2017. december 31., vasárnap
Gépi tanulás
Lassan már nem jelenik meg úgy új alkalmazás vagy szolgáltatás, hogy annak hátterében ne valamilyen gépi tanulási algoritmus próbálná az adott szoftvert a felhasználók igényeihez igazítani. A technológia az okostelefonokban már dedikált hardvert is kap, mint a Huawei vagy az Apple termékeiben, ráadásul az már nem csak az óriáscégek privilégiuma, miután a vállalatok azt egyre szélesebb körben nyitják meg a fejlesztők felé, elég a Google nyáron közkinccsé tett Tensor2Tensor rendszerére, vagy a Microsoft szintén a nyár folyamán stabil formában is megnyitott Cognitive Toolkit 2.0-jára gondolni.
Mire fogunk emlékezni?
A konzumer szegmens mellett a gépi tanulás a vállalati szektorban is komoly fókuszt kapott, egyebek mellett a Salesforce novemberi Dreamforce konferenciájának slágere is a terület volt, a személyre szabható mélytanulási modellekkel operáló myEinsteinnel a középpontban. Emellett az SAP-nál is ott van a palettán a technológia, amelyre a Leonardo rendszeren belül került hangsúly. A hasonló megoldásoknak persze így is van még hova fejlődniük, mint nemrég kiderült az emberi YouTube moderátorok szerepét még mindig nem tudják hatékonyan átvenni.
Lassan már nem jelenik meg úgy új alkalmazás vagy szolgáltatás, hogy annak hátterében ne valamilyen gépi tanulási algoritmus próbálná az adott szoftvert a felhasználók igényeihez igazítani. A technológia az okostelefonokban már dedikált hardvert is kap, mint a Huawei vagy az Apple termékeiben, ráadásul az már nem csak az óriáscégek privilégiuma, miután a vállalatok azt egyre szélesebb körben nyitják meg a fejlesztők felé, elég a Google nyáron közkinccsé tett Tensor2Tensor rendszerére, vagy a Microsoft szintén a nyár folyamán stabil formában is megnyitott Cognitive Toolkit 2.0-jára gondolni.
Mire fogunk emlékezni?
A konzumer szegmens mellett a gépi tanulás a vállalati szektorban is komoly fókuszt kapott, egyebek mellett a Salesforce novemberi Dreamforce konferenciájának slágere is a terület volt, a személyre szabható mélytanulási modellekkel operáló myEinsteinnel a középpontban. Emellett az SAP-nál is ott van a palettán a technológia, amelyre a Leonardo rendszeren belül került hangsúly. A hasonló megoldásoknak persze így is van még hova fejlődniük, mint nemrég kiderült az emberi YouTube moderátorok szerepét még mindig nem tudják hatékonyan átvenni.
2017. december 28., csütörtök
2017. december 25., hétfő
Artificial Intelligence
Az Artificial Intelligence mindenütt megtalálható: a keresőmotorokban, a beszédfelismerő és a fordító programokban, az e-mail programok a mesterségesintelligencia segítségével szűrik ki a levélszemetet, a bankok az árfolyam előrejelzésre használják, az egészségügy a tumorsejtek felismerésére, a robotok tájékozódásra, ott van az önvezető autókban, a videojátékokban és az okostelefonok arc-, zene-, és mozgásfelismerő funkciójában.
Az utóbbi években az AI fejlesztések új lendületet kaptak a világban. A mesterséges intelligencia által nyújtott üzleti lehetőségek Magyarországon is egyre több mindenkit foglalkoztatnak.
minden tartalmazni fog mesterséges intelligenciát.
Mesterséges intelligencia
Egészen 2025-ig számottevően fogják ösztönözni a digitális projekteket a mesterséges intelligenciának a döntéshozatalt javító, az üzletfejlesztést támogató és a felhasználói élményt magasabb szintre emelő lehetőségei. Egy nemrégiben készült kutatás szerint bár a megkérdezett szervezetek 59 százaléka még mindig csupán információkat gyűjt mesterségesintelligencia-stratégiájának kialakításához, a többiek már jelentős előrehaladást értek el az MI-megoldások tesztelésében és bevezetésében.
Néhány éven belül minden új alkalmazás és szolgáltatás tartalmazni fog valamilyen mértékben mesterséges intelligenciát. Az MI észrevétlenül fut majd a háttérben sok elterjedten használt alkalmazásban, és teljesen új appkategórák alapjául fog szolgálni fejlett analitikai és intelligens feldolgozási folyamatokat valósítva meg, melyeknek köszönhetően jelentősen javul a felhasználói élmény.Az okoseszközök mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak az intelligensebb interakcióhoz az emberekkel és a környezettel. Egyes okosberendezések nem létezhetnének a mesterséges intelligencia nélkül, míg a többiek olyan meglévő eszközök (például kamerák), amelyeket mesterséges intelligencia tesz még hatékonyabbá. Ezek az eszközök félautomatikusan vagy automatikusan működnek felügyelet nélküli környezetben, meghatározott ideig, adott feladat végrehajtására (ilyen például a robotporszívó).
Valós rendszer digitális megvalósítása a digitális iker. A dolgok internete területén a digitális ikrek valós objektumokhoz kapcsolódnak, és információt szolgáltatnak azok állapotáról, reagálnak a változásokra, javítják a működés hatékonyságát, és értéket teremtenek. Becslések szerint 2020-ra 21 milliárdnyi hálózatba kapcsolt végpont és szenzor lesz majd világszerte, amelyekhez több milliárdnyi digitális iker tartozik.
Az edge computing esetében az információk feldolgozása, valamint az adatgyűjtés és -szolgáltatás az információforráshoz közel zajlik. A kapcsolódási és késleltetési problémák, a szűk adatátviteli keresztmetszetek és a peremrendszerekbe épített kiterjedtebb funkcionalitás miatt előnyösebb lehet az elosztott megoldások alkalmazása. A vállalatoknak érdemes edge-dizájn elemeket beépíteniük informatikai infrastruktúrájukba, különösen, ha kiterjedt IoT-hálózattal rendelkeznek.
Ezek a rendszerek képesek egyszerű válaszadásra (milyen lesz ma az időjárás?), és bonyolultabb műveletekre is (például asztalfoglalásra egy belvárosi pizzériában). Idővel ennél összetettebb feladatok ellátására is használhatóak lesznek, például szóbeli vallomások begyűjtésére bűncselekmények tanúitól, majd ezek alapján a gyanúsított fantomképének elkészítésére. Egyelőre komoly problémát jelent a társalgási platformok esetében, hogy használóiknak igen strukturált módon kell kommunikálniuk, ami gyakran okoz frusztrációt.
A kiterjesztett valóság, a virtuális valóság és vegyes valóság technológiák alapvetően változtatják meg azt, ahogyan az emberek interakcióba lépnek a digitális világgal. A társalgási platformokkal kombinálva ezek a technológiák magával ragadó felhasználói élményt valósítanak meg. Az elkövetkező öt évben a Gartner szerint a hangsúly a vegyes valóságon lesz, amelynek használója úgy lép interakcióba a digitális és való világbeli objektumokkal, hogy közben fenntartja jelenlétét a fizikai világban.
Egyes alkalmazásoktól és szereplőktől független nyilvános, elosztott és decentralizált főkönyv a blokklánc, amely egymást nem ismerő felek között is lehetővé teszi üzleti tranzakciók megbízható lebonyolítását. A technológia teljes iparágak megváltoztatását ígéri, és bár főként pénzügyi lehetőségeiről esik szó, alkalmazására sor kerülhet többek között a kormányzati szektorban, az egészségügyben, a tartalomterjesztésben és az ellátási láncokban. Jelenleg azonban sok blokklánc-technológia még kiforratlan és igen kevéssé szabályozott.
Olyan jelentős állapotok vagy állapotváltozások tartoznak az üzleti események körébe, mint például a megrendelések teljesítése. Egyes üzleti események vagy azok kombinációja valamilyen speciális beavatkozást igényel, ezeket nevezik üzleti pillanatoknak. A legtöbb konzekvenciával járó üzleti pillanatok azok, amelyek több felet - partnereket, ügyfeleket, alkalmazásokat - érintenek.
A digitális vállalkozások összetett és állandóan változó biztonsági környezetet hoznak létre. Az egyre fejlettebb eszközök alkalmazása növeli a fenyegetettséget. Folyamatos, adaptív kockázat- és bizalomértékelés teszi lehetővé a hatékony védelmet nyújtó, valós idejű, adaptív válaszadást eredményező döntéshozatalt. A hagyományos, felügyeletre, nem pedig bizalomra épülő biztonsági technológiák nem lesznek működőképesek a megváltozott digitális világban. Az infrastruktúra- és peremvédelem nem biztosítja a pontos észlelést, és nem véd a belülről indított támadások ellen. Ehhez emberközpontú védelemre és a biztonsági szempontok messzemenő figyelembevételével végrehajtott fejlesztésekre van szükség.
Jelenleg főként a speciális feladatokra (például nyelvek megértésére vagy járművek vezetésére) optimalizált algoritmusokra épülő gépi tanulási, úgynevezett szűkített mesterségesintelligencia-alkalmazások vannak használatban.
Appok és elemzések
Az okos appok új, intelligens közvetítő réteget hoznak létre az emberek és az informatikai rendszerek között, alapjaiban alakítva át a munkavégzés körülményeit és a munkahelyi környezeteket, ahogy azt már most is megtapasztalhatjuk a virtuális vásárló asszisztenseknél. Az intelligens appokra Cearley szerint nem a hús-vér alkalmazottakat helyettesítő megoldásokként kell tekinteni, hanem mint az emberi tevékenységek hasznos kiegészítőire. Itt van például a stratégiailag igen fontos kiterjesztett analitika technológiája, amely gépi tanulást használ az adatelőkészítés automatizálására és az üzleti összefüggések feltárására.
Okoseszközök együttműködése
Ám a technológia fejlődésével a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás egyre több berendezésben jelenik majd meg az egészségügyi okoseszközöktől kezdve az automatikus betakarítást végző mezőgazdasági robotokig. Elterjedésükkel a különálló berendezésekből egymással együttműködő eszközök lesznek. Az új működési modellben több eszköz dolgozik majd együtt önállóan vagy emberi felügyelet mellett.
Digitális ikrek
Használatukkal dollármilliárdokat jelentő üzemeltetési, karbantartási és javítási költség lesz megtakarítható, valamint lehetőség nyílik az IoT-eszközök működésének optimalizálására. Rövidtávon a digitális ikrek segítenek a vagyonkezelésben, igazi előnyeik azonban a működési hatékonyság növelésében, valamint a termékek használati módjának és tökéletesítési lehetőségeinek feltérképezésében bontakoznak majd ki.
A felhőből a peremekre
Bár jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a felhőalapú és a pereminformatika egymással versengő megközelítések, ez a koncepciók alapvető félreértelmezése, olvashatjuk a Gartner jelentésében. Az edge informatikai modellben a tartalom és a feldolgozás közelebb kerül a felhasználókhoz/eszközökhöz, vagyis a hálózat pereméhez. A felhő olyan rendszer, amelyben az informatikai szolgáltatásokat internetes technológiák segítségével nyújtják, de ez nem zárja ki a nem központosított szolgáltatásokat. A két megközelítés együttes alkalmazásakor a felhőt szolgáltatásorientált modell felépítéséhez használják, míg a pereminformatika kézbesítés típusú modellt valósít meg, lehetővé téve a felhőszolgáltatáshoz nem kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetését.
Társalgási platformok
Magával ragadó élmény
Blokklánc
Eseményvezérelt megközelítés
A mesterséges intelligencia, az IoT és más technológiák megjelenése folytán az üzleti események gyorsabban detektálhatóak és részletesebben elemezhetőek. A vállalatoknak az eseményvezérelt gondolkodást digitális üzleti stratégiájuk részévé kell tenniük. A Gartner felmérése szerint az üzleti események valós idejű észlelése 2020-ra a digitális üzleti megoldások 80 százalékának kötelező funkciója lesz, és az új üzleti ökoszisztémák 80 százalékának támogatnia kell az eseményfeldolgozást.
Folyamatos és adaptív kockázatértékelés
2017. december 24., vasárnap
Ugye nehéz kérdés, hogy mit fogunk a jövőben csinálni mi emberek, ha a robotok és a mesterséges intelligencia minden most létező munkát el fog tudni helyettünk végezni és mindezt olcsóbban és megbízhatóbban fogja végezni.
Mostanában leginkább ez a kérdés foglalkoztat, sok lehetséges választ olvastam, gondoltam leírom azt amelyet most a leginkább szeretek, persze lehet, hogy más nem tartja valószínűnek, vagy érdekesnek, vagy megvalósíthatónak. Lehet, hogy ez a más egy jövőbeli én leszek, mindenesetre ha változik a véleményem, akkor majd megpróbálom azt is leírni.
A külvilág: minden ma ismert munkát robotok fognak elvégezni, sokkal jobban, megbízhatóbban és olcsóbban mint ahogy mi most elvégezzük. A gazdasági rendszer nem fog alapvetően megváltozni, talán tovább sarkúl, lesz néhány (száz/ezer/tízezer) hipergazdag és lesznek a többiek, akik csak simán eléldegélnek. Lesz valamilyen formájú garantált minimális jövedelem, ami nagyjából elég lesz a létfenntartáshoz. A gazdagok gyakorlatilag örökké élhetnek majd, mindenféle technológiai megoldásoknak köszönhetően, valószínűleg egy idő után már a "saját" testükben is. A nem gazdagok valószínűleg ingyen vállalhatnak két gyermeket, akiknek szintén lesz garantált minimális jövedelme, de utána valószínűleg nagyon sokba fog kerülni egy újabb gyerek, valószínűleg adó formájában jelenik meg ez a korlátozás. Az emberek 99%-ban megfigyelt életet fognak élni, talán az otthonukban nem lesznek kamerák, de a lakás hő, CO2 és mindenféle egyéb anyag leadásából jó biztonsággal lehet majd következtetni arra, hogy éppen mi történik bent. Ez segíteni fog abban, hogy eltűnjön az erőszak, a betegségek és a túlfogyasztás, meg talán az igaz szerelem is. Az embereknek két lehetősége lesz munkára, a VR-ben, vagy tudományos/technikai feladatokon dolgozhatnak komoly mesterséges intelligencia/robotikai segítséggel, mert azért a csillagokat is meg kell még hódítani.
A belvilág: lesz valamilyen óriási centralizált virtuális valóság, ahol mindenki "maga" lehet és még néhány kreditet is kaphat majd érte. Ez lesz a munkahely és a szórakozás/művészeti alkotás közös tere. Munkahely azért lesz, mert lesznek történelmi szimulációk, amelyekbe statiszták kellenek majd és ezek a statiszták a megfelelő történelmi koroknak megfelelő "munkát" fognak végezni és persze szükség lesz arra, hogy minél élethűbben. Szóval kell majd kovács, meg tímár, meg kerekes, meg kocsis, meg katona, meg taxisofőr, meg kamera asszisztens, meg minden egyéb is, amit most az emberek végeznek. Minél régebbi kort játszanak el a virtuális világban, annál nehezebb lesz az eredmények megjóslása és ezért annál több igazi ember kell majd hozzá. Persze az emberek pénzbe kerülnek, ezért csak a hipergazdagok engedhetik meg majd maguknak, hogy mondjuk Cézárt vagy Kleopátrát játsszák el, mert ha felborítják a történelmi tényeket, akkor sok szimulációba és emberbe kerül majd az, hogy végigjátszuk a teljes történelmet es megtudjuk, hogy "mi lett volna, ha". A nem gazdagok majd egyszerű katonákat játszhatnak, vagy mondjuk szkriptest a Casablanca forgatásán, de ez is valószínűleg akkora élmény lesz, hogy megéri időt áldozni rá. Vagy ha valaki csak el akarja játszani valamelyik tirannust, de nincs pénze statisztákat fogadni, vagy elég szimulációs időt venni a hiperszámítógépen ami ezt futtatni fogja, akkor vergődhet a szerepben amíg kedve tartja, az adott napon úgyis jön a golyó. Persze egyeseknek így is megéri majd. Aki meg fényképezni akarja a mongol hordát, vagy festő leckéket venni Picassotól, azok is megtalálhatják a kedvükre valót a virtuális világban. Természetesen az egész egy óriási visszacsatolt rendszer lesz, minden emberi interakció tökéletesíti majd a virtuális interakciókat, ugyanazokat az eseményeket többször el lehet majd játszani, egyre olcsóbban és olcsóbban, de azért a fizika határai megszabják, hogy mennyit is leszünk képesek szimulálni a világtörténelemből és mennyire részletesen tehetjük meg majd azt.
Reméljük azért lesznek olyanok, akik a csillagok meghódítására szánják idejük nagy részét, de ha nem, akkor ez a megoldása a Fermi paradoxonnak.
Lehet persze, hogy mindez nem így lesz, most ez a legjobb ötletem, ami nem túl optimista és nem is túl pesszimista, most inkább ez utóbbira lehetne számítani, bár ki tudja...
Mostanában leginkább ez a kérdés foglalkoztat, sok lehetséges választ olvastam, gondoltam leírom azt amelyet most a leginkább szeretek, persze lehet, hogy más nem tartja valószínűnek, vagy érdekesnek, vagy megvalósíthatónak. Lehet, hogy ez a más egy jövőbeli én leszek, mindenesetre ha változik a véleményem, akkor majd megpróbálom azt is leírni.
A külvilág: minden ma ismert munkát robotok fognak elvégezni, sokkal jobban, megbízhatóbban és olcsóbban mint ahogy mi most elvégezzük. A gazdasági rendszer nem fog alapvetően megváltozni, talán tovább sarkúl, lesz néhány (száz/ezer/tízezer) hipergazdag és lesznek a többiek, akik csak simán eléldegélnek. Lesz valamilyen formájú garantált minimális jövedelem, ami nagyjából elég lesz a létfenntartáshoz. A gazdagok gyakorlatilag örökké élhetnek majd, mindenféle technológiai megoldásoknak köszönhetően, valószínűleg egy idő után már a "saját" testükben is. A nem gazdagok valószínűleg ingyen vállalhatnak két gyermeket, akiknek szintén lesz garantált minimális jövedelme, de utána valószínűleg nagyon sokba fog kerülni egy újabb gyerek, valószínűleg adó formájában jelenik meg ez a korlátozás. Az emberek 99%-ban megfigyelt életet fognak élni, talán az otthonukban nem lesznek kamerák, de a lakás hő, CO2 és mindenféle egyéb anyag leadásából jó biztonsággal lehet majd következtetni arra, hogy éppen mi történik bent. Ez segíteni fog abban, hogy eltűnjön az erőszak, a betegségek és a túlfogyasztás, meg talán az igaz szerelem is. Az embereknek két lehetősége lesz munkára, a VR-ben, vagy tudományos/technikai feladatokon dolgozhatnak komoly mesterséges intelligencia/robotikai segítséggel, mert azért a csillagokat is meg kell még hódítani.
A belvilág: lesz valamilyen óriási centralizált virtuális valóság, ahol mindenki "maga" lehet és még néhány kreditet is kaphat majd érte. Ez lesz a munkahely és a szórakozás/művészeti alkotás közös tere. Munkahely azért lesz, mert lesznek történelmi szimulációk, amelyekbe statiszták kellenek majd és ezek a statiszták a megfelelő történelmi koroknak megfelelő "munkát" fognak végezni és persze szükség lesz arra, hogy minél élethűbben. Szóval kell majd kovács, meg tímár, meg kerekes, meg kocsis, meg katona, meg taxisofőr, meg kamera asszisztens, meg minden egyéb is, amit most az emberek végeznek. Minél régebbi kort játszanak el a virtuális világban, annál nehezebb lesz az eredmények megjóslása és ezért annál több igazi ember kell majd hozzá. Persze az emberek pénzbe kerülnek, ezért csak a hipergazdagok engedhetik meg majd maguknak, hogy mondjuk Cézárt vagy Kleopátrát játsszák el, mert ha felborítják a történelmi tényeket, akkor sok szimulációba és emberbe kerül majd az, hogy végigjátszuk a teljes történelmet es megtudjuk, hogy "mi lett volna, ha". A nem gazdagok majd egyszerű katonákat játszhatnak, vagy mondjuk szkriptest a Casablanca forgatásán, de ez is valószínűleg akkora élmény lesz, hogy megéri időt áldozni rá. Vagy ha valaki csak el akarja játszani valamelyik tirannust, de nincs pénze statisztákat fogadni, vagy elég szimulációs időt venni a hiperszámítógépen ami ezt futtatni fogja, akkor vergődhet a szerepben amíg kedve tartja, az adott napon úgyis jön a golyó. Persze egyeseknek így is megéri majd. Aki meg fényképezni akarja a mongol hordát, vagy festő leckéket venni Picassotól, azok is megtalálhatják a kedvükre valót a virtuális világban. Természetesen az egész egy óriási visszacsatolt rendszer lesz, minden emberi interakció tökéletesíti majd a virtuális interakciókat, ugyanazokat az eseményeket többször el lehet majd játszani, egyre olcsóbban és olcsóbban, de azért a fizika határai megszabják, hogy mennyit is leszünk képesek szimulálni a világtörténelemből és mennyire részletesen tehetjük meg majd azt.
Reméljük azért lesznek olyanok, akik a csillagok meghódítására szánják idejük nagy részét, de ha nem, akkor ez a megoldása a Fermi paradoxonnak.
Lehet persze, hogy mindez nem így lesz, most ez a legjobb ötletem, ami nem túl optimista és nem is túl pesszimista, most inkább ez utóbbira lehetne számítani, bár ki tudja...
Valamikor 5-6 év múlva már ott fog tartani a mesterséges intelligencia, hogy abból fog tanulni, ahogy a különböző emberek kommentálják a játékokat amiket játszanak és felöltik ezt a youtube-ra, vagy akár élőben teszik. Ez ugye az utóbbi években nőtte ki magát, de mára már megkerülhetetlen jelenség, az egyetlen romániai youtube csatorna amit követek is nekilátott a műfajnak és persze elég vicces. Ha jobban belegondolunk, tökéletes információforrás. Rengeteg ember csinálja, a játékok azért még elég limitáltak a valós élethez viszonyítva, a grafika is némileg korlátolt még, a feladatok általában lineárisan teljesíthetőek (vagy legalábbis a struktúrájuk diszkrét, meg ha végtelen változatban is lehet őket megjeleníteni). Még idegen nyelveket is lehet majd tanulni vele, mert lassan már minden országban elég nagy lesz az ezzel foglalkozó youtuberek száma. Továbbá rengeteg féle játék van, eléggé általánossá kell tenni a rendszert, hogy esélye legyen mindenhez érteni. Ja és megállíthatatlanul növekedik az tartalom mennyisége, az az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy a Google a kapu örzője és nem valószínű, hogy könnyen beengedné a kutatókat a mézeskalács házikóba. Bár elég nagy a verseny ezen a téren is, hátha valaki ebből próbál majd előnyt kovácsolni, mondjuk lehet majd kérni automatikus kommentárt is, a legtöbb embernek nehéz egyszerre értelmes/vicces dolgokat mondani és játszani. Mondjuk a legtöbb embernek nehéz értelmes/vicces dolgokat mondani amúgy is.
Persze utána arra gondoltam, hogy honnan lesz ehhez számítási kapacitás 5-6 év múlva, ez már tényleg csak a legnagyobb MI játékosok kiváltsága lesz. Sajnos az Intel tényleg behúzta a kéziféket az utóbbi 5-10 évben ami az általános célú processzoraikat illeti. De mostanában a deep learninggel hálistennek megint beindult Moore törvénye, a gpuk nagyon mennek és persze végre már direkt ehhez fejlesztenek processzorokat, ott van ugye a TPU és már az Apple legújabb processzoraiban is van egy fél teraflop muladd. Erre meg pont mostanában jelent be az Intel egy új MI célú processzort, ráadásul spiking network alapút, ami ugye nagyon érdekes irány és szerintem is szükség lesz rá, a végső megoldás valamilyen spiking és konvolúció keverék architektúra lesz, szerintem. Szóval akkor nem kell félni, lesz 5-6 év múlva elegendő kapacitás GTA VI videókat nézetni a tanuló MI-vel.
Az is érdekes kérdés, hogy miért húzta be a kéziféket az Intel. Valószínűleg azért, mert így is alig használjuk ki a processzoraikat. Talán nincs elég jó programozó, talán nem jók a programozási nyelvek a mai modern architektúrákhoz, talán a projekt vezetők nem értik hogy kell egy ilyen projektet vezetni. Egyszer talán meg lesz a válasz rá, valószínűleg, ha már szimulálni fogjuk a mai programozó társadalmat...
https://www.youtube.com/watch?v=lgMwLcYVvHI&feature=share
Marilyn Manson - God's Gonna Cut You Down (Official Audio)
https://www.facebook.com/aerosport.hu/videos/1321077711329799/
Az év utolsó adásában a Karácsony közeledtével a gyerekeket is szeretnénk repülésre csábítani a számukra is elérhető repülő modellezéssel. Megmutatjuk, hogyan is készülnek id. Rubik Ernő gépeinek 1:4 arányú élethű modelljei.
Aerosport 2017. december,
2017. december 17., vasárnap
Az 1980-as években általánosan elterjedtté válik az először 1970-ben Paul John Werbos által leírt neuronhálózatok és a visszaterjesztés (backpropagation) algoritmusok együttes alkalmazása. Az 1990-es években több jelentős eredményt ér el a mesterségesintelligencia-kutatás és több fontos MI alkalmazást mutattak be. 1997-ben a Deep Bluenevű sakkszámítógép hat játszmában legyőzi a történelem legerősebbnek tartott sakknagymesterét, Garri Kaszparovot. A DARPA kijelenti, hogy az első öbölháborúbanvégrehajtott logisztikai műveletek mesterséges intelligenciai módszerekkel történt támogatása több megtakarítást eredményezett, mint az amerikai kormány addigi összes mesterséges intelligencia kutatásra fordított kiadása. 2017-ben a Google DeepMind programja pusztán az alapszabályok betanulása utáni önálló tanulással 4 óra után képes megverni bármilyen sakkjátékost, 8 óra tanulás után a legkomplexebb szellemi sportban, a góban is a legerősebbé válik.[
A lényeg az, hogy beláthatatlan következményei lesznek annak, amikor a számítógépek emberi intelligenciára tesznek szert, amivel én egy kicsit egyébként vitatkoznék, mert most is nagyon sok lénynek van emberi intelligenciája és mégsincs ennek beláthatatlan következménye. Pontosabban van, csak nem rövid távon. Tényleg nem tudjuk megjósolni, mi lesz az első, második, tizedik, századik, milliomodik gondolata egy emberi intelligenciával rendelkező számítógépnek, de kétlem, hogy túl hamar képes lesz meghaladni az emberi intelligenciát és azt is kétlem, hogy egyes problémákat fog tudni megoldani egyhamar,szerintem az űrkutatásra gyakorolt hatása a szingularitásnak igencsak lassan fog jelentkezni,Jelen pillanatban azt hiszem, az emberi szintű mesterséges intelligencia megvalósítható 10 éven belül.Engem a szingularitásban igazából az érdekel, hogy hogyan lehet létrehozni emberi szintű mesterséges intelligenciát.Először is jöjjön az, hogy hardverileg hol tartunk. Az ember agyában 10^11 neuron található, amelyek 10^14 szinapszissal vannak összeköteve, tehát ennyi memória kell az agy egyszerű reprezentációjához. Persze, lehet, hogy egy neuron vagy szinapszis állapottere nem írható le egy bittel/bájttal/lebegőpontos számmal, de a lényegen ez nem sokat változtat. Kurzweil azt mondta, hogy ilyen kapacitású szuperszámítógép lesz 2010-re. A egyik mostani leggyorsabb szuperszámítógép, a Jaguar 1.75*10^15 lebegőpontos műveletet képes végrehajtani, ez szinapszisonként 17 műveletet jelent, szerintem ez bőven elegendő, nem hinném, hogy az összes neuron egyfolytában lényeges műveleteket végezne. Az a számítógépes intelligencia másik előnye, hogy nem kell egy csomó olyan művelettel foglalkozzon, amivel az agynak viszont foglalkoznia kell, pl. a szervezet életben tartása, továbbá nem kell robusztus legyen, nem fogják golyók vagy balták roncsolni a hardverelemeket (vagy ha igen, akkor csak simán visszatöltjük a backupot és folytatjuk onnan, ahol a számítás abbamaradt). Továbbá az ember egy csomó irracionális dolgot is csinál és gondol, amelyeket nem várunk el egy gépi intelligenciától. Szóval az hiszem, hardverileg messze teljesítettük a feladatot.Szoftverileg hol állunk? Hát igen, itt még nagy a lemaradás, de azt hiszem, 10 év elég lesz.
http://www.gf2045.com/
GF2045: GLOBAL FUTURE 2045 - INTERNATIONAL CONGRESS
gf2045.com
http://www.gf2045.com/
GF2045: GLOBAL FUTURE 2045 - INTERNATIONAL CONGRESS
gf2045.com
2017. december 16., szombat
http://www.mindeducation.ro/filmul-de-vineri-bitter-moon-sau-luna-amara-1992/
Vinerea aceasta vă recomand un film neconvențional despre pasiune, dragoste și ură: „Luna amară”, în regia lui Roman Polanski. În timpul unei călătorii cu vaporul, din Turcia în India, cuplul britanic format din Fiona și Nigel Dobson fac cunoștință cu Mimi, o femeie fermecătoare, și cu soțul ei invalid, Oscar.
Vinerea aceasta vă recomand un film neconvențional despre pasiune, dragoste și ură: „Luna amară”, în regia lui Roman Polanski. În timpul unei călătorii cu vaporul, din Turcia în India, cuplul britanic format din Fiona și Nigel Dobson fac cunoștință cu Mimi, o femeie fermecătoare, și cu soțul ei invalid, Oscar.
Filmul de vineri: Bitter moon sau Lună amară (1992)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)