2018. február 24., szombat

fizikus

https://www.teol.hu/eletstilus/hetesi-zsolt-osszeomolhat-az-emberi-civilizacio-963271/

Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk.

Miért

Miért olyan nagy sláger a mesterséges intelligencia (AI)?
Nagyon sok esetben a mesterséges intelligencia új megoldásokat kínál bizonyos üzleti problémákra, hiszen sokkal gyorsabban reagál és hatékonyabb folyamatokon keresztül jó eredményeket ér el, mint ahogy eddig azt bármilyen gépi vagy emberi munkaerő tette. Sokan attól is tartanak, hogy a robotok (humanoid megjelenésű mesterséges intelligencia megoldások) elveszik az emberek munkáját. Azonban a Spark Institute at IBS csapata inkább abból a szempontból közelíti meg a helyzetet, hogy ha az emberi szakértelmet kiterjesztjük a mesterséges intelligenciával, akkor a folyamatainkat olyannyira felturbózhatjuk, amit puszta emberi képességekkel lehetetlen lenne elérni. Jó példa erre egy biztosítótársaság által alkalmazott AI megoldás, ami 3 mp alatt bírál el egy kárigényt, ezalatt 18 csalásszűrő algoritmust futtat le az igényen, és az önrész levonása után a kártérítést el is utalja az ügyfélnek. A hatékonyság mellett az élvezetes munkavégzés is megjelenik az AI melletti érvek között. A mesterséges intelligencia megoldásokkal ugyanis olyan munkaköröket válthatunk ki, valamint automatizálhatunk, amelyek egy ember számára túl monoton, unalmas és olykor kellemetlen feladatot jelentenek. Így lehetőséget kapunk arra, hogy csak ránk, emberekre jellemző képességeinket használjuk: intuícióinkat, kreativitásunkat, személyiségünkre jellemző egyedi tulajdonságainkat.

Tervezik az MI fejlesztését és beépítését az ország életébe, kezdve a katonaságt a várostervezésig

Kína azt tervezi, hogy 2030-ig „világuralomra” tesz szert a mesterséges intelligencia (MI) terén.

2018. február 5., hétfő

Digitális Inkvizíció

Információs technikai forradalom új korszakába léptünk, elérkezett a digitális inkvizíció kora. A fő inkvizítor maga az állam, a végrehajtó a Biztonsági Szolgálatok, az inkvizíció áldozata pedig a számítógépet, okos telefont használó ember, azaz mindenki. Németországban mindezt törvényi felhatalmazással, az állampolgár érdekében teszik. Írásunk Heribert Prantl a Süddeutsche Zeitung 2018. január 26-27-i számában megjelent jegyzetei alapján készült.Egy sebtében lefolytatott törvényalkotási folyamat eredményeképpen a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy magánemberek számítógépére, okos-telefonjaira trójai vírusként elhíresült kémprogramot telepítsen. Természetesen titokban. Az „állami Trója” lehetővé teszi, hogy az ember összes számítógép felhasználói szokását, legyen az a múltban vagy a jelenben, megfigyelhessék. Az állami Trójánál nagyobb, átfogóbb, titkosabb és veszedelmesebb beavatkozás az alapjogokba még nem volt a Német Szövetségi Köztársaság történetében. A Trója felzabálja az alapjogokat – állítja a szerző.Mert mit tud az állami Trója?Az adatokhoz titokban fér hozzá, és nem egyszeri vagy szórványos módon, hanem hosszabb időn keresztül. Nemcsak az új kommunikációs tartalmakat, hanem minden, az IT-rendszerben tárolt, adott esetben sok évre visszamenő tartalmat és az összes felhasználói magatartást megfigyelhetővé teszi, a naplószerű feljegyzésektől kezdve a film- és hangdokumentumokig mindent ellenőriz. Ráadásul úgy, hogy a digitális térben történő megfigyelést észre sem vesszük.A törvény - Gesetz über die Quellen-Telekommunikationsüberwachung - 2017 augusztus 24-én lépett életbe. Ennek az új jogi helyzetnek „digitális inkvizíció”–ként való leírása igen találó. Nem okoz testi fájdalmat, egyszerűen ott van, meggátolja a szabad kommunikációt, és a legintimebb információkat is a nyomozók analóg vagy digitális aktái közé helyezi. Mostantól kezdve mindennemű kommunikáció állami ellenőrzés alá kerülhet, a számítógépen folyó mindennemű intimitás láthatóvá válik a hatóság számára. Azok a korlátok, amelyek a lehallgatások korában még megvoltak, nincsenek többé. Az alkotmánybíróság valamikor így rögzítette: „A szabad és védett kommunikáció elemi feltétele a polgárok cselekvő és együttműködési képességére alapozott szabadságszerető állameszmének.” Ennek mára vége. És nincs már sok értelme az alkotmánybíróság 2008-ban, az online-keresésről hozott ítéletének sem, amely szerint „az információs rendszerek integritása és a titkosság szavatolása alapjog”.A Bűnügyi Hatóság nem szereti az állami Trója elnevezést, egyszerűen csak TÜK-forrásról beszélnek, azaz a telekommunikáció forrásának megfigyeléséről. A megfigyelésnek ez az új formája a 9-11-politika újabb csúcspontja. 2001. szeptember 11 óta a nyugati világ, így Németország politikája is megváltozott, a jogállamot preventív és biztonsági állammá igyekeznek átépíteni. A preventív és biztonsági állam pedig elsorvasztja és felemészti a régi jogállami garanciákat.Miért hagyják a polgárok, hogy ez megtörténjen?Minden bizonnyal három okból. Először: a politika folyamatosan a terrortól való félelemmel riogat, ezért a polgárok majd mindenbe beleegyeznek, ami a valós vagy feltételezett veszélyt elhárítani tudja. Másodszor: a polgárok a legtöbb szabadságkorlátozást nem is érzékelik; a legtöbb beavatkozás, így az állami Trója-vírus alkalmazása is titokban folyik. Harmadszor: mert Németországban a polgárok hisznek abban, hogy az Alkotmánybíróság majd szükség esetén ezt is helyreigazítja.Adatvédők, IT- biztonsági specialisták és ügyvédek már a törvény elfogadásakor panaszt nyújtottak be az „állami Trója” bevetése ellen az Alkotmánybíróságnál. Ennek ellenére az állami kémszoftvert már beélesítették. Jöhetnek az újabb panaszok az érintettektől – azaz mindenkitől, mert potenciálisan mindenki érintve van.

Szimulált Univerzum

A filozófusok és még a fizikusok egy része is aggódik amiatt, hogy jelenleg képtelenek vagyunk megállapítani, hogy a világunk csak egy nagyon valóságosnak tűnő szimuláció, amely megtévesztésig hasonlít az eredetire.Elon Musk többször is beszélt korábban arról a koncepcióról, hogy az, amit mi valóságnak érzékelünk, csupán egy szimuláció. Egészen pontosan azt mondta, hogy annak az esélye, hogy a világunk nem csupán egy számítógépes szimuláció, mindössze egy a milliárdhoz.A telefonjaink már irányítanak minket. Az összeolvadás megkezdődött, márpedig ez a legjobb számunkra. Minden olyan forgatókönyv, amelyben nem szerepel az összeolvadás, konfliktust jelent: vagy a mesterséges intelligencia kerekedik felül rajtunk, vagy mi kerekedünk felül azon.Fel kell turbóznunk az utódainkat, mert vagy elfoglaljuk a galaxist, vagy kipusztulunk.

Világunk szimuláció

Nemrég olvastam egy cikket ami röviden arról szól, hogy bizonyos tudósok arra utaló jeleket találtak (angolul: evidence), hogy világunk egy számítógépes szimuláció.Érdekesnek találtam, elolvastam, megosztottam  is, de mivel akkor munka területén eléggé el voltam havazva, mélyebben nem is gondoltam bele. Pár napja viszont visszatért a téma, és akkor egy érdekes felfedezést tettem. Mindez olyan féltételezésekre épül, amit a cikk szerzői, valamint a tanulmány készítői első perctől kezdve de facto tényként kezeltek, pedig nem az.A cikk az alábbi két alapfeltevésre épül:Ha egy civilizáció elér a fejlettség bizonyos fokára, szimulációkat kezd futtatni önmagáról. csak idő kérdése, hogy a szimuláció újabb szimulációt indít el, mivel az is egy szimuláció. Mindebből viszont az következik, hogy ha létezik egy sor ilyen civilizáció, akkor tekintve az univerzum fennállása óta eltelt időt (kb. 14 milliárd év), sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy világunk egy számítógépes szimuláció, minthogy világunk az egyetlen eredeti.
A kozmikus sugárzás bizonyos "csomagokban" érkezik, vagyis van egy alapérték, aminek jönnie kell, annál kisebb energiaszinten nem mérhető sugárzás, csak e mérték többszöröseként. Ezért valószínűsíthető, hogy ez a kvantálás (és nem csak ez) a szimuláció adat-definiálásának az eredménye.Habár e két feltevés elég elmés, és egy ideig engem is becsapott, vannak problémáim velük. Tapasztalataim szerint, ha megvizsgáljuk a kimondatlan háttérfeltevéseket, amin az egész alapszik, elég sokat megtudunk az érv logikai rendszeréről:
Az első kimondatlanul azt feltételezi, hogy képesek vagyunk kívülről ránézni az egész lépcsős rendszerre, és a legalsónak, az eredeti világnak az időintervallumához szabadon hozzáférünk. Magyarul: tudjuk, hogy az eredeti világ X milliárd éves, tehát azóta biztosan volt idő szimulációkat készíteni. Ezzel csak az a probléma, hogy ha világunk egy szimuláció, semmi ilyen információhoz nem férünk hozzá, ugyanis lehet, hogy világunk tényleg egy szimuláció és úgy van felépítve, hogy X milliárd évesnek tűnjön, amikor csak 100. És ekkor annak valószínűsége, hogy szimuláció vagyunk, nem nagy, hanem maximum 50%. Tehát a végső valószínűség nem magas, hanem valahol 0 és 100% között van. Laikus nyelven: eldönthetetlen.
Lehet, hogy érezték az előbbi érv gyengeségét, ezét folyamodtak a kvantált mennyiségek kártyához: ha szimulációt hozunk létre, a számítógépünk teljesítménye véges, ezért nem szimulálunk végtelen mértékig finomítható változókat, hanem meghatározunk egy határt, és akkor be tudjuk lőni, hogy kábé ez kiszámítható lesz-e vagy nem. Nos, a fizikai mennyiségek atomossága nem szükségszerűen a szimulált világok tulajdonsága. Ugyanannyira lehet az a világ valós is. Mert nem csak egy mesterséges adathalmaznak lehetnek bizonyos tulajdonságai, hanem a valós világnak is. Itt rejlik a második tévedés.
Összegezve mindezt, a következőre jutottam: nem mondható el, hogy valószínűbb a szimulált lét mint a valós annak alapján, hogy a világ elég régi és létrejöhetett egy halom lépcső, mivel mindezt olyan információra alapozzuk, amiben csak akkor lehetünk biztosak, ha hozzáférésünk van a való világhoz. Továbbá, ha bizonyos tulajdonságok, amivel egy világ rendelkezik "szerintünk" másolat jellegű, az csak egy vélemény, mert nem tudunk semmi információt adni arra vonatkozólag, hogy a kritérium amit összehasonlításképp használtunk miért ne lenne alkalmazható a valós világra is? Konkrétan: Kezemben egy zöld Dreher doboz és azt mondom, ez a világ egy másolat, mert a való világban a Dreher  doboz sárga.Tehát mindkét esetben olyan információkra alapozzuk kijelentésünket, miszerint világunk legvalószínűbben egy másolat, melyekhez csak akkor férhetnénk hozzá, ha a valós világban élnénk.

2018. február 2., péntek

Voynich kézirat

Ugyanígy megdőlni látszik azon tudósok véleménye, akik Leonardo da Vinci egyik, fiatalkori művének tartják, mivel Leonardo 1452-ben született. Mindenesetre a kézirat legtöbb rajza egyszerű és elnagyolt vonalvezetésű, egyes rajzai pedig gyermetegnek tűnnek mint például a terhes nőket ábrázoló mérleges kör.
A Szilícium-völgyben az egyik legfelkapottabb terület a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazása. Kína ugyancsak erősen támogatja a hasonló célú kutatásokat, versengve az Egyesült Államokkal. Érthető, mivel a mesterséges intelligencia számos területen alkalmazható, például önvezető autókban, automatizált gyártósorokon, fordítóprogramokban és arcfelismerő szoftverekben.Megvan, milyen nyelve íródott, a kérdés már csak az, hogy értelmes szöveg mikor lehet belőle.Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával estek neki a rejtélyes 15. századi Voynich-kéziratnak. Úgy tűnik, megvan.Alpha Zero, a Google mesterséges intelligenciája négy óra alatt megtanult sakkozni nulláról, és teljesen új nyerési stratégiákat dolgozott ki.
Az LG tavaly fejlesztette ki a DeepThinQ 1.0 platformot a cég koreai mesterségesintelligencia-laboratóriumában - az intézmény megalapításának célja az AI technológiákkal kapcsolatos kutatások felgyorsítása volt. A platform segítségével a mesterséges intelligencia számos termékbe integrálható, így az LG termékfejlesztői a jövőbeli készülékekben alkalmazhatják a gépi mélytanulási technológiát.
A Voynich-kézirat ismeretlen írásjelekkel, de héber nyelven valamint alfagramma kódolással írt könyv, melynek eredetét mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Tartalma még ismeretlen, de az első mondatát már lefordították.Mesterséges intelligencia bevetésével jutottak közelebb a kézirat megfejtéséhez

Lee Sedol South Korean professional Go

Visszaterek erre egy kicsit a 2016 év AI , a Deepmind által fejlesztett programocska, az AlphaGo és az egyik legjobbnak tartott go játékosnak tartott Lee Sedol között. Nagyon érdekes a dolog, méltán hasonlítható ahhoz amikor az IBM által fejlesztett sakkprogram és a hozzá tartozó számítógép, a DeepBlue 97-ben második nekifutásra megverte az akkor legjobb sakkozónak tartott Kasparovot. Igazából a meccs eldőlt , ugyanis az AlphaGo az első három játszmát megnyerte, így biztos nyerő az öt játszmából álló meccsben, de kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, veszített a gép. Mindenesetre nagyon érdekes az egész, rengeteget fogják elemezni, most úgyis népszerű az AI, mindenki beszél róla és megérteni egy ilyen jelentőségét, ha nem is hasznos, valószínűleg érdekes. Nekem is annyi butaság eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg egy időre visszatérek a blogoláshoz és kiírom magamból mindazt a hülyeséget ami felgyűlt.Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).

A.I. Act, reglementarea Inteligenței Artificiale, a trecut de votul eurodeputaților

Recent, Parlamentul European a aprobat Legea privind Inteligența Artificială, norme care vizează reglementarea sistemelor de inteligență art...