Annyira vágyunk vissza a normalitásban, hogy elfelejtjük – a járvány elején publikált Szolidaritás a válságban sorozatunkat idézve –, hogy a normalitás maga a probléma, a normalitás maga a jelenlegi válságunk fő oka.
Szomorúan kell tehát megállapítanunk, hogy 2020 nemcsak a járvány, de a tagadás éve is volt. A COVID-19 természetének feltérképezésébe és az ellenanyag kidolgozásába vetett intellektuális energiákhoz fogható az az erőfeszítés, amelyet abba tett az emberiség, hogy letagadja, bármi köze is lenne ehhez a mikroorganizmushoz és annak globális hódító útjához.
Pedig használhattuk volna arra is a tagadás szofisztikált formáinak generálására fordított energiáinkat, hogy megfigyeljük a járvány által feltárt problémáinkat, és orvosoljuk azokat. Ha már ránk szakadt ez a pandémia, lehetett volna a koronavírus, mint a színező kontrasztanyag az MR-vizsgálatok során: a véráramba kerülve, ott végigfutva feltárja a legapróbb elváltozásokat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése