2021. január 26., kedd

Pfizer

Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina biztonságos


A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina hatására az immunrendszer aktivizálódik, éppen úgy, mint egy betegség esetében, amikor a szervezet küzd az idegen anyag ellen. A védőoltás hatásmechanizmusáról a ez esetben egy RNS-szakasz kerül a szervezetbe, ebből a sejt elkezd egy fehérjét gyártani, ami a tüskefehérjéje a koronavírusnak. Ez a tüskefehérje nem emberi fehérje, ezért a szervezet felismeri mint idegen anyagot, és elkezd ez ellen antitesteket termelni, beletelik közel három hétbe, amíg megfelelő mennyiségű antitestet termel. Az első oltás hatékonysága 80 százalék fölötti, és általában már 50 százalék fölötti hatékonyságnál jónak tartanak egy adott vakcinát, de a Pfizer-oltóanyag esetében 95 százalékot akarnak elérni, és ezt két oltással lehet megvalósítani. Úgy véli, egyes országok valószínű azért választják azt, hogy a második oltást nem alkalmazzák, hogy minél többen kapjanak meg egy adagot, mert lehetséges, hogy a gyártó majd nem tud lépést tartani az igényléssel.

sétálhatunk Tokióban

 https://www.youtube.com/watch?v=cUb1MAZsntE&feature=youtu.be

Nem semmi, mennyi új programozási nyelv készül mostanában (és mindegyiknek -lang-ra végződő weboldala van). És mindegyik egész jó ötleteket tartalmaz és persze nagyja sosem válik széles körben használttá, de a népszerű nyelvek szépen átemelnek jó ötleteket amelyeket ezekben a kísérleti nyelvekben próbálnak ki.Most pl. egy párhuzamos programozásra kitalált funkcionális nyelvet találtam, ami már sok éve készül és eléggé kiforrott is, az a neve, hogy futhark. A párhuzamos programozás alatt gpu-t kell érteni egyelőre, a funkcionális nyelv alatt meg nagyjából referenciális átlátszóság ami a legfontosabb, legalábbis amennyire én értettem. Jó lenne kipróbálni, lassan jön a grafika a játékban, de sajnos még nem támogat Vulkan-t, csak CUDA-t meg OpenCL-t, az pedig nem nyerő már,hogy lassan kifutok a linkelhető mósön dizájnerekből (hacsak nem kezdek neki keresni újakat), lehet programozási nyelvekre kéne linkelgetni, egy jó tucat érdekes nyelvet találtam mostanában.Bees and bombs.Most nem zene lesz a jótúb rovatban, hanem Jonathan Pie brit komikus twitteres beszólását linkelném. Az a vicces, hogy megnéztem ezt a videót az automatikusan generált angol feliratokkal és az a durva, hogy 99%-ban helyes feliratot generált a youtube. Aztán megnéztem az én utolsó videómat is és hát az én szar kiejtésemet is 99%-ban felismerte a jótúb, szóval szerintem valamikor nemrég óriásit fejlődött a beszédfelismerőjük. Ami alapvetően jó, de persze lehet rosszra is használni, ha nagyon akarja Gúgel.Azt állítja a Véjmó (azaz Gúgel) feje, hogy ugyanmár, a Tecla autói sosem lesznek teljesen önállóak, mert még nem azok és amúgy is, nagyon pontatlanok a szenzoraik, sokkal pontatlanabbak mint a Véjmó szenzorai akik lidárral kardoskodnak.Nos. Természetes, hogy az egyik nagy versenyző az önvezető autók világában be fog szólni a másik nagy versenyzőnek, itt tényleg illett volna megszólítani a másik felet is, legalább egy bekezdés erejéig, de azt hiszem, Németországban illik szapulni a Teclát, legalábbis amig el nem árasztja a német piacot olcsó és jó elektromos autókkal, ami pár éven belül valószínűleg be fog következni, hiszen már a gyárat is lassan befejezik Berlin mellett.Nem hinném, hogy már a mostani önvezető rendszerekben a percepció, azaz a külvilág észlelése lenne a gond. Szerintem már mind a Tecla, mint a Véjmó rendszere a környező 50 métert 10 centis pontossággal rekonstruálja annyira, hogy el tudja dönteni minden 10x10x10 centis tárgyról, hogy nagyjából micsoda, áll-e vagy mozog és ha mozog, akkor nagyjából merre. Szerintem ez már több mint amire az ember képes átlagosan, persze az embernek van egy szuper képessége, ugyanis fókuszálni tudja a figyelmét egy dologra és ezzel mind jobb minőségű információkhoz jut hozzá (bár ugye a sebesség becsléséhez több ideig kell követni a tárgyat, hogy jó becslést kapjunk) és ráadásul nagyon jól el tudja dönteni, hogy mennyire releváns az a tárgy számára. Szerintem nagyjából ez utóbbi dologgal van a legnagyobb baj a mostani rendszerekben, hiába tudják kategorizálni az embereket és az autókat és még az egyenes vonalú mozgásukat is kiszámítani még akár a sávok és járdák figyelembe vételével is, amikor ezek az aktorok elkezdenek egymásra figyelni és kanyarogni, akkor már el vannak veszve ezek a rendszerek. Valószínűleg a klasszikus módszerekkel nem is lehet megoldani ezt a problémát, mindenképpen valamilyen tanulás alapú megoldás kell majd és ebben viszont a Tecla előnye behozhatatlan a mostani Véjmóval szemben (persze a jövő Véjmója akár szövetkezhet olyan autógyártókkal, amelyek lemaradtak az önvezetés versenyében és rengeteg autóba tehetik be a rendszerüket, ha elég olcsó lesz, a lidár is lesz valamikor olyan olcsó, mint most a kamera).Szóval ha fogadni kell, én a Teclára fogadnék. Persze, idén még nem lesz önvezető autó, se jövőre, utána majd meglátjuk, egyelőre nem nyilatkozom.
Ez is zene. Nekem mindenesetre tetszik.Pikszelek. BBC Micro Bot, mekkora királyság.

mRNS

Az új technológiákat, innovatív termékeket gyakran könnyebb megérteni, ha történetiségükben közelítjük meg. Amikor megjelent a Pfizer/BioNTech és a Moderna cégek messenger RNS (mRNS) alapú oltása, valószínűleg legtöbben biokémia, genetika vagy molekuláris biológia cikkeket, jegyzeteket olvastunk, hogy megértsük annak hatásmódját. Az olvasottakat érdemes kiegészíteni egy kis történelemmel, hogy rálátásunk legyen ennek a tudományterületnek a fejlődésére, a fejlődés irányára.A mRNS oltások története 1990-ben, egy érdekes kísérlettel indult. Jon Wolff a Wisconsin-Madison Orvosi Egyetemen gyermekgyógyász és genetikus professzor volt; gyakorló orvos, klinikai genetikus, az anyagcserebetegségek szakértője, tanácsadó újszülött-screening programokban. Emellett kutatással is foglalkozott, nagy szerepe volt a 80-as években a humán génterápia alapjainak kidolgozásában. 1990-ben Jon Wolff és munkatársai azt vizsgálták, hogy mi történik, ha luciferáz, acetiltranszferáz és β-galaktozidáz enzimeket kódoló mRNS oldatot fecskendeznek egérbe. Azt tapasztalták, hogy az izomszövetből ki lehetett mutatni az említett RNS fehérjetermékeit, tehát bizonyítást nyert, hogy működőképes a kívülről bevitt mRNS .

2021. január 17., vasárnap

zuhant hétfőn a Bitcoin árfolyama 

 Az elmúlt időszak rendkívüli emelkedése után hétfőn meredek esésnek indult a Bitcoin árfolyama. Miközben a kriptopénz múlt héten még 42 ezer dollár közelében is járt, hétfőn komoly korrekció vette kezdetét, nem sokkal 17 óra előtt 32 700 dollárra esett vissza az árfolyam. Az előző naphoz képest ez 17,06%-os zuhanásnak felel meg.2020 mádosik felében és január első napjaiban a Bitcoin hatalmas növekedést mutatott be, amit sok szakértő magyarázott azzal, hogy a kriptopénzt egyre többen hasonlítják a digitális aranyhoz, vagyis egyre erősödik a szerepe menedékeszközként. A JPMorgan stratégáinak elemzése például azzal számolt, hogy a Bitcoin árfolyama hosszú távon akár a 146 ezer dollárt is elérheti. A befektetési bank szakemberei ugyanakkor elemzésükben a Bitcoin egyik nagy problémájára, a jelentős volatilitására (instabil árfolyam) is felhívják a figyelmet.Hogy az árfolyam mennyire instabil, azt a hétfői nap számai is bizonyítják. A Bitcoin esése rosszat tesz a többi kriptodevizának is, a teljes kriptopiac kapitalizációja közel 210 milliárd dollárral 906 milliárd dollárra csökkent mindössze 24 óra alatt a CoinMarketcap adatai szerint.

High-performance purely functional data-parallel array

egy párhuzamos programozásra kitalált funkcionális nyelvet találtam, ami már sok éve készül és eléggé kiforrott is, az a neve, hogy futhark. A párhuzamos programozás alatt gpu-t kell érteni egyelőre, a funkcionális nyelv alatt meg nagyjából referenciális átlátszóság ami a legfontosabb, legalábbis amennyire én értettem. Jó lenne kipróbálni, lassan jön a grafika a játékban, de sajnos még nem támogat Vulkan-t, csak CUDA-t meg OpenCL-t, az pedig nem nyerő már.

2021. január 12., kedd

Muszk

A napokban Muszk lett a leggazdagabb ember a világon. A Tesla elképesztően szárnyal, szerintem azért rendesen túl van értékelve, de az is lehet, hogy nem. Igazából az önvezetésen múlik az egész, ha meg tudják csinálni 3 évvel a konkurencia előtt, akkor óriásit fognak tarolni, ha nem, akkor azért beérik őket a régi autógyártók, főként ha összefognak rendesen. Nehéz megjósolni mennyi hiányzik még nekik a teljes önvezetéshez, de azért nem hinném, hogy több mint 5 évet tartana már. Valami óriási bravúrral még akár ennek az évnek a végére is összejöhet technikailag, persze utána még a törvénykezés is le kell reagálja.Ugyanakkor meg jó az, hogy végre valaki olyan vezeti a leggazdagabbak listáját, aki nem a személyes adataink eladásából építette fel a birodalmát. Remélem ez az évtized tényleg nem arról fog már szólni, hogy az app gazdaságot építsük, egy csomó igazi problémán kéne már dolgozni, nem azon, hogy hogyan lehet legkönnyebben vicces videókat megosztani a barátainkkal.Jó kis video mix 92-ből. Tiszta demó.Gradiensek. Nyugtató.

2021. január 7., csütörtök

Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina biztonságos

A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina hatására az immunrendszer aktivizálódik, éppen úgy, mint egy betegség esetében, amikor a szervezet küzd az idegen anyag ellen. A védőoltás hatásmechanizmusáról a  ez esetben egy RNS-szakasz kerül a szervezetbe, ebből a sejt elkezd egy fehérjét gyártani, ami a tüskefehérjéje a koronavírusnak. Ez a tüskefehérje nem emberi fehérje, ezért a szervezet felismeri mint idegen anyagot, és elkezd ez ellen antitesteket termelni, beletelik közel három hétbe, amíg megfelelő mennyiségű antitestet termel.  Az első oltás hatékonysága 80 százalék fölötti, és általában már 50 százalék fölötti hatékonyságnál jónak tartanak egy adott vakcinát, de a Pfizer-oltóanyag esetében 95 százalékot akarnak elérni, és ezt két oltással lehet megvalósítani. Úgy véli, egyes országok valószínű azért választják azt, hogy a második oltást nem alkalmazzák, hogy minél többen kapjanak meg egy adagot, mert lehetséges, hogy a gyártó majd nem tud lépést tartani az igényléssel.

2020-as évet teljes egészében monopolizálta a koronavírus, rátelepedett az év minden napjára, emberi szenvedések hosszú sorát indítva el

 https://merce.hu/2020/12/28/2020-az-ev-amikor-a-deneverzabalos-poenkodas-helyett-radikalis-alternativakat-is-elgondolhattunk-volna/

Annyira vágyunk vissza a normalitásban, hogy elfelejtjük – a járvány elején publikált Szolidaritás a válságban sorozatunkat idézve –, hogy a normalitás maga a probléma, a normalitás maga a jelenlegi válságunk fő oka.

Szomorúan kell tehát megállapítanunk, hogy 2020 nemcsak a járvány, de a tagadás éve is volt. A COVID-19 természetének feltérképezésébe és az ellenanyag kidolgozásába vetett intellektuális energiákhoz fogható az az erőfeszítés, amelyet abba tett az emberiség, hogy letagadja, bármi köze is lenne ehhez a mikroorganizmushoz és annak globális hódító útjához.

Pedig használhattuk volna arra is a tagadás szofisztikált formáinak generálására fordított energiáinkat, hogy megfigyeljük a járvány által feltárt problémáinkat, és orvosoljuk azokat. Ha már ránk szakadt ez a pandémia, lehetett volna a koronavírus, mint a színező kontrasztanyag az MR-vizsgálatok során: a véráramba kerülve, ott végigfutva feltárja a legapróbb elváltozásokat is.

2021. január 1., péntek

CIPUL din VACCIN bazat pe 5G

https://www.youtube.com/watch?v=ImdIn_FX8kI&t=326s

tot adevarul iese la iveala; afla aici tot ce nu ai vazut la TV despre cipul descoperit de rusi in vaccinul anti-Covid19 de la Pfizer 


koronavírusról.

Nagyon nem akartam róla írni, mert óriási tragédia ez és óriási lehetőség is. Amikor elolvasom a napi halálos áldozatokat, akkor tragédia, de néha felcsillan a remény, hogy jobb lesz utána, mert tanulunk belőle. Aztán olvasom, hogy az emberek jó része nem hisz benne és oltatni sem akarja magát, pedig ingyenes lenne és már abban is kezdek kételkedni, hogy a tanítás jó valamire. Rengeteg probléma megoldásaként szokták a politikusok felhozni azt, hogy oktatással megoldható lenne. Egyre kevésbé hiszek ebben, legalábbis nem abban az oktatásban ami nálunk van.

Az is elborzaszt, hogy már az elején megjelentek a megmondóemberek, amikor még szinte semmit nem tudtunk a vírusról. Volt egy-két hozzáértő jóslata (pl. a Harvardos prof, aki szerint az amerikai lakosság fele el fogja kapni a vírust, ami talán még így is meg fog történni, hogy már aktívan oltják az embereket, viszont a lakosság 6%-a már bizonyítottan elkapta a vírust (Total Cases / 1M population: 60355 a mai szent napon). Az, hogy vajon hányan kapták már el a vírust valójában, csak a végén fog kiderülni.

Aztán volt az a jóslat, hogy a nyár kisöpri a vírust, gondolom, akik beültették ezt a gondolatot a Trump fejébe, már nagyon bánják ezt. Persze, nem az ő dolguk volt meghozni a kellő döntéseket meghozni a vírussal való harcban, nekik az volt a dolguk, hogy minden információt összegyűjtsenek ami segíthet a legjobb döntések meghozatalában. De gyakran a több kevesebb, mint a cociális hálók esetében is igaz.

És néha a kevesebb több. Emlékszem, amikor először olvastam arról, hogy néhány vicces kedvű ember teljesen szétbarmolt egy kollaboratív kódfejtő platformot, amin az MIT-sek azt játszották, hogy széthasított papírlapokat kell összerakni. Azóta ennek a dolognak neve is van, fék nyúz, néhány ember gyárt mindenféle buta történeteket, amelyekben csak 1% igazság van, az is csak akkor, ha előtte fejük tetejére állítod az predikátumokat és addig rázod őket míg az univerzális és az egzisztenciális kvantorok teljesen össze nem keverednek. Ezt a katyvaszt aztán rengeteg hasznos idióta terjeszti mindenféle cociális hálon és addig sulykolják, amíg azok, akik értik, hogy mi a baj a történettel meg nem csömörölnek a csürhe csacsogásától és el nem húznak a nagy büdös Csehoszlovák tavacsba. Nem tudom leírni mennyire utálom ezt a jelenséget, hogy relatív kevés ember teljesen meg tud hülyíteni annyi embert. Ebben a modern világban, amikor mindenki specializálódott, könnyű bármilyen témában lenyomni a kevés hozzáértőt, ha elég nagy drónhadsereget vezényelsz, akik nem is kell többet tegyenek, mint mindig visszakérdezzenek, hogy ők nem értik, magyarázzuk el mégegyszer és bizonyára az iszteblisment meg a díp sztét beszél belőlünk.

Nem tudom mi lesz a fék nyúz végjátéka. Félek attól, hogy még ha mindenkinek hozzáférhető is lenne egy orákulum, ami minden kérdésükre tudná a helyes választ, akkor is inkább választanák az emberek az olcsó hülyeségeket a fáradságosan megérthető igazsággal szemben. Főként, mivel az igazság a legtöbb esetben messze nem olyan specifikus mint a hülyeség, nem lehet egy rövidke mondatban leírni. Illetve le lehet, de az a matematika nyelve és annyi fogalmat kell összesűríteni egy szimbólumba, hogy az csak évtizedek tanulásával érthető meg (ha megérthető egyáltalán, lásd Neumann János).A természetben a hazugságnak nincs értelme, a dolgok csak vannak, mindegy mit gondolunk róluk és ha nem teszünk meg mindent, hogy a lehető legpontosabban megértsük azt, ahogy vannak, akkor néha a részek között kiszökik a gőz és megfojt minket. És mindenkit aki körülöttünk áll. És ezt a leckét nem értik az emberek, amikor lebecsülik a koronavírust. És akkor sem értik, amikor olyanok is meghalnak, akik tagadták a koronavírust, mert mindig szökken a helyükbe egy új tagadó, akinek nagyobb a hangja.
Meglepett, de csak azért, mert még csak fiatal antikapitalista vagyok, hogy mennyire jól elhárította a kapitalizmus magától ezt a fiaskót, pedig abszolút a kapitalizmusból ered ez az egész. Na jó, talán a nulladik lépés, ha minden igaz, nem a kapitalizmus hibája, ha a kínaiak szeretik a ropogósra sült denevért, erről nem a kapitalizmus tehet. De az összes többi tényező ami meghatározta a vírus terjedését mind a kapitalizmus számlájára írható. Ezek közül van amelyik jó és van amelyik rossz, szóval nem kell kidobni mindent együtt, csak a rossz dolgokat. Néhány dolog most ami eszembe jut. Először is a túlzottan összekapcsolt világ, amelyben azelőtt szétterjed egy vírus mielőtt rájönnénk, hogy mekkora veszély fenyeget, az ilyen jellegű globalizáció a kapitalizmus velejárója, ugyanis a tőke mindig a legolcsóbb megoldásokat keresi és azt munkaerő szempontjából a fejletlen világrészek adják. De ezt azért én mégsem dobnám ki, mert jó az, ha az egész világ fejlődik és nem csak egy része, gondolom nem kell magyarázni miért. Rögtön itt említhető az is, hogy egyes létfontosságú termékeknek az előállítása Kínába költözött már rég és most mekkora gond volt ez. Megértem, hogy az iPhone-t ott kell összerakni, mert olcsóbb, de nem dől össze a világ, ha leáll az iPhone gyártás 3 hónapra, viszont ha az orvosi védőfelszerelések gyártása leáll 3 hónapra, annak látjuk mi lett a következménye a járvány első pár hónapjában. Szerencsére Kína hamar túljutott a járványon és utána beindította a gyártási rakétákat.Szerintem helyes döntés volt az, hogy leállították a gazdaságot azért, hogy fékezzék a járvány terjedését, de az, hogy ezt egy kapitalista rendszerben kellett megtenni, amelyben mindenki a saját jövőjének kovácsa és egy zéró összegű játékot játszik (legalábbis az elsőrendű folyamatok szintjén) a gazdaság többi szereplőjével, az már végzetes hiba volt és természetesen adta magát, hogy az emberek zúgolódni kezdtek a leállás ellen és azon voltak, hogy hogyan játsszák azt ki. Ennek azonnali következménye, hogy a legjobb és legegyszerűbb megoldást, amit sokan meg is tudtak lépni, mi itt Európában képtelenek voltunk meglépni, azaz két hét totális leállás, csak a kórházak és az internet szolgáltatók működhetnek. Vagy totális követése az emberek mozgásának. Nálunk ezek elképzelhetetlenek, mert az emberek saját boldogságuknak a kovácsai és a közösségnek nincs helye.Ezt hallgattam.Egy jó, a robotok már táncolnak  , megint a szingularitás miatt kell kezdjek aggódni.

Working with AI in real life

People can encounter and use AI in their work in many different ways. Here are three common examples: You can work as a professional who has...