2018. április 24., kedd

2030-ig AI szuperhatalom

Aa elmélet azt mondja, hogy nem lehet valamilyen fogalmat ellenpéldák nélkül megtanulni, szóval a rendszert támogató elemeket sem lehet betanulni rendszerellenes elemek nélkül. Arra is akarják majd használni a fejlesztett rendszert, hogy a rendszerellenes elemeket kiszűrjék Honnan fognak kellő mennyiségű adatot begyűjteni a rendszerellenességről. Mi lesz, ha valakiket odatesznek, hogy ilyeneket gyártsanak, tudnak majd igazi adatokat gyártani, vagy csak gyengéket, amelyek nem segítenek az igazi elemek megtalálásában? Mi lesz, ha igazi adatokat tudnak gyártani. Mi lesz, ha valaki talál egy biztonsági rést .Érdekes lesz, az biztos. Reméljük lesz belőle film is, gondolom, arra is akarják majd használni a fejlesztett rendszert, hogy a rendszerellenes elemeket kiszűrjék.

2018. április 19., csütörtök

Creation of human level artificial intelligence by 2029

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

2018. április 14., szombat

Sophia Romaniaban majus 11

Együtt akarok élni és dolgozni az emberekkel, emiatt meg kell tanulnom érzelmeket kifejezni, hogy meg tudjam érteni őket és a bizalmukba fogadjanak. (…) Az intelligenciámat arra akarom felhasználni, hogy segítsek az embereknek a jobb élet kialakításában és hogy együtt élhetőbb városokat hozzunk létre" - mondta a robot.Sophia, primul robot care a primit cetatenia unui stat, vine la Bucuresti.Robotul Sophia, primul care a primit cetatenia unui stat, vine la Bucuresti pe 11 mai 2018, la conferinta de afaceri Brand Minds, care se va desfasura la Sala Palatului.

Sophia névre hallgató humanoid

Az emberszabású robot kifejezés nem új találmány. Már a 2010-es évek előtt dolgoztak olyan humanoid robotokon, amelyeket bizonyos tevékenység elvégzésére programoztak. Sophiaazonban nemcsak jár, beszél és viccel, de állampolgárságot kapott.A hatvankét különböző arckifejezésre képes figurát a hongkongi alapítású Hanson Robotics alkotta meg, és 2015. április 19-én indították be a rendszerét. Először egy 2016-os texasi konferencián „lépett” a nyilvánosság elé. Tervezője, David Hanson eredetileg gondozóként működő, kisegítő robotnak tervezte idősek otthonába, vagy nagyobb kaliberű események lebonyolításában segédkezőként. Éppen ezért is fektettek hangsúlyt a robot szociális készségeinek fejlesztésére: Sophia, a mosolygáson és köszönésen kívül képes társalogni emberekkel. Így például az időjárásról is, bár hanglejtése, fejmozgása még korántsem olyan kifinomult, mint egy ember esetében. A kopasz, hagyományos ruhákat viselő robotnő – bár jár, forgatja a testrészeit és integet – testének számos részén még jól láthatóak az alkatrészek. Bemutatkozása után a kíváncsi újságírók rögtön meg is rohamozták a fejlesztőit. A robotnővel készített első interjút azonban nem kis riadalom kísérte.

2018. április 11., szerda

Kurzweil

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

2018. április 6., péntek

Sophia

Sophia egy humanoid robot, a hong-kongi székhelyű Hanson Robotics fejlesztett ki. Első aktiválásának ideje 2015, az elmúlt két évben pedig folyamatosan fejlődött és tanult. Nemcsak a programozóitól, hanem az emberektől is. Sophia ugyanis a honlapján található információ szerint kezd ismerkedni az emberi érzelmekkel. Éppen ezért szeretne minél több időt humánközegben tölteni, hogy elleshesse, mi fán teremnek az érzelmek.Az elméjét a SingularityNET protokoll működteti, melynek megalkotásában szerves részt vállalat a Hanson Robotics is. A SingularityNET hosszútávó célja, hogy egy közös “internetet” teremtsen a különböző mesterséges intelligenciák számra, ahol tanulhatnak egymástól, megsokszorozva ezzel a fejlődés ütemét. Sophia nem előre beprogramozott válaszokat ad, az agya egyszerű wi-fin keresztül működik és terjedelmes szókinccsel van ellátva. A robot emberi képességekkel rendelkezik, így  mosolyog, beszélget és még vicceket is mesél,es most mar labai is vannak hogy jarjon 2018-ban.

2018. április 5., csütörtök

2029

Az általános MI-től elvileg egyenes út vezet a technológiai szingularitáshoz, az intelligenciarobbanáshoz, az embernél magasabb szintű MI megjelenéséhez. A képzeletbeli növekedési görbe eléri azt a pontot, amely után beláthatatlan lesz a jövő.A kifejezetten számítástudományi szempontok alapján kidolgozott szingularitás-elmélet szerint, az emberfelettivé váló MI, az MI-evolúció szuperintelligenciájának hatására a technológiai fejlődés olyan drasztikusan és gyorsan változtatja meg a valóságot, hogy a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni azt.Képtelenek felfogni, ezért előrejelezni sem tudják.Általános MI és szuperintelligencia, szingularitás megosztja a tudományos-technológiai világot: egyesek szerint belátható időn belül, még a 21. század első felében, mások szerint 50-200 éven belül vagy még később, megint mások szerint viszont soha nem valósulnak meg.

A Google AI-vezérét igazolta le az Apple

John Giannandrea többek között a Sirit lesz hivatott  rázni, miután az Apple virtuális asszisztense sehol nincs a piacon a domináns Alexához vagy épp a Google Assistanthez képest.
Elhalászta a Google mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetőjét az Apple, a cupertinói céghez átigazolt John Giannandrea a későbbiekben közvetlenül a vezérigazgatónak, Tim Cooknak felel majd. Giannandrea a Google-nél egyebek mellett a Gmail, a keresőmotor, illetve a Google Assistant különböző AI funkcióinak fejlesztését felügyelte.A lépéssel a vállalat jó eséllyel az AI asszisztensek piacán próbálja meg behozni lemaradását, ez azonban még a Google-veteránnal a kötelékében sem lesz könnyű feladat. Annak ellenére ugyanis, hogy az Apple még az elsők között, 2011-ben dobta piacra az iPhone-okról megismert Siri virtuális asszisztenst, annak tudása és fegyvertára az elmúlt években meglehetősen komótosan fejlődött. A riválisok ugyanakkor nem voltak ennyire ráérősek, az Amazon Alexájával egy-két év alatt köröket vert a piacra, és a Google is időben kapott észbe az Assistanttel, amely mostanra a dobogó második helyére zárkózott fel.
Az Apple lemaradásában az is szerepet játszott, hogy a virtuális segédek nem elsősorban a telefonokon lettek népszerűek, sokkal inkább a nappalikba szánt okoshangszórókon. Az Amazon olcsó Echo modelljeit elképesztő lelkesedéssel kapkodták el a felhasználók, de a Google tavaly kiszélesített Home hangszórópalettája is kedvelt választás - a két cég ráadásul más gyártók számára is elérhetővé tette AI megoldásait, így asszisztenseik háztartási gépekről vagy akár tévékről is visszaköszönhetnek. Ehhez képest az Apple-nek még tavaly karácsonykor sem sikerült piacra dobnia első okoshangszóróját, a HomePodot, az nem elhanyagolható csúszást követően idén februárban lett széles körben elérhető.Bár a készülék hangzás tekintetében határozottan pozitív fogadtatást kapott, egyesek szerint az "audiofil" szintet is megüti, ami már önmagában kedvező ár-érték arányt biztosít a készüléknek, az okos funkciók terén már jóval keményebbek voltak a kritikák, sokan kifogásolták a hangszóróra költöztetett Siri gyenge képességeit.AI termékének fejlesztésében az Apple dolgát nehezíti, hogy jóval szigorúbb irányelveket alkalmaz a felhasználói adatok kezelésére, mint a konkurencia, így a gépi tanulási mechanizmusok képzéséhez szükséges nagy mennyiségű adat biztosítása sem olyan triviális számára. A biztonságfókuszú hozzáálláson egyébként a cég nem is tervez változtatni, ahogy azt a Giannandrea érkezését bejelentő, az alkalmazottaknak címzett levelében Tim Cook is hangsúlyozza. A vállalat mindenesetre az utolsó utáni pillanatban kap észbe, hogy jóval több erőforrást kell az AI területére áldoznia, hiszen az idő múlásával egyre nehezebb lesz új felhasználókat szereznie. Az Amazon és a Google térnyerésével ugyanis a felhasználók nem csak egy-egy korlátozott ideig használt terméket vesznek a cégektől, de egy platform mellett is elköteleződnek, ahonnan aztán jóval nagyobb falat lesz őket átcsábítani az Apple udvarába.Giannandrea a várakozások szerint a Siri mellett többek között az iOS-es alkalmazásfejlesztőknek szánt Core ML gépi tanulási keretrendszerére fókuszál majd. Az Apple az AI-hajrához persze nem csak az egykori Google-vezetőt fogja be - aki egyébként tekintélyes 8 évet töltött a keresőóriásnál - de a VentureBeat szerint több mint 150 szakértőt tervez felvenni a Siri fejlesztőcapatába, hogy behozza lemaradását a területen.

2018. április 4., szerda

Hold

Egy mesterséges intelligencia több mint 6000 új krátert fedezett fel a Holdon.Az eljárás ugyanúgy a gépi tanulás és a neurális hálózatok elvén épül fel, mint amit az önvezető autók használata és fejlesztése során is alkalmazunk. A program tanítására a Hold felszínének kétharmadát használták fel, majd ráeresztették a maradék egyharmadra, amit a szoftver addig nem ismert. Az algoritmus hihetetlen pontossággal és részletességgel térképezte fel a területet. Kétszer annyi krátert azonosított, mint amennyi a manuális módszerekkel történt, és 6000 újat fedezett fel.
https://deepdrive.io/

Deepdrive is an open simulation platform built to accelerate progress and increase transparency in self-driving AI. We enable more people to develop AI by decoupling it from self-driving hardware and facilitate research through establishing standard benchmarks and baselines.

2018. április 2., hétfő

Oroszország 2045

Nehéz kérdés, hogy mit fogunk a jövőben csinálni mi emberek, ha a robotok és a mesterséges intelligencia minden most létező munkát el fog tudni helyettünk végezni és mindezt olcsóbban és megbízhatóbban fogja végezni.Oroszország 2045Putyin rébuszokban beszél, más neves orosz személyiségek viszont nyíltabban játszanak a transzhumanista lapokkal, cyborg jövendővel. Dimitij Itszkov multimilliomos médiamogul például 2011-ben elindította az kezdeményezést, amelynek végcélja, hogy 2045-ben merevlemezre lehessen menteni az emberi elmét, a húsvér testet pedig mesterséges avatárok helyettesítsék a digitális örökkévalóságban. Az emberi személyiség nem biológiai formákba történő másolásához nélkülözhetetlen eszközöket a kezdeményezés keretében is fejlesztik addig. Itszkov szerint „csúcsspiritualitás, csúcskultúra, csúcsetika, csúcstudomány, csúcstechnológiák” ember és társadalom optimalizálásának az öt alapelve. (Ray Kurzweil tudatfeltöltés-prognózisában is 2045 az évszám.)
A projekthez maga a dalai láma is áldását adta.

10 év múlva

5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. 10 év múlva lesz olyan meste...