2019. november 30., szombat

10 év múlva


5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. 10 év múlva lesz olyan mesterséges intelligencia, ami jobban fog orvosi diagnózisokat felállítani, mint az egyes területek szakértői. Ennek a kiértékelése sem lesz könnyű, gondolom használatban kell majd legyen és ki is kell majd értékelni a hatékonyságát. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy elfogadható, hogy olyan adatokat is felhasználjon, amelyek egy orvos számára lehet nem elérhetőek, vagy csak túl sok időt venne fel a kiértékelésük, pl. a páciens telefonján, vagy óráján begyüjtött idősorok, esetleg új típusú érzékelők, amelyekhez még nem írták meg a kézikönyvet.

Youtube-A Time magazin a 2006-os év találmányának választotta a honlapot.

Yann LeCun: "If you are stupid then you want to be the chief"

Transient 2 - 4K, UHD, 1000FPS

Talking Heads - Once in a lifetime ( U.K Channel 4 Documentary 1982 VHS-Rip )

2019. november 29., péntek

🙏☯️📸✍️🙂💐✍️😊⚘🌿🍀 🙏💐✍️

Eszembe jutott egy nagyon jó film. The Fountain. Zeneszerző Clint Mansell (a Requiem for a dream zenéjét is ő szerezte).Előadja a Kronos Quartet.A közzétett írás nem csupán fikció. Minden egybeesés a valósággal, helyekkel, személyekkel nem csupán a véletlen műve.

2019. november 28., csütörtök

MI írja a jövőt nov24

Klaus Johannis megnyerte az elnökválasztást, majd beadta a felmondását. A mondat első felét én találtam ki, a másodikat egy mesterséges intelligencia (MI). Az OpenAi kutatói még februárban jelentették be, hogy létrehoztak egy olyan mesterséges intelligenciára épülő szöveggeneráló rendszert, ami képes egyetlen mondathoz, címhez egy teljes szöveget, cikket írni. Olyan jól sikerült a szoftver, hogy korábban nem merték nyilvánossá tenni az általuk futtatott kódot, sem az algoritmus betanításához felhasznált adatkészletet, attól tartva, hogy újabb eszközt adnának az álhírgyártók kezébe. A napokban azonban mégis hozzáférhetővé tették, mert úgy ítélték meg, hogy mégsem olyan veszélyes az algoritmus, mint hitték korábban. A GPT-2 nevű algoritmus a nyelvet modellezi, és azt igyekszik kitalálni, hogy egy adott szó után mi fog következni a mondatban. Hasonló ahhoz, amit nap mint nap látunk, amikor a telefonba pötyögött szavaink után a prediktív szövegbevitel igyekszik segíteni az írást, csak annál sokkal kifinomultabb az új eljárás. A nyelvfeldolgozó és szöveggeneráló algoritmusok sokáig szenvedtek a nyelvi fordulatokkal, de egyre ügyesebbek lettek az idők folyamán. Egy-két dolog még elárulja, hogy nem ember a szerzője egy-egy ilyen „alkotásnak”, például vannak érthetetlen ismétlődések és a szöveg sem mindenütt koherens. Azonban egész jól lehet vele szórakozni. Aki kipróbálná, itt éri el a felületet. Én magam is kipróbáltam, természetesen angol nyelven (az ilyen projektek többsége ezen a nyelven működik a legjobban). Mivel jelenleg az államfőválasztás tartja lázban a közvéleményt, ezért egy ezzel kapcsolatos mondatot tápláltam be a rendszerbe. A felmérések szerint Klaus Johannis jelenlegi elnök a legesélyesebb elnökjelölt, ezért ezt írtam be a programba: „Klaus Johannis elnök nyerte a választásokat Romániában”. Kíváncsi voltam, hogy milyen cikket írna, milyen jövőt vázolna ebből a mesterséges intelligencia. A született „remekmű” szerintem szúrná a Johannis-pártolók szemét, az ellenoldalon viszont sejtésem szerint prófétai ihletettségűnek ítélnék a szöveget. Az angol változat szabad fordítása körülbelül így hangzik: „Klaus Johannis elnök nyerte a választásokat Romániában. Másnap beszédet mondott Bukarestben az Alkotmánybíróságon, ahol elítélte a döntést mint ami »veszélyes a nemzet jövőjére, a román nép egységére és integritására«. »Semmi sem indokolt egy ilyen döntést. Mi több – amit az Alkotmánybíróság többsége világossá tett a döntésével –, a döntés elveszi azt a jogot, hogy az emberek közül válasszák az elnököt, akik az alkotói az alkotmánynak és a demokráciának. Ez volt az egyik oka annak, hogy november 22-én megírtam azt a levelet az Alkotmánybíróságnak. Tettem ezt azért, hogy biztosítsam, hogy volt itt egy döntés, de nem csak az az egy, hanem ez is az lesz« – mondta. Klaus Johannis, Románia elnöke szerint az Alkotmánybíróságnak benyújtott felmondólevelének a célja, hogy megelőzzön egy olyan helyzetet, amelyben nem tudná szolgálni a román népet és a nemzetet.” S hogy mire gondolt a „költő”? Hogy kik/mik közül választanák az elnököt, ha nem az emberek közül? Hogy Johannis miért mondana le az alternatív jövőben? Mindenki maga döntse el. A valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve.

2019. november 27., szerda

Rubik kockát kirakó robotkéz

Most mutatta be az OpenAI, hogy olyan mesterséges intelligenciát alkottak, ami képes kirakni egy robotkézben tartva egy Rubik kockát.Youtube videó itt. Blogbejegyzés itt.Azt hiszem, hogy egy kicsit fontos értelmeznem ezt a hírt, mert lehet, hogy nem olyan egyszerű megérteni, miért is olyan fontos ez és amúgy is, mennyire is fontos.

Solving Rubik’s Cube with a Robot Hand

Először is, messze nem ez az első robot, ami képes kirakni a Rubik kockát, itt van pl. ez, amely sokkal gyorsabban csinálja, ráadásul ez mindig képes kirakni, az OpenAI megoldása meg nem mindig.A két megoldás között az a különbség, hogy az első megoldás sokkal általánosabbnak tűnő módszerekkel készült, mint a második. Mindkét megoldáshoz elég sok ember kellett, meg néhány év kemény munka, viszont elvileg az első megoldás nagyon sok hasonló feladatra alkalmazható módszereket dolgozott ki, míg a második módszerben inkább az emberek fejlődtek sokat a probléma megértésében és számítógépes modellezésben. Ha mindkét esetben elküldjük az embereket vakációzni és új csapattal szeretnénk megoldani azt a feladatot, hogy egy kéz valamilyen gömb alakú tárgyon gombokat nyomogasson valamilyen sorrendben, akkor az első módszerrel csak annyit kell tenni, hogy készítünk a feladatról egy virtuális modellt és írunk egy kis programocskát, ami nagyjából ki tudja értékelni a megnyomott gombok sorrendjét, hogy mennyire felel meg az elvártnak, utána pedig rengeteg számítógépet rátenni, hogy szimulálják ezt a feladatot és addíg próbálkozzanak a megoldásokkal, amíg elfogadható az eredmény. A második módszerrel mindent előlről kell kezedeni, tehát kell tervezni egy olyan robotot, ami képes egy gömböt megtartani, megforgatni, felismerni rajta a gombokat, megnyomni azokat és utána a helyes forgató és megnyomó műveleteket végrehajtani, a jó sorrendben. Egyébként, ha kevés számítógép áll rendelkezésünkre, még mindig lehet, hogy ez a gyorsabb módszer, az első ugyanis rengeteg számítási kapacitást igényel egyelőre, de jelenleg erről az az általános vélekedés, hogy nem jelent gondot, mert egyrészt az algoritmusokat is tudjuk gyorsítani és a számítógépek is gyorsulnak még, bár már egyre nehezebb kihozni belőlük az optimális teljesítményt.Ez lehet, hogy még zavarosabb mint eddig volt. A lényeg az, hogy a tanuló algoritmusokon alapuló problémamegoldás most nagyon népszerű, mert úgy gondoljuk, hogy bármeddig képesek vagyunk javítani a teljesítményüket, csak elég idő és energiát kell rá szánni. Erről biztos fogok még írni.Ami számomra igazán érdekes, az az, hogy hogyan oldották meg a szimulációban tanult mozgás való világba való átültetését. Az utóbbi pár évben jelent meg ez a technika, amit domain randomizationnak nevezük, ami nagyjából azt jelenti, hogy véletlenszerűsítjük a szimuláció egyes paramétereit és ezzel kényszerítjük a tanuló rendszert arra, hogy ne csak a képben található apró jeleket tanulgassa, hanem próbálja megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek mindig igazak, a pixelek színétől függetlenül. Persze, ha véletlenszerűséget alkalmazunk, akkor (szinte) mindig lassabb lesz az algoritmusunk, hiszen sok esetet ki kell próbáljon. Viszont most úgy tűnik, hogy ez egy jó módszer arra, hogy robusztus eredményeket érjünk el, szóval a szimlációban tanultak a való világban is alkalmazhatóak legyenek, ahol sosem lehet tudni, hogy egy zsiráf mikor zavar be a képbe.Ez a módszer jelenleg az egyetlen olyan módszer, ami engem egy kicsit is meggyőz, hogy valamikor önvezető autókat fogunk tudni készíteni, hiszen ha egy véletlenszerűsített világban el fog tudni vezetni az autónk, akkor a való világban sem lehet neki gondja. Az egyetlen gond csak az, hogy elég nehéz egy bonyolultabb véletlenszerűsített világot szimulálni, ugyanis azt még relatív egyszerű, hogy mindenféle állat átvonulhasson az autó előtt, de hogyan fogjuk szimulálni a különböző alkoholszinttel rendelkező többi söfört szimulálni? Egy megoldás lehet az, hogy szép lassan haladunk a véletlenszerűsítéssel, először csak kicsit rángatják a kormányt, aztán jobban, stb. de nehéz kérdés az, hogy konvergál-e ez valaha. Meglátjuk, remélem azért nem olyan sok idő múlva.Miért fontos ez az eredmény? Szerintem egy fontos lépés ez azon az úton, hogy komolyabban kezdjenek sokan az olyan robotok fejlesztésén dolgozni, amelyeknek fontos lesz az, hogy kezük legyen, szóval vagy emberekkel kell együttműködjenek, vagy nagyon általános feladatokat kell megoldjanak, amelyekhez nagyon hasznos ez az architektúra, vagy mindkettő.Persze, a tanuló algoritmus skálázása is fontos lesz, de ezt az OpenAI is tudja, az ő robotkezük sem tud feldobni egy labdát és elkapni azt. Azt sem tudja, hogy szóban közöljük vele ezt a feladatot. És ők is tisztában vannak azzal, hogy ennyi tanítási idő (valahol 10000 óra körüli szimulációs időt láttam, talán a cikkben szerepel ez, én nem olvastam el, annyira nem érdekel ez a feladat :)) nem elfogadható egy ilyen feladat megoldásához, szóval jobb ha nekifognak kidolgozni valami módszert, amivel faktorizálni (felosztani) tudják a feladatot egy általános és egy specifikus részre, amelyből az általánost jó lenne csak egyszer betanulni. Ez egyébként a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb rákfenéje mostanság, szóval pont jó lesz ebben az esetben is tanulmányozni.

2019. november 16., szombat

Terminator: Dark Fate-Terminátor:Sötét végzet

Terminator filmek örökös tanulsága, hogy az ember és gép együttműködése mindig legyőzi a gépet .Elértük az optimális biztonságot .Moore törvénye a jövőben,még gyorsabbá válik a duplázódás.Jó az a szuperintelligencia.Terminátor (T-800/101) / Carl A Skynet által visszaküldött Terminátor, egyike azoknak a Terminátoroknak akit visszaküldtek az időbe, hogy megölje John Connort. Miután végrehajtotta a tervét, saját életet kezdett, és családja lett. Később segít Sarah-nak és Grace-nek megvédeni Danit.egy fejlett Terminátor modellt, az úgynevezett Rev-9-et visszaküldik az időben hogy likvidálja Daniella "Dani" Ramos-t, míg egy kibernetikusan továbbfejlesztett katonát, Grace-t is, hogy megvédje tőle. A Terminátor beszivárog egy gyárba, ahol Dani és testvére, Diego dolgoznak, ám Grace megmenti őket és elmenekül velük. A Rev-9 üldözni kezdi őket, kihasználva képességét; kettéválik a kibernetikus endoszkeleton küllemétől, így a folyékony fém formájával megöli Diegót, majd a két nőt is próbálja megölni.Továbbá olybá tűnik, hiába van a gonosz terminátornak fejlettebb technológiája, a jó terminátor régebbi technológiáját jobban ki tudja használni, mert robusztusabb, többet volt tesztelve (ugyanis régebbi). Ez azt jelenti, hogy nem lehet csak úgy egyből kitalálni a tökéletes algoritmust, a valós életben tesztelést semmi nem pótolhatja.Most mivel a mesterséges intelligencia ennyire népszerű lett mindenhol, néhány kérdés, amit meg lehet fogalmazni a film alapján : mindig legyőzi a gépet, gonosz terminátor fejlettebb, közel van a szuperintelligencia.

2019. október 26., szombat

Digitális Székelyföld Konferencián

A Digitális Székelyföldet építő, több nformatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter idén is megszervezi Erdély és egyben a Kárpát-medence egyik legjelentősebb szakmai fórumát, a Digitális Székelyföld Konferenciát. A vándorrendezvény hetedik kiadását szeptember 26–29-e között Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székhelyén szervezik. Az elmúlt évekhez hasonlóan a rendezvény célja feltárni és aktívabban kiaknázni a digitális technológia adta lehetőségeket, és ezt a tudást Székelyföld fejlesztésére fordítani, ugyanakkor szeretnék ösztönözni a szakmai kommunikációt is az erdélyi vállalkozók és szakemberek között, mondta el a Maszolnak adott interjúban Bihari Béla, a szervező IT Plusz Klaszter elnöke. Hetedik alkalommal szervezi az IT Plusz Klaszter a Digitális Székelyföld konferenciát, amely egyre nagyobbá bővül. Indításkor azt mondtátok, hogy ezzel a rendezvénnyel szeretnétek felhelyezni a székelyföldi informatikai ágazatot a világtérképre. Mennyire sikerült elérni ezt a célt?Sikerült elérni, hiszen Háromszék és Hargita megyék fejlesztési stratégiájában a térség egyik húzóágazataként szerepel az informatikai ágazat. Maros megyében, Szovátán volt az egyik legmeghatározóbb rendezvényünk, illetve sok más informatikai térkép is születik. Például jelenleg a legtöbb országnak készül a mesterséges intelligencia stratégiája, Magyarországon készül a mesterséges intelligencia térkép is, amely arra hivatott, hogy feltárja a jelenleg, mesterséges intelligenciát kutató intézményeket és cégeket. Mi is ehhez a trendhez szeretnénk csatlakozni rögtön, nem megvárva, hogy évek teljenek el. Szeretnénk ha beazonosítanánk és bemutatnánk milyen mesterséges intelligencia kezdeményezések vannak, illetve milyen múltja van Erdélyben a mesterséges intelligencia kutatásoknak.Már a Digitális Székelyföld kezdeményezés elején arra hívtátok fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban nagyot kell dobbantani, nem kullogni kell a világban történő fejlesztések után, hanem ki kell hagyni lépéseket és előre kell szaladni. Ha most a világ a mesterséges intelligenciával foglalkozik, akkor itt Székelyföldön is ezzel kell foglalkozni? Helyesen fogalmaztad meg a feladatot, hiszen amíg mi arra törekszünk, hogy big data fejlesztőket képezzünk, addig Japánban már létezik big data múzeum. Ilyen léptékű a fejlődés, a digitalizáció egyre inkább meghatározza a magán és üzleti életünket. Nekünk székelyföldi informatikusoknak, de mindenkinek, aki ebben érintett, abban kell gondolkodnia, hogyan tudja ezeket a trendeket beépíteni a tevékenységébe és vállalkozásába, ezzel is növelni a versenyképességét. A Digitális Székelyföld konferencia a látható része az IT Plusz Klaszter tevékenységének. Év közben mivel foglalkoztok, milyen fejlesztések, szakmai és üzleti együttműködések valósulnak meg? Amikor elindultunk, az volt a cél, hogy ismerjük meg egymást, alakítsunk ki üzleti kapcsolatokat és vegyünk részt közösen nagy projektekben. Mára ez nagyon jól működik, van egy közös kommunikációs csatorna, ahol nap mint nap osztunk meg egymással üzleti lehetőségeket, pályázatokat. Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez az együttműködés kiváló, hogy vannak olyan projektek, amelyben 4-5 cég összefogott és sikerült közösen olyan ajánlatot adni, amely rávert a nagyobb versenytársakra. Másik aktuális példa, hogy most szándékszunk háromszékiekkel, székelyudvarhelyiekkel és kolozsváriakkal egy nagy projektet letenni. A Digitális Székelyföld gondolat kezd már körvonalazódni és megvalósulni? Az előbb említettem, hogy a székelyföldi informatikai vállalkozók körében miként valósul meg a Digitális Székelyföld gondolata, viszont az önkormányzatok képviselői is mindig jelen vannak a konferencián, mert belátják, hogy a digitalizáció, az e-ügyintézés bevezetése olyan lépés, amit meg kell tenniük a bürokrácia leküzdésében. Az oktatás területén is vannak együttműködések, ezt bizonyítja, hogy az idei konferenciát bevittük a marosvásárhelyi felsőoktatás fellegvárába, a Sapientia Tudományegyetem székhelyére. Kutatók, oktatók, átképzési programok szerepelnek a Digitális Székelyföld konferencia kínálatában. Ugyanakkor a kezdő vállalkozásoknak is igyekszünk lendületet adni. Az elmúlt években több StartUp támogatási program valósult meg, ezek által rengeteg új vállalkozás indult be. Szeretnénk most megnézni, kik mernek kilépni a porondra, találkozni vállalkozókkal, lehetséges partnerekkel vagy befektetőkkel. Jelenleg Erdélyben nincs jobb lehetőség bemutatni egy StartUp vállalkozást, mint a Digitális Székelyföld konferencia. Említetted, hogy az idei konferencia fő témája a mesterséges intelligencia. Ez miként kap helyet a különböző előadások tematikájában? Ígértetek egy mesterséges intelligencia élő demonstrációt, ez miként zajlik majd? Ami a beharangozott mesterséges intelligencia élő bemutatót illeti, ne kérdezd, hogy miben áll, mert még én sem tudom. Szertics Gergely a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció részéről lesz jelen, és ígértek nekünk egy élő demonstrációt, kíváncsian várom én is. Visszakérdezek: mi a mesterséges intelligencia? Ha egy laikus embert megkérdezel, ma még nem pontosan tudja, hogy mit jelent. Először legtöbben valószínű akkor találkoznak ezzel a fogalommal, amikor új mobiltelefont vásárolnak és szerepel a készülék leírásában, hogy mesterséges intelligenciát támogató processzor van benne, vagy a fényképek tematikáját valamilyen mesterséges intelligenciával ismerik fel. Ez egy olyan népszerű topik, amit egyelőre inkább csak Power Point bemutatókon mernek a szélesebb közönség elé tárni, természetesen van ennek szakmai megalapozottsága is. Célunk a konferencia témájával, hogy érthető módon beszéljünk a mesterséges intelligenciáról, és bárki, aki részt vesz, tudjon egy átfogó képet alkotni, hogy milyen stádiumban vannak ezek a fejlesztések, hogyan alkalmazható egyes üzletágakban, mik a lehetőségek és mik a veszélyei a mesterséges intelligenciának. Mérföldkőhöz érkeztünk az emberiség történelmében, hiszen ez az a pont, amikor az ember alkotott valamit, amit már egy gép fejleszt tovább. Ez viszont számos kérdést is felvet az emberiség jövőjéről, sokakban felmerül a kérdés, hogy ez most jó vagy nem jó nekünk. Lényege, hogy van egy felépített gépi tudás, amely nagy méretű adatmennyiségből tanul és képes emberi döntéseket támogatni, felülbírálni vagy önállóan hozni döntést. Úgy érzem, még rendkívül gyerekcipőben jár a mesterséges intelligencia valós alkalmazhatósága, viszont a nagyvállalatok ezt a lufit már meglovagolják. Vannak viszont nagy fejlesztési projektek, léteznek nagy összegű Európai Uniós kutatási pályázatok is mesterséges intelligencia témakörében. Úgy érzem, most kezdődik el egy újabb technológiai robbanás, mint amilyen a mobiltelefon, a vezeték nélküli kommunikáció, a wifi stb. volt. A Digitális Székelyföld konferencián minden témakörbe próbáljuk becsatolni a mesterséges intelligencia témáját: miként lesz ez hatással az illető iparágra, marketing eszközökre, az előadók bemutatnak mesterséges intelligencia alapú kutatási projekteket. Ezen kívül téma lesz a digitalizáció a családban is, ahol megvitatjuk a privát életünkben használatos eszközök hatását a gyerekekre és lesznek tech-to-tech előadások, ahol szakemberek szakembereknek beszélnek. Az esemény fénypontja pedig Barabási Albert László kutató előadása, hiszen kitől mástól tudhatnánk meg hitelesebben, hogy mi is a mesterséges intelligencia. Emellett bemutatjuk a „Két székely” című izgalmas beszélgetést a high-tech világot képviselő Barabási Albert László és a low-tech világot képviselő Kolumbán Gábor között, amely a YouTube-on elérhető. A Digitális Székelyföld konferencia kínálatát hallgatva meggyőződésem, hogy a rendezvény nem kizárólag a szakmának szól, hanem mindenkinek, akit érdekel és érint a világunkban egyre inkább jelen lévő digitalizáció. Valóban, a Digitális Székelyföld nemcsak informatikusokról és informatikusoknak szól, hanem mindenkinek, aki olvasott már e-mailt telefonról, küldött üzenetet Facebookon, keresett vagy adott már el Google-on, és szintet szeretne lépni a digitális világ eszközeivel a saját szakterületén. Az esemény részletes programja elérhető a digitalisszekelyfold.ro honlapon. Kedvezményes árú jegyeket még lehet vásárolni ugyancsak a rendezvény honlapján.

animáció

Megnéztem, nagyon jó volt. A technológia szuper, a karakterek kedvesek, a történet egyszerű, de kerek az üzenet jön.A z Incredibles-hez képest, talán Remy ,az Incredibles sokkal kiegyensúlyozottabb ilyen szempontból, de mindenképpen szeretem ezeket a fajta történeteket.

2019. október 24., csütörtök

Prüfungstag für die fahrerlosen Seestadt-Busse

Die autonom fahrenden E-Busse bieten 11 Passagieren Platz, ein Operator ist immer an Bord. 2019 soll der Fahrgastbetrieb starten. Der Bericht zum Video auf:

https://derstandard.at/2000083863657/...

Dass so etwas passiert, können die Projektentwickler – beteiligt ist neben den Wiener Linien unter anderem das Austrian Institute of Technology – aber ohnehin bereits mit hoher Wahrscheinlichkeit ausschließen: Dem Bus wird beigebracht, wie seine Strecke aussieht – mittels Sensoren scannt er während der Fahrt dann die aktuellen Bedingungen, erkennt Hindernisse und bleibt stehen. Eine Premiere glückte den Projektentwicklern an diesem Testtag ebenfalls: Zum ersten Mal kommunizierte in Österreich ein autonomer Bus mit einer technisch aufgerüsteten Ampel mittels W-Lan-Technologie.

Diesen Herbst sollen die autonomen E-Busse fahrgastlose Testfahrten auf der vorgesehenen, zwei Kilometer langen, Seestadt-Strecke absolvieren, die bei der U2-Endstation starten soll. Ab dem Frühjahr 2019 sind dann auch reguläre Fahrgäste erlaubt. Kinderwägen und Rollstühle sind tabu. Außerdem müssen alle Fahrgäste sitzen. Sechs Haltestellen sind vorgesehen, vermutlich werden die Busse zwischen 8 und 13 Uhr unterwegs sein. Die maximale Laufzeit der E-Busse beträgt neun Stunden.

2019. október 22., kedd

populációban

Feladvány: egy idegen bolygón élő faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek: alfák, béták és gammák. Az egyedek nemét az emberekhez hasonlóan két nemi kromoszómájuk határozza meg, amelyek mindegyike kétféle lehet: X vagy Y. Ha a nemi kromoszómák mindegyike X, akkor az egyed alfa nemű, ha mindkettő Y, akkor béta nemű, ha pedig vegyes, akkor gamma.
Az emberhez hasonlóan ennél a fajnál is két különböző nemű egyed képes az utódnemzésre, mégpedig bármely két különböző alkalmas rá. Fogantatáskor mindkét szülő véletlenszerűen átörökíti az egyik kromoszómáját, egyenlő, 50 százalékos eséllyel bármelyiket, így lesz az utódnak két nemi kromoszómája.Tegyük fel, hogy a népes bolygón a nemek arányában beállt az egyensúlyi állapot. Ez azt jelenti, hogy a következő egyed, aki megszületik, pont olyan valószínűséggel lesz valamilyen nemű, mint amilyen arányban az adott nem képviselteti magát a populációban.
A feladat: adjuk meg a populációban a nemek arányát, azzal a feltételezéssel, hogy a populáció bármely két különböző nemű tagja azonos eséllyel lesz a következő születendő egyed szülő párja!
Megfejtés: A feladat szerint a faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek, amiket két nemi kromoszómájuk határoz meg. Az XX kromoszómapárral rendelkezők az alfák, az YY kromoszómapárral rendelkezők a béták, a vegyes XY kromoszómapárosok pedig a gammák.
Bármely két különböző nemnek lehet utódja, és a szülők a kromoszómáik közül az egyiket örökítik tovább. Ennek megfelelően egy alfának (XX) és egy bétának (YY) mindig gamma lesz az utódja. Egy gamma (XY) és egy alfa (XX) utódjának a nemét az dönti el, hogy a gamma szülő melyik kromoszómáját örökíti tovább. Az esetek felében az X-et, és ekkor alfa lesz az utód, az esetek másik felében Y-t, és ekkor gamma lesz az utód. Béta (YY) és gamma (XY) szülők esetén ugyancsak a gamma átörökített kromoszómája fog dönteni, és az utód itt is 50-50 százalék eséllyel örökli valamelyik szülője nemét.
Most nézzük, milyen valószínűséggel kerülnek össze különféle nemű szülők. Legyen az alfák, béták és gammák száma a populációban rendre, A, B és C. Képzeljünk el egy hatalmas gráfot, amiben minden pont egy egyednek felel meg. Kössük össze (ún. élekkel) ebben a gráfban azokat a pontokat, amelyek potenciálisan szülőpárok lehetnek, azaz különböző neműek.
Ha például az a kérdés, hogy hány lehetséges alfa-béta szülőpár van, akkor az alfák és béták között menő éleket kell leszámolnunk. Mivel az A darab alfa pont mindegyikéből indul él a B darab béta pont mindegyikébe, ezért az alfák és béták között menő összes él száma A-nak és B-nek a szorzata lesz. Ha az a kérdés, hogy véletlenszerűen választva az összes lehetséges szülőpáros közül mekkora valószínűséggel választunk alfa–béta szülőpárost, akkor A·B-t le kell osztanunk az élek összes számával, azaz A·B + B·C + A·C értékkel. Ennek megfelelően a különféle fajta szülőpárok kiválasztásának vagy előfordulásának valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:

alfa–béta előfordulási valószínűsége: A·B/(A·B+B·C+A·C)

béta–gamma előfordulási valószínűsége: B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma–alfa előfordulási valószínűsége: A·C/(A·B+B·C+A·C)

Mindebből kiindulva az egyes nemek születési valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:

alfa születési valószínűsége: (1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C)

béta születési valószínűsége: (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma születési valószínűsége:

(1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C) + (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C) + A·B/(A·B+B·C+A·C)

Egyensúlyi állapotban ugyanezeknek a valószínűségeknek rendre a = A/(A+B+C), b = B/(A+B+C) és c = C/(A+B+C) értékeket kell felvenniük. Ezekből az alábbi egyenletrendszer adódik az így bevezetett a, b és c egyed-előfordulási valószínűségekre:

2·a = a·c/(a·b+b·c+a·c)

2·b = b·c/(a·b+b·c+a·c)

2·c = a·c/(a·b+b·c+a·c) + b·c/(a·b+b·c+a·c) + 2·a·b/(a·b+b·c+a·c)

Már a feladat elején megállapítható volt, és az egyenletekben is látjuk, hogy az alfák és béták szerepe teljesen szimmetrikus. Ennek megfelelően jogosnak tűnhet az érvelés, miszerint az arányuk is egyforma kell legyen, tehát egyszerűsítsük képleteinket azzal a feltevéssel, hogy a = b. Ebben a esetben, mivel a+b+c = 1, rögtön következik, hogy a = b = (1 - c)/2. Ezt az első egyenletbe helyettesítve némi algebra után kapjuk, hogy c^2 = 1/3, tehát c ≈ 0.577, és a = b ≈ 0.211.

A gondolatmenet azonban nem helyes!

Igaz ugyan, hogy az időbeli változást leíró egyenletekben a és b felcserélhető, azonban ahhoz, hogy tudjuk, miként alakul időben egy folyamat, a dinamikát leíró egyenletek mellett a kezdőfeltételekre is szükség van. Ha a kezdőfeltételekben aszimmetria van, akkor szimmetrikus időfejlődési egyenletek mellett is lehet aszimmetrikus a későbbi állapot. Példaként vegyünk egy hegyére állított ceruzát. A ceruza számára minden irány egyenértékű, minden irányba ugyanúgy dőlne le a ceruza. Nagyon óvatosan talán megállíthatjuk a hegyén, de egy apró fuvallatra rögtön el fog dőlni, ezt hívjuk instabil egyensúlyi helyzetnek és szimmetriasértésnek a fizikában. A legkisebb véletlenszerű zaj hatására megbomlik a kezdeti szimmetria, és kiválasztódik egy ledőlési irány, amely korábban nem volt kitüntetett.Esetünkben a feladat nem adta meg a kezdőfeltételeket, azaz a kezdeti populációban a nemek arányát. Vegyük például azt az extrém esetet, hogy az alfák vagy a béták nincsenek is, azaz valamelyiknek a számossága nulla, például valami vírus okozta kihalás miatt, ami csak az egyik nemet érintette. Nos, ebben az esetben, a maradék két nem közti egyensúly pont olyan lesz, mint férfiak és nők esetében, azaz fele-fele arányban fog beállni a maradék nemek aránya. Ez azonnal látható például b = 0 helyettesítéssel az első egyenlet alapján.
Általában pedig különböző kezdeti feltételek esetén különböző egyensúlyi arányok fognak beállni, tehát nincsen egyértelmű megoldása a feladatnak. Feltehető azonban a kérdés, hogy mennyire stabil a beállt egyensúly egy adott esetben. Tegyük fel, hogy nincsenek olyan nagy perturbáló hatások, mint mondjuk egy vírus okozta járvány, ami csak az egyik nemet érinti, de a folyamat véletlenszerűségéből adódó véletlenszerű ingadozások jelen vannak. Minél kisebb a populáció, annál nagyobb ingadozásokat tudnak okozni a nemek arányában a véletlenszerű elhalálozások és születések.
Az alábbi grafikonon egy tízezer fős populációt látunk, amit az a = b szimmetriamegfontolás alapján elméletileg számolt egyensúlyi állapotból indítottunk, de látható, hogy pusztán a véletlenszerű ingadozások révén a béták kihalnak, és csak alfák és gammák maradnak közel egyenlő arányban. Tehát az aszimmetriát, sőt akár egy nem teljes kihalását, nemcsak a kezdeti feltételek, de a véletlenszerűség is tudja okozni!
Azt is láthatjuk, hogy a három nemből álló rendszer sokkal instabilabb, mint a két nemből álló rendszer. Talán nem véletlen, hogy az állatvilágban is leginkább két nemet figyelhetünk meg. Feladatunk természetesen csak gondolatébresztő, amely rávilágít a probléma néhány aspektusára. A valóság ennél sokkal bonyolultabb is lehet genetikailag, és persze a párválasztás sem írható le olyan egyszerűen, mint ahogyan a feladatban modelleztük.

BabyX v3.0 Interactive Simulation


Itt egy cikk, hogy milyen jó lesz, ha majd a robotok veszik át a legtöbb ma ismert munkakört (mert bizonyára nekünk újabb, érdekesebb állások maradnak). Ez az érvelés egyébként egy kicsit hasonlít a 2029-eshez, mert az is csak azt mondja, hogy mivel a fizikai (számítási) lehetőségek nagyjából adottak lesznek, ezért valahogy egy igazán okos mesterséges intelligencia is létre kell jöjjön addig. Hasonlóan, bár eddig csak nőtt az emberiség számossága és újabb és újabb technológiák szorították ki a régi mesterségeket (ugyebár nem sok kovács van már és hát a játékprogramozó munkakör se nagyon létezett 1970 előtt), ezért a mostani nehéz és könnyű iparra is ez a sors vár. De ahogy eddig is tudtunk újabb és újabb munkát találni az embereknek, úgy ezután is fogunk tudni. Én bízom benne, hogy igen, mert ha nem, akkor nagyjából már úgyis mindegy lesz. Persze a mostani gazdasági válságos légkör nem sok optimizmusra ad okot, de én egyébként nem jöttem ki rosszul abból, hogy ott kellett hagynom a régi munkámat és újat kellett keressek.
Egyébként arra való tekintettel, hogy melyik lesz a legnagyobb cég 2029-ben, a Google, a Microsoft, vagy az Apple, messze nem mernék jóslatokba bocsájtkozni (csak egy kicsit, szerintem a Google, de legjobban annak örülnék, ha a SpaceX lenne :)).

Star Wars: The Rise of Skywalker | Final Trailer

The saga will end, the story lives forever. Watch the final trailer for @StarWars: 
#TheRiseOfSkywalker in theaters December 20.

2019. október 21., hétfő

I am Number Four | US

Az Alfred Gough, Miles Millar és Marti Noxon által írt forgatókönyv Pittacus Lore A Negyedik című regényén alapszik.John különböző földönkívüli "hagyatékokkal" van felfegyverezve, mint például nagyobb erő, gyorsaság és agilitás; továbbá rendelkezik a telekinézissel és fényt tud előidézni kezéből.A mogadoriak elkezdik Jonh keresését. Egy másik földönkívüli, Hatodik (Teresa Palmer) úgy dönt, hogy a mogadoriak nyomába ered, ahelyett, hogy Őrzője halála után ő is menekülne. A mogadoriak végül megtalálják Johnt, és manipulálnak két összeesküvés-elmélet gyártó fiatalembert, hogy csapdába ejtsék Henrit. Amikor John és Sam megpróbálják megmenteni őt, megtámadják őket, de végül sikeresen megmenekülnek. Azonban Henri halálosan megsebesült és meghal, miután John és Sam megmenekül néhány lorieni tárggyal, köztük egy kék kővel, amely nyomkövető készülékként működik, s segít megtalálni a többi lorieni Védőt. És a film végén láthatjuk, hogy John és Sam találkozik a hatodikkal, (number six) aki a film folytatásának társfőszereplője lesz.

Jupiter Ascending

Épp a tegnap gondolkodtam, hogy miért nincsenek mostanában olyan filmek, mint a Dune volt. Erre itt a Jupiter Ascending, ami szerintem kultusz film kategória. Nem is nagyon találok rá szavakat, nekem nagyon nagyon bejött, néhol az akció jelentek mintha lehettek volna gyorsabbak és sokkal többet szerettem volna látni a világból, de reméljük lesz rendezői változat és reméljük a keleti piac megmenti a pénzügyi bukástól. Szóval ha bejött a Dune (a színek és a világ), vagy a Blade Runner (a disztópia az utópiában), vagy a Matrix (a történet), esetleg a Dragon Ball, akkor ajánlom nézd meg. Ja és ha véletlenül Cameron összekalapozta már a pénzt a Battle Angel Alita-ra, de nincs ideje rá az Avatar miatt, remélem a Wachowski testvérekre bízza a rendezést. Még az is lehet, hogy jövő szombaton megnézem mégegyszer, de valószínűleg a Dune-t nézem újra.Csak azt nem értem, hogy került a Szaturnusz gyűrűje a Jupiter köré.

Feladvány

Vajon miért nincs harmadik nem?


Feladvány: egy idegen bolygón élő faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek: alfák, béták és gammák. Az egyedek nemét az emberekhez hasonlóan két nemi kromoszómájuk határozza meg, amelyek mindegyike kétféle lehet: X vagy Y. Ha a nemi kromoszómák mindegyike X, akkor az egyed alfa nemű, ha mindkettő Y, akkor béta nemű, ha pedig vegyes, akkor gamma.


Az emberhez hasonlóan ennél a fajnál is két különböző nemű egyed képes az utódnemzésre, mégpedig bármely két különböző alkalmas rá. Fogantatáskor mindkét szülő véletlenszerűen átörökíti az egyik kromoszómáját, egyenlő, 50 százalékos eséllyel bármelyiket, így lesz az utódnak két nemi kromoszómája.


Tegyük fel, hogy a népes bolygón a nemek arányában beállt az egyensúlyi állapot. Ez azt jelenti, hogy a következő egyed, aki megszületik, pont olyan valószínűséggel lesz valamilyen nemű, mint amilyen arányban az adott nem képviselteti magát a populációban.


A feladat: adjuk meg a populációban a nemek arányát, azzal a feltételezéssel, hogy a populáció bármely két különböző nemű tagja azonos eséllyel lesz a következő születendő egyed szülő párja!


*


Megfejtés: A feladat szerint a faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek, amiket két nemi kromoszómájuk határoz meg. Az XX kromoszómapárral rendelkezők az alfák, az YY kromoszómapárral rendelkezők a béták, a vegyes XY kromoszómapárosok pedig a gammák.


Bármely két különböző nemnek lehet utódja, és a szülők a kromoszómáik közül az egyiket örökítik tovább. Ennek megfelelően egy alfának (XX) és egy bétának (YY) mindig gamma lesz az utódja. Egy gamma (XY) és egy alfa (XX) utódjának a nemét az dönti el, hogy a gamma szülő melyik kromoszómáját örökíti tovább. Az esetek felében az X-et, és ekkor alfa lesz az utód, az esetek másik felében Y-t, és ekkor gamma lesz az utód. Béta (YY) és gamma (XY) szülők esetén ugyancsak a gamma átörökített kromoszómája fog dönteni, és az utód itt is 50-50 százalék eséllyel örökli valamelyik szülője nemét.


Most nézzük, milyen valószínűséggel kerülnek össze különféle nemű szülők. Legyen az alfák, béták és gammák száma a populációban rendre, A, B és C. Képzeljünk el egy hatalmas gráfot, amiben minden pont egy egyednek felel meg. Kössük össze (ún. élekkel) ebben a gráfban azokat a pontokat, amelyek potenciálisan szülőpárok lehetnek, azaz különböző neműek.


Ha például az a kérdés, hogy hány lehetséges alfa-béta szülőpár van, akkor az alfák és béták között menő éleket kell leszámolnunk. Mivel az A darab alfa pont mindegyikéből indul él a B darab béta pont mindegyikébe, ezért az alfák és béták között menő összes él száma A-nak és B-nek a szorzata lesz. Ha az a kérdés, hogy véletlenszerűen választva az összes lehetséges szülőpáros közül mekkora valószínűséggel választunk alfa–béta szülőpárost, akkor A·B-t le kell osztanunk az élek összes számával, azaz A·B + B·C + A·C értékkel. Ennek megfelelően a különféle fajta szülőpárok kiválasztásának vagy előfordulásának valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:


alfa–béta előfordulási valószínűsége: A·B/(A·B+B·C+A·C)

béta–gamma előfordulási valószínűsége: B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma–alfa előfordulási valószínűsége: A·C/(A·B+B·C+A·C)

Mindebből kiindulva az egyes nemek születési valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:


alfa születési valószínűsége: (1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C)

béta születési valószínűsége: (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma születési valószínűsége:

(1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C) + (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C) + A·B/(A·B+B·C+A·C)

Egyensúlyi állapotban ugyanezeknek a valószínűségeknek rendre a = A/(A+B+C), b = B/(A+B+C) és c = C/(A+B+C) értékeket kell felvenniük. Ezekből az alábbi egyenletrendszer adódik az így bevezetett a, b és c egyed-előfordulási valószínűségekre:


2·a = a·c/(a·b+b·c+a·c)

2·b = b·c/(a·b+b·c+a·c)

2·c = a·c/(a·b+b·c+a·c) + b·c/(a·b+b·c+a·c) + 2·a·b/(a·b+b·c+a·c)

Már a feladat elején megállapítható volt, és az egyenletekben is látjuk, hogy az alfák és béták szerepe teljesen szimmetrikus. Ennek megfelelően jogosnak tűnhet az érvelés, miszerint az arányuk is egyforma kell legyen, tehát egyszerűsítsük képleteinket azzal a feltevéssel, hogy a = b. Ebben a esetben, mivel a+b+c = 1, rögtön következik, hogy a = b = (1 - c)/2. Ezt az első egyenletbe helyettesítve némi algebra után kapjuk, hogy c^2 = 1/3, tehát c ≈ 0.577, és a = b ≈ 0.211.


A gondolatmenet azonban nem helyes!


Igaz ugyan, hogy az időbeli változást leíró egyenletekben a és b felcserélhető, azonban ahhoz, hogy tudjuk, miként alakul időben egy folyamat, a dinamikát leíró egyenletek mellett a kezdőfeltételekre is szükség van. Ha a kezdőfeltételekben aszimmetria van, akkor szimmetrikus időfejlődési egyenletek mellett is lehet aszimmetrikus a későbbi állapot. Példaként vegyünk egy hegyére állított ceruzát. A ceruza számára minden irány egyenértékű, minden irányba ugyanúgy dőlne le a ceruza. Nagyon óvatosan talán megállíthatjuk a hegyén, de egy apró fuvallatra rögtön el fog dőlni, ezt hívjuk instabil egyensúlyi helyzetnek és szimmetriasértésnek a fizikában. A legkisebb véletlenszerű zaj hatására megbomlik a kezdeti szimmetria, és kiválasztódik egy ledőlési irány, amely korábban nem volt kitüntetett.


Esetünkben a feladat nem adta meg a kezdőfeltételeket, azaz a kezdeti populációban a nemek arányát. Vegyük például azt az extrém esetet, hogy az alfák vagy a béták nincsenek is, azaz valamelyiknek a számossága nulla, például valami vírus okozta kihalás miatt, ami csak az egyik nemet érintette. Nos, ebben az esetben, a maradék két nem közti egyensúly pont olyan lesz, mint férfiak és nők esetében, azaz fele-fele arányban fog beállni a maradék nemek aránya. Ez azonnal látható például b = 0 helyettesítéssel az első egyenlet alapján.


Általában pedig különböző kezdeti feltételek esetén különböző egyensúlyi arányok fognak beállni, tehát nincsen egyértelmű megoldása a feladatnak. Feltehető azonban a kérdés, hogy mennyire stabil a beállt egyensúly egy adott esetben. Tegyük fel, hogy nincsenek olyan nagy perturbáló hatások, mint mondjuk egy vírus okozta járvány, ami csak az egyik nemet érinti, de a folyamat véletlenszerűségéből adódó véletlenszerű ingadozások jelen vannak. Minél kisebb a populáció, annál nagyobb ingadozásokat tudnak okozni a nemek arányában a véletlenszerű elhalálozások és születések.


Az alábbi grafikonon egy tízezer fős populációt látunk, amit az a = b szimmetriamegfontolás alapján elméletileg számolt egyensúlyi állapotból indítottunk, de látható, hogy pusztán a véletlenszerű ingadozások révén a béták kihalnak, és csak alfák és gammák maradnak közel egyenlő arányban. Tehát az aszimmetriát, sőt akár egy nem teljes kihalását, nemcsak a kezdeti feltételek, de a véletlenszerűség is tudja okozni!


Azt is láthatjuk, hogy a három nemből álló rendszer sokkal instabilabb, mint a két nemből álló rendszer. Talán nem véletlen, hogy az állatvilágban is leginkább két nemet figyelhetünk meg. Feladatunk természetesen csak gondolatébresztő, amely rávilágít a probléma néhány aspektusára. A valóság ennél sokkal bonyolultabb is lehet genetikailag, és persze a párválasztás sem írható le olyan egyszerűen, mint ahogyan a feladatban modelleztük.

2019. október 20., vasárnap

Kurzweil

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

szuperintelligencia

Az általános MI-től elvileg egyenes út vezet a technológiai szingularitáshoz, az intelligenciarobbanáshoz, az embernél magasabb szintű MI megjelenéséhez. A képzeletbeli növekedési görbe eléri azt a pontot, amely után beláthatatlan lesz a jövő.A kifejezetten számítástudományi szempontok alapján kidolgozott szingularitás-elmélet szerint, az emberfelettivé váló MI, az MI-evolúció szuperintelligenciájának hatására a technológiai fejlődés olyan drasztikusan és gyorsan változtatja meg a valóságot, hogy a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni azt.Képtelenek felfogni, ezért előrejelezni sem tudják.Általános MI és szuperintelligencia, szingularitás megosztja a tudományos-technológiai világot: egyesek szerint belátható időn belül, még a 21. század első felében, mások szerint 50-200 éven belül vagy még később, megint mások szerint viszont soha nem valósulnak meg

Vajon miért nincs harmadik nem?



Vajon miért nincs harmadik nem?


Feladvány: egy idegen bolygón élő faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek: alfák, béták és gammák. Az egyedek nemét az emberekhez hasonlóan két nemi kromoszómájuk határozza meg, amelyek mindegyike kétféle lehet: X vagy Y. Ha a nemi kromoszómák mindegyike X, akkor az egyed alfa nemű, ha mindkettő Y, akkor béta nemű, ha pedig vegyes, akkor gamma.


Az emberhez hasonlóan ennél a fajnál is két különböző nemű egyed képes az utódnemzésre, mégpedig bármely két különböző alkalmas rá. Fogantatáskor mindkét szülő véletlenszerűen átörökíti az egyik kromoszómáját, egyenlő, 50 százalékos eséllyel bármelyiket, így lesz az utódnak két nemi kromoszómája.


Tegyük fel, hogy a népes bolygón a nemek arányában beállt az egyensúlyi állapot. Ez azt jelenti, hogy a következő egyed, aki megszületik, pont olyan valószínűséggel lesz valamilyen nemű, mint amilyen arányban az adott nem képviselteti magát a populációban.


A feladat: adjuk meg a populációban a nemek arányát, azzal a feltételezéssel, hogy a populáció bármely két különböző nemű tagja azonos eséllyel lesz a következő születendő egyed szülő párja!


*


Megfejtés: A feladat szerint a faj egyedei nemüket tekintve háromfélék lehetnek, amiket két nemi kromoszómájuk határoz meg. Az XX kromoszómapárral rendelkezők az alfák, az YY kromoszómapárral rendelkezők a béták, a vegyes XY kromoszómapárosok pedig a gammák.


Bármely két különböző nemnek lehet utódja, és a szülők a kromoszómáik közül az egyiket örökítik tovább. Ennek megfelelően egy alfának (XX) és egy bétának (YY) mindig gamma lesz az utódja. Egy gamma (XY) és egy alfa (XX) utódjának a nemét az dönti el, hogy a gamma szülő melyik kromoszómáját örökíti tovább. Az esetek felében az X-et, és ekkor alfa lesz az utód, az esetek másik felében Y-t, és ekkor gamma lesz az utód. Béta (YY) és gamma (XY) szülők esetén ugyancsak a gamma átörökített kromoszómája fog dönteni, és az utód itt is 50-50 százalék eséllyel örökli valamelyik szülője nemét.


Most nézzük, milyen valószínűséggel kerülnek össze különféle nemű szülők. Legyen az alfák, béták és gammák száma a populációban rendre, A, B és C. Képzeljünk el egy hatalmas gráfot, amiben minden pont egy egyednek felel meg. Kössük össze (ún. élekkel) ebben a gráfban azokat a pontokat, amelyek potenciálisan szülőpárok lehetnek, azaz különböző neműek.


Ha például az a kérdés, hogy hány lehetséges alfa-béta szülőpár van, akkor az alfák és béták között menő éleket kell leszámolnunk. Mivel az A darab alfa pont mindegyikéből indul él a B darab béta pont mindegyikébe, ezért az alfák és béták között menő összes él száma A-nak és B-nek a szorzata lesz. Ha az a kérdés, hogy véletlenszerűen választva az összes lehetséges szülőpáros közül mekkora valószínűséggel választunk alfa–béta szülőpárost, akkor A·B-t le kell osztanunk az élek összes számával, azaz A·B + B·C + A·C értékkel. Ennek megfelelően a különféle fajta szülőpárok kiválasztásának vagy előfordulásának valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:


alfa–béta előfordulási valószínűsége: A·B/(A·B+B·C+A·C)

béta–gamma előfordulási valószínűsége: B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma–alfa előfordulási valószínűsége: A·C/(A·B+B·C+A·C)

Mindebből kiindulva az egyes nemek születési valószínűségei az alábbiak szerint alakulnak:


alfa születési valószínűsége: (1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C)

béta születési valószínűsége: (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C)

gamma születési valószínűsége:

(1/2)·A·C/(A·B+B·C+A·C) + (1/2)·B·C/(A·B+B·C+A·C) + A·B/(A·B+B·C+A·C)

Egyensúlyi állapotban ugyanezeknek a valószínűségeknek rendre a = A/(A+B+C), b = B/(A+B+C) és c = C/(A+B+C) értékeket kell felvenniük. Ezekből az alábbi egyenletrendszer adódik az így bevezetett a, b és c egyed-előfordulási valószínűségekre:


2·a = a·c/(a·b+b·c+a·c)

2·b = b·c/(a·b+b·c+a·c)

2·c = a·c/(a·b+b·c+a·c) + b·c/(a·b+b·c+a·c) + 2·a·b/(a·b+b·c+a·c)

Már a feladat elején megállapítható volt, és az egyenletekben is látjuk, hogy az alfák és béták szerepe teljesen szimmetrikus. Ennek megfelelően jogosnak tűnhet az érvelés, miszerint az arányuk is egyforma kell legyen, tehát egyszerűsítsük képleteinket azzal a feltevéssel, hogy a = b. Ebben a esetben, mivel a+b+c = 1, rögtön következik, hogy a = b = (1 - c)/2. Ezt az első egyenletbe helyettesítve némi algebra után kapjuk, hogy c^2 = 1/3, tehát c ≈ 0.577, és a = b ≈ 0.211.


A gondolatmenet azonban nem helyes!


Igaz ugyan, hogy az időbeli változást leíró egyenletekben a és b felcserélhető, azonban ahhoz, hogy tudjuk, miként alakul időben egy folyamat, a dinamikát leíró egyenletek mellett a kezdőfeltételekre is szükség van. Ha a kezdőfeltételekben aszimmetria van, akkor szimmetrikus időfejlődési egyenletek mellett is lehet aszimmetrikus a későbbi állapot. Példaként vegyünk egy hegyére állított ceruzát. A ceruza számára minden irány egyenértékű, minden irányba ugyanúgy dőlne le a ceruza. Nagyon óvatosan talán megállíthatjuk a hegyén, de egy apró fuvallatra rögtön el fog dőlni, ezt hívjuk instabil egyensúlyi helyzetnek és szimmetriasértésnek a fizikában. A legkisebb véletlenszerű zaj hatására megbomlik a kezdeti szimmetria, és kiválasztódik egy ledőlési irány, amely korábban nem volt kitüntetett.


Esetünkben a feladat nem adta meg a kezdőfeltételeket, azaz a kezdeti populációban a nemek arányát. Vegyük például azt az extrém esetet, hogy az alfák vagy a béták nincsenek is, azaz valamelyiknek a számossága nulla, például valami vírus okozta kihalás miatt, ami csak az egyik nemet érintette. Nos, ebben az esetben, a maradék két nem közti egyensúly pont olyan lesz, mint férfiak és nők esetében, azaz fele-fele arányban fog beállni a maradék nemek aránya. Ez azonnal látható például b = 0 helyettesítéssel az első egyenlet alapján.


Általában pedig különböző kezdeti feltételek esetén különböző egyensúlyi arányok fognak beállni, tehát nincsen egyértelmű megoldása a feladatnak. Feltehető azonban a kérdés, hogy mennyire stabil a beállt egyensúly egy adott esetben. Tegyük fel, hogy nincsenek olyan nagy perturbáló hatások, mint mondjuk egy vírus okozta járvány, ami csak az egyik nemet érinti, de a folyamat véletlenszerűségéből adódó véletlenszerű ingadozások jelen vannak. Minél kisebb a populáció, annál nagyobb ingadozásokat tudnak okozni a nemek arányában a véletlenszerű elhalálozások és születések.


Az alábbi grafikonon egy tízezer fős populációt látunk, amit az a = b szimmetriamegfontolás alapján elméletileg számolt egyensúlyi állapotból indítottunk, de látható, hogy pusztán a véletlenszerű ingadozások révén a béták kihalnak, és csak alfák és gammák maradnak közel egyenlő arányban. Tehát az aszimmetriát, sőt akár egy nem teljes kihalását, nemcsak a kezdeti feltételek, de a véletlenszerűség is tudja okozni!


Azt is láthatjuk, hogy a három nemből álló rendszer sokkal instabilabb, mint a két nemből álló rendszer. Talán nem véletlen, hogy az állatvilágban is leginkább két nemet figyelhetünk meg. Feladatunk természetesen csak gondolatébresztő, amely rávilágít a probléma néhány aspektusára. A valóság ennél sokkal bonyolultabb is lehet genetikailag, és persze a párválasztás sem írható le olyan egyszerűen, mint ahogyan a feladatban modelleztük.

2019. szeptember 18., szerda

10 év múlva

5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. 10 év múlva lesz olyan mesterséges intelligencia, ami jobban fog orvosi diagnózisokat felállítani, mint az egyes területek szakértői. Ennek a kiértékelése sem lesz könnyű, gondolom használatban kell majd legyen és ki is kell majd értékelni a hatékonyságát. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy elfogadható, hogy olyan adatokat is felhasználjon, amelyek egy orvos számára lehet nem elérhetőek, vagy csak túl sok időt venne fel a kiértékelésük, pl. a páciens telefonján, vagy óráján begyüjtött idősorok, esetleg új típusú érzékelők, amelyekhez még nem írták meg a kézikönyvet.

2019. június 10., hétfő

Futurism

Folyamatosan 2029-et jelölöm meg a sikeres Turing-teszt évének, azaz az MI addigra éri el a humán szintet.A mesterséges intelligencia (AI) nem a jövő, hanem vaskosan a jelen. Gyakorlatilag az életünk minden területén ott van vagy ott lesz, kezdve a mezőgazdaságtól egészen az önvezető autókig. Vagy éppenséggel az oktatásig. Így nem meglepő, hogy az erősen jövőorientált, a jövő kihívásaira választ kereső ITK - Innováció- és Tehetségkonferenciának az egyik visszatérő motívuma volt a mesterséges intelligencia. Nem véletlenül mondta azt Bíró Pál, a Google Magyarország vezetője azt: "a Google sokáig azt mondta magáról, hogy már nem online cég, hanem mobilcég - ma pedig már nem mobilcég, hanem AI cég.

2019. június 8., szombat

PASSENGERS

A sci-fi különleges műfaj számomra.Ebben a filmben nincs sokkal több, ritka az ilyen űrutazós sci-fi ma már, amely teljes egészében egy űrhajón játszódik. A téma ismert, felkelnek egyesek, akiknek nem kéne felkelni és mihez kezdenek. És ez, hogy mihez kezdenek, elég jól működött ebben a filmben, a karakterek teljesen a mai világképpel rendelkeztek (talán ebben a legnehezebb mondani valamit, talán a Dune volt az egyetlen könyv/film ami számomra hihetően tovább gondolta az emberi pszichét és még abban is az erőszak és a szerelem voltak a domináns témák). Szóval nekünk szól ez a film, meg arról, hogy a tökéletes világ sem elég egy társ nélkül, hogy némely helyzetekben össze vagyunk zárva valakivel, akivel lehet, hogy nem szeretnénk összezárva lenni, de az ember társasabb lény, mint amennyire magányos és igazán csak az ad értelmet az életünknek, ha másokért teszünk valamit.Tetszett. Az a fajta sci-fi volt. Nem új gondolatok ezek, de ahogy beleszőtték őket a film miliőjébe, nekem bejött. És ezért nem tudok haragudni arra, hogy mindkét karakternek volt olyan helyzete, ahol meg kellett volna halnia, ha a forgatókönyvíró nem segíti egy kicsit ki, hogy ne érjen véget a film két perccel később. De ezek nem olyan sorsfordító helyzetek voltak, amelyeket ne lehetett volna megoldani egy kis extra technikával, illetve akár nem is kellett volna belemenni, mert simán hihető lett volna, hogy nem találkoznak ilyen problémával. És az sem zavart, hogy a világkőpemmel teljesen ellentétes jövőt vázol fel a film, szerintem emberfeletti intelligencia sokkal hamarabb lesz mint hogy a csillagközi utazásba érdemes legyen belevágni. Sokkal kevesebb energia kell hozzá, az biztos. Márpedig ha van emberfeletti intelligencia, a legtöbb felvetett probléma a filmben nem áll meg, csak jön egy robot és megoldja őket. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy érdekes az emberfeletti intelligencia nélküli csillagközi utazáson esetlegesen felmerülő problémákat vizsgálni. És azért volt mindenféle és néhány egészen mélyen ki is volt bontva és ha az ember el akar gondolkodni, hogy minek a nagyobb az esélye egy csillagközi utazáson: az utasok lázadásának és a személyzet elbarikádozással való túlélésének, vagy annak, hogy meghibásodik egy fagyasztó láda, akkor lehet ezen gondolkodni.Szóval engem nem zavarnak a problémák a filmben, mert értem, hogy nem hard sci-fi akar ez lenni, a szereplők sem igazán úgy lettek válogatva, de azért tisztességes munka volt a sci-fi részbe fektetve. Az egy kicsit kár, hogy a szereplőkön látszik, hogy nem igazán érzik a szerepüket, megpróbálták kihozni a legjobbat, de hát néhol nem megy, de ez nem baj, tisztességes munka, meg aztán mostanában nem is várják el az embertől, hogy egy ilyen komplex problémát le tudjon kezelni.

Film címe

Valerian Luc Bessontól, Ötödik elem
Trainspotting 2,Holdról
Life, úgy tűnik, a Gravity sikerének a gyümölcse ez a film, de amíg nem készül évi tíz film, ami a naprendszer egyik bolygója körül tudományos célú űrállomáson játszódik, mindegyiket megnézem, még ha Vin Dieselt is teszik meg a kerginési pályák kiszámításának szakértőévé
Dunkirk, mert a második világháborús filmek is speciális helyen vannak, de mást jelent számomra, ha nagyon elmennek egy fele (és remélem Nolan megpróbálja jóvá tenni az Interstellart)
Alien: Covenant, mert Alien és nincs mit tenni, meg kell nézni, még ha rossz is lesz. A Prometheus is egyébként az a kategória, ami vonal felett van, de csak nagyon kicsivel.
GITS, kevés film (anime) volt akkora hatással rám, mint a GITS. Bár én szeretem ScarJo-t, jobb szeretném ezt a filmet egy keleti színésznővel, lehetőleg egy ismeretlennel, az egyik fontos kérdés ugyanis számomra az a GITS-ben, hogy ki is vagy valójában és ScarJo már túl sok mindenki volt a filmvásznon
Blade Runner 2,

Az időjárás is úgy akarja és újabb SpaceX rakétát láthatunk, ahogy a magasba emelkedik.

10 év múlva

5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. 10 év múlva lesz olyan meste...