Conceptual Understanding of Deep Learning Workshop

Tegnap kezdődött a gúgel éves konferenciája amiben eldicsekednek azzal, hogy mit csináltak egy évig.

Megnéztem a cnet 10 perces összefoglalóját arról, hogy mi volt szó abban a két órában, amennyit a megnyitó és összefoglaló bemutató tartott. Eléggé fogtam is a fejem, mert arról volt szó, hogy az új endroidban hogyan szabják személyre a színeket és, hogy a kijelző hogyan fényesedik ki.Szerencsére azért megnéztem a gúgel rövid összefoglalóját is és abban azért már több olyan részlet volt, ami engem érdekel.Mondjuk nem értem, miért demózták azt a nyelvmodellt, ha nem lehet kipróbálni, egy olyan demó nem bizonyít semmit, az egész lehet teljesen megrendezve is és mostanában szerintem mindenki elég szkeptikusan áll a gúgel termékekhez. Mindenesetre az üzenet jó, hogy dialógus rendszerekként képzelik el az interakciót a jövőben a felhasználók és az ő rendszereik között.Ami igazán érdekes volt számomra, az a tpuv4 processzor, ami megint kétszer jobb mint a régi és ha jó sokat egymás mellé raknak, akkor már eléri az exaflopos teljesítményt, ami nem igazi flop, de remélem igazi exa. Ez azt jelenti, hogy nem kell attól félni, hogy amikor eljön az ideje, hogy elkezdjék tanítani az első igazán általános mesterséges intelligenciát, lesz elég hardver amely ezt lefuttassa. Már csak az adatok meg a modell hiányoznak. :)Érdekes volt a videó cset rendszerük is, de megint, ha nincs kipróbálható vagy megvehető termék, akkor csak hinni kell nekik és az egyre nehezebb.Meg aztán újabb rendszerben teszik elérhetővé a klasszikus gépi tanulás infrastruktúrájukat, amit persze jó kérdés, hogy hányan fognak használni. Talán ha nagyon jól működik, akkor sokan, mert tényleg elősegíti a prototipizálást, de azért gondolom nem sokan akarnak teljesen a gúgel rendszereire hagyatkozni, szóval azért ezzel gond lesz, ha nem lesz nyílt forrású ez a vektor éjáj,mert tpuv4 és exaflop.ezt a beszélgetést talán érdemes megnézni, szerintem én rá fogom szánni az időt.https://www.youtube.com/watch?v=g5DGBWjiULQ

UiPath

Egy bukaresti cég, az UiPath nagyot kaszált a nyú jorki tőzsdén. Problémára kínálnak megoldást, úgynevezett virtuális robotokat készítenek, amelyeket be lehet tanítani, hogy bizonyos programokat használjanak, így tehermentesítve embereket, akiknek ezeknek a programoknak a használata lenne a dolga. Ez így furán hangzik, de nagyjából azt jelenti, hogy vannak olyan cégek, amelyek mindenféle nagyon régen megírt programokat használnak és ezek gondolom elég nehézkesek, de valamiért nem akarják újraíratni őket, gondolom mert nagyjából már azt sem tudják, hogy ezek a programok mire is jók, csak azt tudják, hogy használni kell őket. Továbbá feltételezem, hogy ez a használat nagyjából adatbevitelt jelent, mert elég nehéz elképzelnem, hogyan lehetne mondjuk betanítani azt, hogy egyik tervezőprogramban készült tervrajzot újrarajzoljon automatikusan egy másik programban. Szóval a lényeg, hogy milliárdokat ér az, hogy az egyik buta programból átvigyük az adatokat a másikba. Mondjuk elhiszem, ha nem írtak semmi dokumentációt és nincs már meg a forrás sem, akkor jöhetnek a milliós robotok, hogy kihúzzanak a slamasztikából.

a mesterséges intelligencia 2022

Ezzel a címmel volt a tegnap egy előadás, a 11. Szociológus Napokon. (Fészbuk videó, egy óra körül kezdődik, nem tudom, meddig marad fenn, nagyon nem vagyok témában a fészbukos videók élettartamáról)Ebből a cikkből értesültem róla. Ugyebár az sejthető, hogy engem érdekel a téma, de fogalmam sincs, hogy mennyire téma ez egyáltalán itt Kolozsváron a mostani egyetemi közegben, szóval duplán meglepett, hogy a szociológusokat érdekli.Igazából eléggé csak fél füllel hallgattam az előadást, közben a lua-val hadakoztam, szóval csak egy benyomást szeretnék megörökíteni.Az volt számomra az érdekes, hogy mennyire lefutott témaként kezelte az előadó azt, hogy a mesterséges intelligencia itt van és egy-két évtizeden belül teljesen fel fogja forgatni a világot. Minden tevékenységi területet fel fog forgatni a mesterséges intelligencia, ezért jó lenne felkészülni erre, de azt persze nem tudjuk, hogy hogyan.Számomra az a fura, hogy ez nagyon nem a ménsztrím tudomány álláspontja, én leginkább informatikusok és agykutatók véleményét szoktam meghallgatni ilyen témában, de azok általában a következő 50 évben nem látják megvalósíthatónak az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Persze, van néhány csillogó szemű fiatal, akik ráadásul rengeteg pénzt is nyerhetnek azon, ha véletlenül tényleg összejön 10 éven belül a dolog, de a magukra valamit adó tudósok általában nagyon szkeptikusan állnak hozzá.Én egyébként egyetértek az előadásban elhangzottakkal, inkább az érdekelt volna, hogyan is fog a társadalom ebből jól kijönni, de az vagy nem hangzott el, vagy elkerülte a figyelmemet. Azért is furcsa volt nekem a kérdésfeltevés, mert nekem a társadalom tudományok eddig úgy éltek a fejemben, mint amelyek a múltbéli gondolkodók hibáinak analíziséből élnek, nem igazán foglalkoznak egy konstruktív jövővel, az elméleteik olyannyira a múltbeli modellekre építenek, hogy talán már nem is lennének relevánsak, ha nem öntenék őket nyakon egy kis statisztikus szósszal, ami kihozza, hogy három értelmetlen dolog közül az egyik relevánsan írja le a valóságot és ezt mindenki beveszi. Szerintem olyan mérőléccel ahogy ők mérnek, nem igazán lehet leírni a társadalmat, de még nincs meg a technológia, hogy mindenki mellé ültessünk egy kérdezőt aki ki tudná szűrni, hogy melyek az igazi ellentmondások a világképünkben és melyek azok, amelyekre nincs energiánk reflektálni. Az utóbbi évtizedek politikája és az azt övező rengeteg közvélemény-kutatás még csak rátett az ilyen irányú szkepticizmusomra. Amikor csak rossz válaszok között lehet választani, nem tudom mennyire releváns a válasz.Szóval örvendek, hogy az ifjú szociológusok már a szingularitásra készülnek.Zene.

Az IBM-nél készült el az első 2 nanométeres áramkör

 Az IBM jelentette be az iparág első 2 nanométeres áramkörét. A Nagy Kék állítja, sikerült minden eddiginél nagyobb tranzisztorsűrűséget produkálni, habár tesztáramkörökről lévén szó, a 2 nanométeres chipek tömeggyártása még évekre lehet.

Az IBM fejlesztése az egyre szélesebb körbe alkalmazott EUV-s, vagyis az extrém ultraibolya fényt használó levilágítási mód mellett új tranzisztorokat is alkalmaz. A fejlesztőlabor a konkurensekhez hasonlóan GAA-ra (Gate-All-Around), vagy más néven nanohuzal/nanolap-tranzisztorra építi 2 nanométeres eljárását, amely a FinFET-nél valamelyest kedvezőbb elektromos tulajdonságokkal rendelkezik, miközben számottevően javítja a skálázhatóságot.

Érdekes adalék, hogy az IBM már jó ideje kizárólag a fejlesztési munkálatokhoz nélkülözhetetlen tesztchipek gyártását végzi. A Nagy Kék még 2014-ben adta el üzemét a GlobalFoundriesnek, vagyis tömeggyártással már lassan hét éve nem foglalkozik. A kutatási és fejlesztési központ azonban megmaradt, a bejelentés alapján pedig komoly munka folyik az Albany városának területén húzódó laborban. Az IBM többek között a Samsunggal, illetve újabban már az Intellel is közösen dolgozik a két gyártó jövőbeni eljárásain, így a most bejelentett fejlesztés jó eséllyel visszaköszön majd a két nagy szereplő egyes jövőbeni termékeiben.

párhuzamos programozásra kitalált funkcionális nyelv

Nem semmi, mennyi új programozási nyelv készül mostanában (és mindegyiknek -lang-ra végződő weboldala van). És mindegyik egész jó ötleteket tartalmaz és persze nagyja sosem válik széles körben használttá, de a népszerű nyelvek szépen átemelnek jó ötleteket amelyeket ezekben a kísérleti nyelvekben próbálnak ki.

Most pl. egy párhuzamos programozásra kitalált funkcionális nyelvet találtam, ami már sok éve készül és eléggé kiforrott is, az a neve, hogy futhark. A párhuzamos programozás alatt gpu-t kell érteni egyelőre, a funkcionális nyelv alatt meg nagyjából referenciális átlátszóság ami a legfontosabb, legalábbis amennyire én értettem. Jó lenne kipróbálni, lassan jön a grafika a játékban, de sajnos még nem támogat Vulkan-t, csak CUDA-t meg OpenCL-t, az pedig nem nyerő már.

Az a vicces, hogy lassan kifutok a linkelhető mósön dizájnerekből (hacsak nem kezdek neki keresni újakat), lehet programozási nyelvekre kéne linkelgetni, egy jó tucat érdekes nyelvet találtam mostanában.

Forganytúk. Bees and bombs.

Most nem zene lesz a jótúb rovatban, hanem Jonathan Pie brit komikus twitteres beszólását linkelném. Az a vicces, hogy megnéztem ezt a videót az automatikusan generált angol feliratokkal és az a durva, hogy 99%-ban helyes feliratot generált a youtube. Aztán megnéztem az én utolsó videómat is és hát az én szar kiejtésemet is 99%-ban felismerte a jótúb, szóval szerintem valamikor nemrég óriásit fejlődött a beszédfelismerőjük. Ami alapvetően jó, de persze lehet rosszra is használni, ha nagyon akarja Gúgel.

Mátriksz

Amikor először láttam a Mátrikszot, nagyon nagy hatással volt rám. Persze, akkor még a számítógépekről, számításelméletről, mesterséges intelligenciáról, stb. igencsak kevés ismeretem volt, mármint tudtam assemblyben programozni kis grafikus bigyókat, de nem tudom, hogy hallottam-e akkor már a Múr törvényről, vagy egyáltalán komolyan tudtam-e venni. Az én számítógépeim nem ugráltak mint a veszett egér generációnként akkoriban, hónapok teltek el az első cédé egység megvásárlása és a hangkártya között (viszont rongyosra hallgattam az Attilától kölcsönkapott Queen Greatest Hits albumot, ugyanis a cédének volt audió kimenete és egy szett kis passzív hangfal azért nem került olyan sokba). Mondjuk 386 dx-40-ről ápgrédelni 486 dx2-80-ra azért elég komoly volt.

Az a baj, hogy már nem emlékszem, hányszor láttam moziban a Mátrikszot, az biztos, hogy először valamikor 99 nyarán láttam a Repcsiben (ma Florin Pjerszik), amikor az egyetemi felvételi dolgokat jöttünk intézni Kolozsváron, aztán azt hiszem még őszön is volt egyszer, amikor már visszajöttek az egyetemisták. Aztán arra is emlékszem, hogy egyszer télen láttuk Kispistával a Mörösti moziban is, de nagyon hideg volt és volt valamilyen elektromos melegítő szerkezet és az búgott az egész film alatt és nagyobb volt a hangja mint a hangrendszernek. Aztán még arra is emlékszem, hogy a téli vakáció alatt egyszer még videókazettán is kivettem és megnéztem párszor, emlékszem (nagyjából) hol volt a videókölcsönző. És talán láttam sok év múltán a Favorit moziban is (az állomás utcájában), de lehet, hogy egy másik filmet láttam sok év után ott újra.

Szóval anno sokat filozófizáltam rajta, az persze világos volt, hogy a premissza, hogy az emberi testből elég elektromos energiát lehet nyerni egy robot civilizáció fenntartásához, az teljességgel nonszensz (legalábbis a mi bolygónkon érvényes fizikai törvények alapján). Állítólag a csótányok alakítják át leghatékonyabban az eleségüket proteinekké, lehet ezért is lesznek ők a fő élelmiszer forrás a szép új jövőben ami ránk vár (ha nem kezeljük az éghajlatváltozást és összeomlanak a növénytermesztő ökoszisztémáink). De a csótány intelligencia mesterséges intelligencia általi szimulációja és kontrollja messze nem lenne ilyen érdekes. Ezért a jó sci-finek mindig megengedünk egy blőd premisszát, hogy kibontsa mi lesz a világgal ha az véletlenül igazzá válik és a többi dologban a Mátriksz konzisztens az akkori világról alkotott elképzeléseinkkel.

Mivel nem írtam le, hogy mit filozófizáltam anno, most csak egy rossz rekonstrukcióját tudom csak produkálni, ezért aztán rövidre is veszem. Akkoriban még valamennyire komolyan tudtam venni a vallást is mint ami egy konzisztens világképet tud adni, igaz, a zen volt az utolsó bástya amit tanulmányoztam és szépen összeillett a megvilágosodás a Níó ébredésével. Szóval valami olyasmin filozófizáltam, hogy az ember veszélyben van, hogy átalussza az életét és ha nem világosodik meg, akkor nem érti meg, hogy mi is az élet igazi mozgatórugója. Meg ha az ember megérti az életét, akkor képes teljesen más szempontból látni a világot (ugye a töltények megállítása a levegőben) és ura lesz a saját (és mások?) életének. Gondolom azzal töltöttem el a legtöbb időt, hogy hogyan lehetne megtalálni az egérlyukat amin be lehet bújni a színfalak mögé, biztos voltam benne, hogy vannak színfalak.

Aztán jöttek a Mátriksz folytatásai és azokból aztán már nem értettem semmit, mondjuk azt valamennyire megsejtettem, hogy a végén kibékül az ember és a gép, mint ahogy a buddhizmusban is meg kell béküljünk a világgal amibe belecsöppentünk. Aztán rájöttem, hogy a folytatások arról szólnak, hogy az alkotók kitalálták, hogy Níó legyen a rendszer része, egyszerre legyen program is és igazi ember is (mint minden valamire való mesterséges intelligencia) és ennek a dualitásnak a csűrés-csavarásával (főként azok a metrós jelenetek voltak kibogozhatatlanok anélkül, hogy Níó program létét feltételeznénk) el lehet adni még két részt, természetesen a kellő mennyiségű és minőségű akcióval nyakon öntve.

És akkor el is érkeztünk oda, amiről írni akartam, azaz az Animátriksz spinoffhoz, ami ugyebár animációs filmek gyűjteménye, ami csak egyszerű történeteket mesél a Mátrikszból, bár ugye az első rész, a Final Flight of the Osiris prológusként szolgál a a második filmhez. Fura mód, nekem ezek a rövid kis történetek arról, hogy hogyan ébrednek az ember rá a Mátriksz létére az igazán érdekes történetek a Mátriksz világából. És a Mátriksz kialakulásáról szóló The New Renaissance részek pedig talán az egyik legletaglózóbb történetek amelyeket valaha filmvásznon (képernyőn, moziban ezt sosem) láttam. Én simán el tudnék nézni egy sorozatot csak ilyen ébredési történetekből, az biztos. Néha jöhetne egy rész, ami arról szól, hogy az emberiség hogyan rohan a végzetébe, mert bár önállóan az emberek hegyeket tudnak mozgatni,

És szomorú módon, most megint egyre időszerűbbé kezd válni a Mátriksz a fék nyúzzal kapcsolatban. Sokan önként választják az álomvilágot, mert az sokkal szebb a valóságnál. Megint van a színfalak mögött megbújó egy vagy több szereplő, aki az emberek viselkedését irányítja a központi idegrendszerükre mért jól irányzott impulzusokkal. Szerencsére egyelőre nincs a koponyánk hátsó részén direkt csatlakozó az agy V1 részéhez, hanem a jól megszokott szemet és látóideget használják az információk beviteléhez, de ez csak a legapróbb részlet, bármikor megváltozhat. Az izmokba sincs még direkt csatlakozó építve, de elég jól működik a fék nyúz általi programozás mozgás vezérlése, bár egyelőre még csak ritkán intéznek akciókat kapitólium méretű épületek ellen, de ez is változni fog még, ha sikeres lesz a rendszer kalibrációja és magasabb szintű kontrollt sikerül elérni több embernél.

Itt az ideje egy jó sorozatnak ami az ébredésekről szól, akár a Mátrikszban is.

Zene, természetesen Conga Fury. Na jó, legyen egy link a teljes zenére, bár ez nem hivatalos, tehát akár holnaptól bedobhatja a kockás törülközőt.

Pikszelnek meg 386dx25 aki mostanában megint kezd aktiválni.

Isten áldja a mesterséges intelligenciát és az rss-t.