megnézni, kik mernek kilépni a porondra, találkozni vállalkozókkal, lehetséges partnerekkel vagy befektetőkkel. Jelenleg Erdélyben nincs jobb lehetőség bemutatni egy StartUp vállalkozást, mint a Digitális Székelyföld konferencia. Említetted, hogy az idei konferencia fő témája a mesterséges intelligencia. Ez miként kap helyet a különböző előadások tematikájában? Ígértetek egy mesterséges intelligencia élő demonstrációt, ez miként zajlik majd? Ami a beharangozott mesterséges intelligencia élő bemutatót illeti, ne kérdezd, hogy miben áll, mert még én sem tudom. Szertics Gergely a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció részéről lesz jelen, és ígértek nekünk egy élő demonstrációt, kíváncsian várom én is. Visszakérdezek: mi a mesterséges intelligencia? Ha egy laikus embert megkérdezel, ma még nem pontosan tudja, hogy mit jelent. Először legtöbben valószínű akkor találkoznak ezzel a fogalommal, amikor új mobiltelefont vásárolnak és szerepel a készülék leírásában, hogy mesterséges intelligenciát támogató processzor van benne, vagy a fényképek tematikáját valamilyen mesterséges intelligenciával ismerik fel. Ez egy olyan népszerű topik, amit egyelőre inkább csak Power Point bemutatókon mernek a szélesebb közönség elé tárni, természetesen van ennek szakmai megalapozottsága is. Célunk a konferencia témájával, hogy érthető módon beszéljünk a mesterséges intelligenciáról, és bárki, aki részt vesz, tudjon egy átfogó képet alkotni, hogy milyen stádiumban vannak ezek a fejlesztések, hogyan alkalmazható egyes üzletágakban, mik a lehetőségek és mik a veszélyei a mesterséges intelligenciának. Mérföldkőhöz érkeztünk az emberiség történelmében, hiszen ez az a pont, amikor az ember alkotott valamit, amit már egy gép fejleszt tovább. Ez viszont számos kérdést is felvet az emberiség jövőjéről, sokakban felmerül a kérdés, hogy ez most jó vagy nem jó nekünk. Lényege, hogy van egy felépített gépi tudás, amely nagy méretű adatmennyiségből tanul és képes emberi döntéseket támogatni, felülbírálni vagy önállóan hozni döntést. Úgy érzem, még rendkívül gyerekcipőben jár a mesterséges intelligencia valós alkalmazhatósága, viszont a nagyvállalatok ezt a lufit már meglovagolják. Vannak viszont nagy fejlesztési projektek, léteznek nagy összegű Európai Uniós kutatási pályázatok is mesterséges intelligencia témakörében. Úgy érzem, most kezdődik el egy újabb technológiai robbanás, mint amilyen a mobiltelefon, a vezeték nélküli kommunikáció, a wifi stb. volt. A Digitális Székelyföld konferencián minden témakörbe próbáljuk becsatolni a mesterséges intelligencia témáját: miként lesz ez hatással az illető iparágra, marketing eszközökre, az előadók bemutatnak mesterséges intelligencia alapú kutatási projekteket. Ezen kívül téma lesz a digitalizáció a családban is, ahol megvitatjuk a privát életünkben használatos eszközök hatását a gyerekekre és lesznek tech-to-tech előadások, ahol szakemberek szakembereknek beszélnek. Az esemény fénypontja pedig Barabási Albert László kutató előadása, hiszen kitől mástól tudhatnánk meg hitelesebben, hogy mi is a mesterséges intelligencia. Emellett bemutatjuk a „Két székely” című izgalmas beszélgetést a high-tech világot képviselő Barabási Albert László és a low-tech világot képviselő Kolumbán Gábor között, amely a YouTube-on elérhető. A Digitális Székelyföld konferencia kínálatát hallgatva meggyőződésem, hogy a rendezvény nem kizárólag a szakmának szól, hanem mindenkinek, akit érdekel és érint a világunkban egyre inkább jelen lévő digitalizáció. Valóban, a Digitális Székelyföld nemcsak informatikusokról és informatikusoknak szól, hanem mindenkinek, aki olvasott már e-mailt telefonról, küldött üzenetet Facebookon, keresett vagy adott már el Google-on, és szintet szeretne lépni a digitális világ eszközeivel a saját szakterületén. Az esemény részletes programja elérhető a digitalisszekelyfold.ro honlapon. Kedvezményes árú jegyeket még lehet vásárolni ugyancsak a rendezvény honlapján.

animáció

Megnéztem, nagyon jó volt. A technológia szuper, a karakterek kedvesek, a történet egyszerű, de kerek az üzenet jön.A z Incredibles-hez képest, talán Remy ,az Incredibles sokkal kiegyensúlyozottabb ilyen szempontból, de mindenképpen szeretem ezeket a fajta történeteket.

2019. október 24., csütörtök

Prüfungstag für die fahrerlosen Seestadt-Busse

Die autonom fahrenden E-Busse bieten 11 Passagieren Platz, ein Operator ist immer an Bord. 2019 soll der Fahrgastbetrieb starten. Der Bericht zum Video auf:

https://derstandard.at/2000083863657/...

Dass so etwas passiert, können die Projektentwickler – beteiligt ist neben den Wiener Linien unter anderem das Austrian Institute of Technology – aber ohnehin bereits mit hoher Wahrscheinlichkeit ausschließen: Dem Bus wird beigebracht, wie seine Strecke aussieht – mittels Sensoren scannt er während der Fahrt dann die aktuellen Bedingungen, erkennt Hindernisse und bleibt stehen. Eine Premiere glückte den Projektentwicklern an diesem Testtag ebenfalls: Zum ersten Mal kommunizierte in Österreich ein autonomer Bus mit einer technisch aufgerüsteten Ampel mittels W-Lan-Technologie.

Diesen Herbst sollen die autonomen E-Busse fahrgastlose Testfahrten auf der vorgesehenen, zwei Kilometer langen, Seestadt-Strecke absolvieren, die bei der U2-Endstation starten soll. Ab dem Frühjahr 2019 sind dann auch reguläre Fahrgäste erlaubt. Kinderwägen und Rollstühle sind tabu. Außerdem müssen alle Fahrgäste sitzen. Sechs Haltestellen sind vorgesehen, vermutlich werden die Busse zwischen 8 und 13 Uhr unterwegs sein. Die maximale Laufzeit der E-Busse beträgt neun Stunden.

2019. október 22., kedd

populációban

Feladvány: egy idegen bolygón élő faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek: alfák, béták és gammák. Az egyedek nemét az emberekhez hasonlóan két nemi kromoszómájuk határozza meg, amelyek mindegyike kétféle lehet: X vagy Y. Ha a nemi kromoszómák mindegyike X, akkor az egyed alfa nemű, ha mindkettő Y, akkor béta nemű, ha pedig vegyes, akkor gamma.
Az emberhez hasonlóan ennél a fajnál is két különböző nemű egyed képes az utódnemzésre, mégpedig bármely két különböző alkalmas rá. Fogantatáskor mindkét szülő véletlenszerűen átörökíti az egyik kromoszómáját, egyenlő, 50 százalékos eséllyel bármelyiket, így lesz az utódnak két nemi kromoszómája.Tegyük fel, hogy a népes bolygón a nemek arányában beállt az egyensúlyi állapot. Ez azt jelenti, hogy a következő egyed, aki megszületik, pont olyan valószínűséggel lesz valamilyen nemű, mint amilyen arányban az adott nem képviselteti magát a populációban.
A feladat: adjuk meg a populációban a nemek arányát, azzal a feltételezéssel, hogy a populáció bármely két különböző nemű tagja azonos eséllyel lesz a következő születendő egyed szülő párja!
Megfejtés: A feladat szerint a faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek, amiket két nemi kromoszómájuk határoz meg. Az XX kromoszómapárral rendelkezők az alfák, az YY kromoszómapárral rendelkezők a béták, a vegyes XY kromoszómapárosok pedig a gammák.
Bármely két különböző nemnek lehet utódja, és a szülők a kromoszómáik közül az egyiket örökítik tovább. Ennek megfelelően egy alfának (XX) és egy bétának (YY) mindig gamma lesz az utódja. Egy gamma (XY) és egy alfa (XX) utódjának a nemét az dönti el, hogy a gamma szülő melyik kromoszómáját örökíti tovább. Az esetek felében az X-et, és ekkor alfa lesz az utód, az esetek másik felében Y-t, és ekkor gamma lesz az utód. Béta (YY) és gamma (XY) szülők esetén ugyancsak a gamma átörökített kromoszómája fog dönteni, és az utód itt is 50-50 százalék eséllyel örökli valamelyik szülője nemét.
Most nézzük, milyen valószínűséggel kerülnek össze különféle nemű szülők. Legyen az alfák, béták és gammák száma a populációban rendre, A, B és C. Képzeljünk el egy hatalmas gráfot, amiben minden pont egy egyednek felel meg. Kössük össze (ún. élekkel) ebben a gráfban azokat a pontokat, amelyek potenciálisan szülőpárok lehetnek, azaz különböző neműek.
Ha például az a kérdés, hogy hány lehetséges alfa-béta szülőpár van, akkor az alfák és béták között menő éleket kell leszámolnunk. Mivel az A darab alfa pont mindegyikéből indul él a B darab béta pont mindegyikébe, ezért az alfák és béták között menő összes él száma A-nak és B-nek a szorzata lesz. Ha az a kérdés, hogy véletlenszerűen választva az összes lehetséges szülőpáros közül mekkora valószínűséggel választunk alfa–béta szülőpárost, akkor A·B-t le kell osztanunk az élek összes számával, azaz A·B + B·C + A·C értékkel. Ennek megfelelően a különféle fajta szülőpárok kiválasztásának vagy előfordulásának valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:

alfa–béta előfordulási valószínűsége: A·B/(A·B+B·C+A·C)

béta–gamma előfordulási valószínűsége: B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma–alfa előfordulási valószínűsége: A·C/(A·B+B·C+A·C)

Mindebből kiindulva az egyes nemek születési valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:

alfa születési valószínűsége: (1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C)

béta születési valószínűsége: (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma születési valószínűsége:

(1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C) + (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C) + A·B/(A·B+B·C+A·C)

Egyensúlyi állapotban ugyanezeknek a valószínűségeknek rendre a = A/(A+B+C), b = B/(A+B+C) és c = C/(A+B+C) értékeket kell felvenniük. Ezekből az alábbi egyenletrendszer adódik az így bevezetett a, b és c egyed-előfordulási valószínűségekre:

2·a = a·c/(a·b+b·c+a·c)

2·b = b·c/(a·b+b·c+a·c)

2·c = a·c/(a·b+b·c+a·c) + b·c/(a·b+b·c+a·c) + 2·a·b/(a·b+b·c+a·c)

Már a feladat elején megállapítható volt, és az egyenletekben is látjuk, hogy az alfák és béták szerepe teljesen szimmetrikus. Ennek megfelelően jogosnak tűnhet az érvelés, miszerint az arányuk is egyforma kell legyen, tehát egyszerűsítsük képleteinket azzal a feltevéssel, hogy a = b. Ebben a esetben, mivel a+b+c = 1, rögtön következik, hogy a = b = (1 - c)/2. Ezt az első egyenletbe helyettesítve némi algebra után kapjuk, hogy c^2 = 1/3, tehát c ≈ 0.577, és a = b ≈ 0.211.

A gondolatmenet azonban nem helyes!

Igaz ugyan, hogy az időbeli változást leíró egyenletekben a és b felcserélhető, azonban ahhoz, hogy tudjuk, miként alakul időben egy folyamat, a dinamikát leíró egyenletek mellett a kezdőfeltételekre is szükség van. Ha a kezdőfeltételekben aszimmetria van, akkor szimmetrikus időfejlődési egyenletek mellett is lehet aszimmetrikus a későbbi állapot. Példaként vegyünk egy hegyére állított ceruzát. A ceruza számára minden irány egyenértékű, minden irányba ugyanúgy dőlne le a ceruza. Nagyon óvatosan talán megállíthatjuk a hegyén, de egy apró fuvallatra rögtön el fog dőlni, ezt hívjuk instabil egyensúlyi helyzetnek és szimmetriasértésnek a fizikában. A legkisebb véletlenszerű zaj hatására megbomlik a kezdeti szimmetria, és kiválasztódik egy ledőlési irány, amely korábban nem volt kitüntetett.Esetünkben a feladat nem adta meg a kezdőfeltételeket, azaz a kezdeti populációban a nemek arányát. Vegyük például azt az extrém esetet, hogy az alfák vagy a béták nincsenek is, azaz valamelyiknek a számossága nulla, például valami vírus okozta kihalás miatt, ami csak az egyik nemet érintette. Nos, ebben az esetben, a maradék két nem közti egyensúly pont olyan lesz, mint férfiak és nők esetében, azaz fele-fele arányban fog beállni a maradék nemek aránya. Ez azonnal látható például b = 0 helyettesítéssel az első egyenlet alapján.
Általában pedig különböző kezdeti feltételek esetén különböző egyensúlyi arányok fognak beállni, tehát nincsen egyértelmű megoldása a feladatnak. Feltehető azonban a kérdés, hogy mennyire stabil a beállt egyensúly egy adott esetben. Tegyük fel, hogy nincsenek olyan nagy perturbáló hatások, mint mondjuk egy vírus okozta járvány, ami csak az egyik nemet érinti, de a folyamat véletlenszerűségéből adódó véletlenszerű ingadozások jelen vannak. Minél kisebb a populáció, annál nagyobb ingadozásokat tudnak okozni a nemek arányában a véletlenszerű elhalálozások és születések.
Az alábbi grafikonon egy tízezer fős populációt látunk, amit az a = b szimmetriamegfontolás alapján elméletileg számolt egyensúlyi állapotból indítottunk, de látható, hogy pusztán a véletlenszerű ingadozások révén a béták kihalnak, és csak alfák és gammák maradnak közel egyenlő arányban. Tehát az aszimmetriát, sőt akár egy nem teljes kihalását, nemcsak a kezdeti feltételek, de a véletlenszerűség is tudja okozni!
Azt is láthatjuk, hogy a három nemből álló rendszer sokkal instabilabb, mint a két nemből álló rendszer. Talán nem véletlen, hogy az állatvilágban is leginkább két nemet figyelhetünk meg. Feladatunk természetesen csak gondolatébresztő, amely rávilágít a probléma néhány aspektusára. A valóság ennél sokkal bonyolultabb is lehet genetikailag, és persze a párválasztás sem írható le olyan egyszerűen, mint ahogyan a feladatban modelleztük.

BabyX v3.0 Interactive Simulation


Itt egy cikk, hogy milyen jó lesz, ha majd a robotok veszik át a legtöbb ma ismert munkakört (mert bizonyára nekünk újabb, érdekesebb állások maradnak). Ez az érvelés egyébként egy kicsit hasonlít a 2029-eshez, mert az is csak azt mondja, hogy mivel a fizikai (számítási) lehetőségek nagyjából adottak lesznek, ezért valahogy egy igazán okos mesterséges intelligencia is létre kell jöjjön addig. Hasonlóan, bár eddig csak nőtt az emberiség számossága és újabb és újabb technológiák szorították ki a régi mesterségeket (ugyebár nem sok kovács van már és hát a játékprogramozó munkakör se nagyon létezett 1970 előtt), ezért a mostani nehéz és könnyű iparra is ez a sors vár. De ahogy eddig is tudtunk újabb és újabb munkát találni az embereknek, úgy ezután is fogunk tudni. Én bízom benne, hogy igen, mert ha nem, akkor nagyjából már úgyis mindegy lesz. Persze a mostani gazdasági válságos légkör nem sok optimizmusra ad okot, de én egyébként nem jöttem ki rosszul abból, hogy ott kellett hagynom a régi munkámat és újat kellett keressek.
Egyébként arra való tekintettel, hogy melyik lesz a legnagyobb cég 2029-ben, a Google, a Microsoft, vagy az Apple, messze nem mernék jóslatokba bocsájtkozni (csak egy kicsit, szerintem a Google, de legjobban annak örülnék, ha a SpaceX lenne :)).

Star Wars: The Rise of Skywalker | Final Trailer

The saga will end, the story lives forever. Watch the final trailer for @StarWars: 
#TheRiseOfSkywalker in theaters December 20.

2019. október 21., hétfő

I am Number Four | US

Az Alfred Gough, Miles Millar és Marti Noxon által írt forgatókönyv Pittacus Lore A Negyedik című regényén alapszik.John különböző földönkívüli "hagyatékokkal" van felfegyverezve, mint például nagyobb erő, gyorsaság és agilitás; továbbá rendelkezik a telekinézissel és fényt tud előidézni kezéből.A mogadoriak elkezdik Jonh keresését. Egy másik földönkívüli, Hatodik (Teresa Palmer) úgy dönt, hogy a mogadoriak nyomába ered, ahelyett, hogy Őrzője halála után ő is menekülne. A mogadoriak végül megtalálják Johnt, és manipulálnak két összeesküvés-elmélet gyártó fiatalembert, hogy csapdába ejtsék Henrit. Amikor John és Sam megpróbálják megmenteni őt, megtámadják őket, de végül sikeresen megmenekülnek. Azonban Henri halálosan megsebesült és meghal, miután John és Sam megmenekül néhány lorieni tárggyal, köztük egy kék kővel, amely nyomkövető készülékként működik, s segít megtalálni a többi lorieni Védőt. És a film végén láthatjuk, hogy John és Sam találkozik a hatodikkal, (number six) aki a film folytatásának társfőszereplője lesz.

Digitális Székelyföld Konferencián

A Digitális Székelyföldet építő, több nformatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter idén is megszervezi Erdély és egyben a Kárpát-mede...