2018. november 30., péntek

2029

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

Nőket támogató fejlesztői programot indít az Apple


Az Apple szerint az új Enterpreneur Camp célja annak elősegítése, hogy minél több nő kerüljön meghatározó pozícióba a technológiai szektorban, és hogy egyre több női vezetés alatt készült alkalmazás szülessen platformjaira. A cég szerint ez kulcs lehet az eddigiektől eltérő, sokfélébb alkalmazások számának növekedéséhez.A kompetenciák terén leginkább az analitikus gondolkodás és az innovatív hajlam, az aktív tanulási készség, a kreativitás, programozás és technológiai tervezés, kritikus gondolkodás, a komplexebb problémamegoldó képesség, a vezetői készségek, az érzelmi intelligencia,az elemzési rendszerek ismerete és értékelése az, amelyekre a legnagyobb szüksége lesz egy munkavállalónak.Ezzel szemben csökkenni fog a kézügyesség, állóképesség és precizitás, a memória, a szóbeli, hallásbeli és térbeli képességek, a pénzügyi menedzsmenttel és anyaggazdálkodással kapcsolatos készségek jelentősége. Szintén kevésbé fognak számítani a különböző technológiák telepítéséhez és karbantartásához szükségeskészségek, az olvasással, az írással, a matematikával, és az aktív hallgatással, az alkalmazottak irányításával, a minőség és biztonsági ellenőrzésekkel, valamint a koordinációval és időmenedzsmenttel kapcsolatos készségek. 




2018. november 28., szerda

Emberségre is nevelhető a mesterséges intelligencia

Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert. A mesterséges intelligencia azért áll az új korszak középpontjában, mert az a gépi tanulás révén a belé táplált adatok tömegére építve önmagát is fejleszti. A Microsoft részéről közel 60 ország 570 ezer fejlesztőmérnöke javítja és okosítja a kognitív szolgáltatásokat, hogy az MI alkalmazások még jobban hallják, lássák, értsék és értelmezzék az emberi felhasználók igényeit. Az pedig már az szakemberek dolga, hogy etikusabbá tegyék ezt a folyamatot. Ha jól használják, pont a mesterséges intelligencia által lesz sokkal emberibb, humánusabb a civilizáció, mert valójában az emberi képesség és a kreativitás kiteljesedéséhez járul hozzá. Ezért inkább emberséges intelligenciának kellene nevezni. Azzal folytatta, hogy a fő kérdés ma már nem az, hogy mire képesek a számítógépek, hanem az, hogy hogyan lehet az emberiség javára fordítani a szinte korlátlan képességeket. Az MI ugyanis nem csak a gazdaságot és a technológiai iparágat fogja megváltoztatni, hanem az egész társadalom működését is. Ebben az állam, a magánszféra, az oktatók és a kutatók együttműködése szükséges, hogy etikus mesterséges intelligencia jöhessen létre.Megvan ugyanis a lehetőség, hogy az MI-t a saját képünkre alakítsuk ki, és az olyan lesz, amilyen mintákat mutatunk neki, amilyenné neveljük. Ezt nem szabad a véletlenre bízni.2025-re globális szinten több munkaórát végeznek majd a gépek, mint az emberek. Könyvelőből, betanított munkásból és raktárosból egyre kevesebbre lesz szükség, ellenben mind nagyobb az igény mesterséges intelligencia szakemberekre, informatikusokra és adatelemzőkre. A Világgazdasági Fórum munkatársai szerint a következő munkakörükre lesz egyre nagyobb igény a világgazdaságban: adatelemzők, tudományos elemzők, mesterséges intelligencia szakértők, szoftver- és alkalmazás fejlesztők, eladási- és marketing szakemberek, digitális átállási szakemberek, általános menedzserek, ipari formatervezők, szervezetfejlesztési szakértők, informatikai szakemberek, big data szakemberek, akik nagy mennyiségű, gyorsan változó és nagyon változatos adatokkal képesek dolgozni. Egy sor munkakört ugyanakkor egyre inkább a robotok és a számítógépek vesznek át az emberektől, leáldozóban van az adatbevivők, iktatók, könyvelők, bérszámfejtők, pénzügyi menedzserek, titkárnők, ügyfélszolgálati munkatársak, minőségi ellenőrök, raktárosok, postások és ipari betanított munkások napja. elenleg globális szinten a munkaórák 71 százalékát végzik emberek, 29 százalékát pedig gépek, beleértve a számítógépeket és a robotokat is. A WEF prognózisa szerint 2022-re ez az arány 58-42-re módosul, 2025-ben pedig a gépek immár fölényben lesznek az elvégzett munka mennyiségét tekintve, 52 százalékos részesedéssel. A kinézetükben és cselekvésükben az emberekre hasonlító humanoid robotok a cégek 23 százalékánál jelennek meg, míg az ipari robotok esetében ez az arány 37 százalék lesz. Előbbieket elsősorban a pénzügyi szolgáltatások területén fogják alkalmazni, utóbbiak fő elterjedési területe a gépjárműipar és a légiközlekedési eszközök gyártása.

Robotgeológus landolt a Marson

Mintegy 485 millió kilométernyi út megtétele után, közép-európai idő szerint hétfőn 20 óra 54 perckor sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.Az egymilliárd dollárba kerülő amerikai–európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. Az Insight a Phoenix és a Viking marsjáró mintájára épült, háromlábú leszállóegység, mely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. A landolás helyét, az Elízium-síkságot (Üdvözültek hona) 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, ez egy teljesen sík térség a marsi egyenlítőtől északra.„Egy jó landolási hely kiválasztása a Marson olyan, mint egy jó otthon kiválasztása: az elhelyezkedésen van a hangsúly” – közölte korábban Tom Hoffman, az InSight Project menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában. „Nemcsak egy biztonságos helyre volt szükségünk, hanem egy munkahelyre is, ahol majd öt méter mélyre lehatolhat az HPR robot” – tette hozzá. A landolási helynek világos helyszínnek kell lennie, és elég melegnek ahhoz, hogy a napelemek működése biztosított legyen. Ezért össz­pontosítottak az egyenlítő környékére, és választották ki a 130 kilométer hosszú és 27 kilométer széles ellipszis alakú térséget a síkság nyugati szélén – magyarázta Hoffman. Ez a hely mintegy 600 kilométerre van attól a helytől, ahol a NASA Curiosity marsjárója landolt 2012-ben.A leszállóegység 20 óra 47 perckor hatolt be a Mars ritka légkörébe mintegy 19 800 kilométeres sebességgel. Két perccel később az űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az 1500 Celsius-fokot. A légkörben lelassulva az InSight hat és fél perc alatt tette meg a 112 kilométernyi utat a Mars felszínéig, hatalmas ejtőernyője és fékezőrakétái segítségével végül óránkénti nyolc kilométeres sebességre lassult. A landolás után néhány perccel megérkezett az űrközpontba az első fotó a vörös bolygón álló és működő űrszondáról.Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni lehet az űrszondával. Egy 2008-as animációs film két szereplője után a műszerek a Wall-E és az Eve nevet viselik. Wall-E és Eve ugyanazon a rakétán indult a földről, mint az InSight. A két aktatáska méretű CubeSat (kockaműhold) néhány ezer kilométerre volt a Marstól, amikor az InSight megérkezett. A CubeSat típusú műholdak mindig osztoznak a rakétán, mivel túl kicsik és kevésbé jelentékenyek ahhoz, hogy önálló kilövésük indokolt legyen. A műholdak mintegy 10 ezer kilométeres távolságban követték az InSightot a Mars felé tartó 485 millió kilométeres útján, hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.Robotgeológus landolt a Marson

2018. november 19., hétfő

szuperfejlett android

A Kengoro és Kenshiro névre hallgató humanoid robotok ráadásul akár 2020-tól követően jó eséllyel kikerülhetnek az emberek közé a társadalomba.Számos robotikát érintő technológia úttörőiként gyakran hallani olyan fejlesztéseikről, melyek már-már sci-fibe illők.Ha ezekre a robotokra bőrt húzunk, és kiküldjük majd őket az utcára, nem lehet majd megkülönböztetni őket a hús-vér eberektől.Ezutan a koreai írás születésnapja jutott eszembe egy nagyon jó filmet neztem meg Welcome to Dongmakgol mikozben a robotikabol egy kicsit pihentem.

2018. november 2., péntek

a gépi intelligencia beéri az emberit 2029-re

Kurzweil

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

Akkor vágjunk bele, mi is van ezzel a szingularitással.

Akkor vágjunk bele,  mi is van ezzel a szingularitással.

Viszont ez a szingularitás dolog annyira beépült már a gondolkodásomba, hogy kétséget kizáróan hiszek benne, ezért , egyszerűen nem tudom már másképp elképzelni a világot és meglep. Ez a hitem lehet, hogy hasonló a vallásos emberek hitéhez, lehetne itt centizni a revelációkat, amelyekre a hiteink alapulnak, egyébként nem szeretném, ha vallásosnak hinnének, ugyanis nem hiszek a vallások által prédikált teremtésmítoszban. Egyébként nem tartom teljesen kizárhatónak az alapszcenáriót, azaz, hogy van valamilyen szuperintelligens lény, akinek a lehetőségei között akár az is szerepel, hogy alkosson egy bolygót, rajta élőlényekkel és még valami fura célja is legyen velük, hogy szeressük őt, vagy valami hasonló, erre már nem is emlékszem pontosan, hogy mi is az Isten célja velünk.  Arra egy picivel még több esélyt látok, hogy mindez csak egy szimuláció, ami ilyen paraméterekkel szimulál egy világot és, hogy mindennek a fizikai valósághoz nincs sok köze, de akkor végezzünk változócserét és nevezzük csak a szimulált szót fizikainak és minden rendben lesz.

A lényeg aza szingularitásban, mert egy elkerülhetetlen jövőbeli (vég)kifejletnek tartom és a jelen minden egyes molekulája ebbe az irányba mozog. 

A szingularitás már egy régebbi fogalom, én a Ray Kurzweil által népszerűsített értelmezésben hiszek. Vannak róla régebben, mélyebben gondolkodó emberek, de egyelőre ebbe ne menjünk bele, elég nagy falat a kurzweili verziónak a magyarázása. Van róla elég jó magyar wikipedia szócikk. Angolul van egy olyan szócikk, amiben a Kurzweil jövendöléseit foglalják össze. Több könyvet is írt, sokat jövendölt, de én elég konzervatívnak találom ezeket, van olyan hely is valahol, ahol mérik, hogy hány jött be és elég jó a találati aránya, szóval nyugodtan hirdetem az igéjét én is, anélkül, hogy a vizet borrá (vagy legalább sörré) változtatta volna előttem.

Szóval alapvetően két évszám a fontos, 2029 és 2045. A "rendes" szingularitás az 2045-re van jósolva, ez nagyjából azt jelenti, hogy ekkor már annyira fejlett lesznek azok a mesterséges intelligenciák, amiket arra használunk, hogy a tudományos kutatást előre vigyük, hogy már okosabbak lesznek mint az emberek akik használják őket, nem lesz szükségük emberekre, hogy elvégezzék a feladatukat és új megoldásokat találjanak régi és új problémákra. Sőt mi több, az emberek már nem is fogják érteni, hogy a mesterséges intelligencia miről beszél, amikor éppen tárgyalja, hogy milyen módszert/bizonyítást/egyebet talált. Én ezt a dátumot nem találom annyira érdekesnek, meg aztán, nagyon messze is van. Persze, ha jól belegondolunk, nagyon sok ponton támadható ez a fejtegetés, először is, bár most úgy tűnik, hogy a tudományos kutatás a "legnehezebb" emberi viselkedésforma, ez még sokat változhat (arról nem is beszélve, hogy egyénileg és csoportosan ezek nagyon eltérnek, pl. az önfeláldozás nagyon nehezen megy egyénileg, kevesebben is csinálják, mint a tudományos kutatást, bár erre a kamikaze pilóták jó ellenpélda). Másrészt, már ma is ilyen-olyan mesterséges intelligenciákkal karöltve végezzük a tudományos kutatást, egyelőre még nagyon behatárolt feladatokat bízunk rájuk, talán mert nem bízunk bennük, talán mert nem vagyunk többre képesek, talán mert már most sem értenénk meg, hogy miért is olyan érdekes az az eredmény, amit kihozott, ha nem az előre bekódolt célfüggvényeket maximalizálja. Mindenesetre ezt nevezzük szingularitásnak és én ezt a szót használtam akkor, amikor arról írtam, hogy valakivel, hogy ez bekövetkezik 2029-ben, valószínűleg szóban is. Mindenesetre, mivel én 2029-re fogadtam, impliciten a kurzweili predikcióra gondoltam.

2029-ben "csak" az emberi szintű mesterséges intelligencia fog mindenki számára elfogadhatóan manifesztálódni, Kurzweil szerint. Ez a fogalom, "emberi szintű mesterséges intelligencia" elég sok mindent jelenthet, mindenkinek mást, valószínűleg, csak úgy, mint a legtöbb fogalom egyébként. Viszont én bízom benne, hogy mindenki számára elfogadható lesz emberi szintű mesterséges intelligenciának az egyik rendszer a sok közül, ami akkor létezni fog. Ami azt hiszem, a legnagyobb szakadékot képezi köztem és azok között akikkel fogadtam, az az, hogy én kizárólagosan mint eszközre gondolok rá, az emberi szintnek semmi köze nincs az emberekhez. Szóval nem Józsika bácsi szintű, nem nagymama szintű, nem bányász szintű és nem vasutas szintű, hanem egy valami olyan szintű, amit az emberek emberinek fogadnak el. Ma már van olyan mesterséges intelligencia, amely megveri a legjobb sakkozót sakkban, de nem tudja, hogy a víz egy iható dolog és sokban hasonlít a sörhöz. Szóval annak a leendő mesterséges intelligenciának (MI-nek ezután, elkopnak az ujjaim) könnyű lesz a sakkot megtanítani. Azt is könnyű, hogy a sör és a víz hasonló dolgok, mert ezt tényként beépíthetjük. Viszont azt a rengeteg tényt és szabályt amit az emberek tudnak, nehéz lesz beépíteni. Viszont szerintem jó úton haladunk felé.

Szerintem (azt hiszem, Minsky gondolatai befolyásolták legjobban az én gondolataimat ilyen irányban) a nagyon bonyolult (emberi) MI-k sokkal egyszerűbb részekből állnak, mint azt gondolnánk. Ezek külön-külön egyáltalán nem tűnnek intelligensnek egyébként. Az összjátékuk az, ami intelligenssé teszi őket. Szerintem az ember már nagyon jól alkot ilyen alkatrészeket, sok ezer éve gyakorolja az ezközkészítést, az MI csak egy eszköz a sok közül, talán a legáltalánosabb, de az öt körülvevő ezközvilág nélkül egyébként tehetetlen. Egy program soha nem fog beverni egy szeget a falba, de ha egy megfelelő robotot vezényel majd, akkor képes lesz nagyon sokféle szeget nagyon sokféle falba beverni. Szerintem ezek a részek ma már messze meghaladják képességeikben az emberi intelligencia alkotórészeit. Szoftverben és szilikonban sokkal bonyolultabb műveleteket lehet kifejezni, mint amikre az emberi agy képes. Sokkal nagyobb és változatosabb adathalmazból tanulhatnak ezek a rendszerek (a legegyszerűbb példa, hogy az első MI laboron megírt írisz virág osztályozó bizonyára sokkal jobb munkát végez nálam, ha megkapja azt a 4 paramétert, de valószínűleg nem sok munkával a képeket osztályozó rendszert is jobbá lehet tenni annál, amit én képes lennék megtanulni egy másodpercnyi írisznézegetés után) mint az ember és sokkal jobban megbízhatnak a működésükben, mint én az agyamban. Nem fáradnak el és nem akarnak most inkább filmet nézni. Valószínűleg, senkit nem kell nagyon győzködni arról, hogy a számítógép egy jobb architektúra az MI alá, mint amilyen gazdája az emberi intelligenciának az agy. Azért nincs még MI, mert nem próbálkoztunk még eleget a sok kis rendszer összeforrasztásával, még a hardver sincs egészen ott, hogy széles körben lehetővé tegye ezt a kísérletezést, de 2029-re már rég ott lesz, a predikció szerint már 1000-szer gyorsabb lesz egy 1000 dolláros számítógép mint egy emberi agy, erről valószínűleg majd külön bejegyzést fogok írni.

Végül a legjobb. Minden emberi tevékenységet jobbá lehet tenni különböző eszközök használatával és a legáltalánosabb eszköz az MI lesz. Szóval mindenki aki egy kicsit is azon fáradozik, hogy jobban végezze a munkáját, egy kicsit az MI-n is dolgozik, vagy legalábbis helyet teremt az MI módszerek használatának. Persze, a halászok ma még elképzelhetetlennek tartják, hogy hogyan segíthetné őket az MI a munkájukban, akik számítógépes munkát végeznek sem biztos, hogy ilyen keretek között gondolnak a módszerekre, amiket használnak, de mindenki eszközöket használ, amelyek tökéletesítése visszacsatolással rendelkezik a szupereszköz, azaz az MI létrehozásához. Ez az, amiért én teljesen megbízom abban, hogy eljön az MI, csak az időpont a kérdés. Szerintem a 2029 egy jó időpont, elég realisztikus az én szemszögemből, célnak elég inspiráló, akik meg nem hisznek, azoknak jó kis csapda egy láda sör beszerzésére. Ma már nincs olyan hét, amikor ne lenne valami hír MI módszerekkel, eredményekkel, emberekkel kapcsolatban. Ezek lehet, hogy kicsit túloznak, valószínűleg 99%-a nem is releváns, de a gépezet már odaíg ért, hogy hallani a kattogását. És egyre gyorsul.

Rengeteg részlet van még itt, amikkel foglalkozni kéne, szép lassan fogok is, de erre a hétvégére ennyi elég volt. Igazából az előző bekezdés megírása volt a célom ezzel a bejegyzéssel, kicsit hosszúra sikerült a szósz előtte és kifogyott a szufla, szóval legközelebb erről lesz szó egy kicsit részletesebben.

2018. november 1., csütörtök

Gödel díjat kapott egy eredménymiszerint egy bizonyos számítási modellben az eredmény bizonyos véletlen bitjeinek ellenőrzésével igazolható annak helyessége. Igazából olvastam a cikket, de hiszek benne, nem csak azért, mert az okos emberek is hisznek benne, hanem azért is, mert hasonló jelenségeket megfigyelhetünk a mindennapi életben is. Néha igen fájdalmas ez a megfigyelés, de lassan hozzászokik az ember és már nem érdekli. És akkor egyesek meg beszólnak, hogy mi ez a nagy érdektelenség, tessék felelősen viselkedni. És akkor nem lehet tenni semmit, mert a helyzet nem engedi meg a beintést. 

2018. október 3., szerda

szuperhatalom

A kínaiak bejelentették, hogy 2030-ig szeretnének AI szuperhatalommá válni. Természetesen sok-sok pénzt fognak a dologba fektetni, hogy nagyobb eséllyel legyen is a dologból valami több, mint puszta ígérgetés. Ezért került be ez a hír a milliárd dollár rovatba, ugyanis bizonyára sok milliárdot kell majd befektetni, de persze tervek is vannak, hogy mennyi milliárdot fog majd hozzáadni a GDP-hez a befektetés. Hát sokat.A másik ok, amiért érdekes ez annyira, hogy blogot írjak róla, hogy alapvetően azért tartom valószínűnek az emberi szintű mesterséges intelligencia rövid időn belüli létrejöttét, mert ilyen nagy játékosokat is látok beszállni a ringbe. Bizonyára még sok ország fogja bejelenteni ilyen irányú törekvéseit a következőkben, vagy lehet, hogy nem fogják bejelenteni, vagy nem egészen általános emberi szintű mesterséges intelligenciára fognak majd vágyni, hanem mondjuk szuper-emberi szintű vadászrepülő vezető és koordináló képességeket fognak fejleszteni, a lényeg az, hogy a mesterséges intelligencia az új űrverseny és ebben sokkal kisebb a belépési költség. Néhány szuperszámítógép kell, meg néhány kamera és mikrofon forgalmas terekre, meg cicák megfigyelésére és ha nagyon elfáradt a számítógép a tanulásban, megjósolhatja a holnapi időjárást lazításként.
A harmadik ok az, hogy milyen vicces, hogy nyugaton azon rugózunk, hogy mi lesz, ha a mesterséges intelligencia öntudatra ébred és úgy gondolja, ki kéne nyírni minket. Kínában ennél sokkal kevésbé filozófikus a kérdés ami miatt (is) igent mondtak a kutatásra: mi lesz, ha másfél milliárd ember öntudatra ébred...A negyedik ok pedig az, hogy gondolom, arra is akarják majd használni a fejlesztett rendszert, hogy a rendszerellenes elemeket kiszűrjék. De az elmélet azt mondja, hogy nem lehet valamilyen fogalmat ellenpéldák nélkül megtanulni, szóval a rendszert támogató elemeket sem lehet betanulni rendszerellenes elemek nélkül. Honnan fognak kellő mennyiségű adatot begyűjteni a rendszerellenességről. Mi lesz, ha valakiket odatesznek, hogy ilyeneket gyártsanak, tudnak majd igazi adatokat gyártani, vagy csak gyengéket, amelyek nem segítenek az igazi elemek megtalálásában? Mi lesz, ha igazi adatokat tudnak gyártani, a munka végén a börtön fogja őket várni? Mi lesz, ha valaki talál egy biztonsági rést és az egészet a főkonstruktőr szájába adja? Érdekes macska-egér játék lesz, az biztos. Reméljük lesz belőle film is.

2018. szeptember 25., kedd

SapFix ugyan még csak kezdetleges állapotban van

A Facebook csütörtökön egy olyan új fejlesztőeszközt jelentett be, ami a programozókat az egyik legidegőrlőbb feladatuktól szabadítja meg - vagy legalábbis drasztikusan csökkenti az időt, amit arra kénytelenek fecsérelni. A közösségi oldal ugyanis SapFix néven egy olyan mesterséges intelligenciát mutatott be, ami automatikusan képes felismerni és kijavítani a programokban megbújó bugokat.
Az eszköz első körben a hibák felderítése érdekében alapos tesztelésnek veti alá a szoftvert (tipikusan a Facebook egy másik eszköze, a Sapienz segítségével), majd megnézi, hogy ennek során tapasztal -e hibákat. Ha igen, akkor az Infer statikus elemző eszköz segítségével megpróbálja megállapítani, hogy a kód pontosan mely része okozza a hibás működést, majd stratégiákat dolgoz ki a probléma eliminálására.Ha például a SapFix úgy látja, hogy ezekeken a kódokon a közelmúltban új változtatásokat hajtottak végre (commit-ok érkeztek hozzájuk a verziókezelőben), akkor nemes egyszerűséggel megpróbálja visszavonni azokat, majd megnézi, hogy ez tényleg megszünteti -e a problémát. Ha ez az út nem járható, akkor az eszköz más potenciális megoldási utakat is fontolóra vesz.Így például megpróbál hasonlóságot találni korábban már - humán fejlesztők által - javított bugok és az aktuális hibák között, majd ha talál ilyent, az akkor alkalmazott megoldást megpróbálja alkalmazni az aktuális helyzetre is. Végül pedig ha ez sem jár eredménnyel, a SapFix a kód véletlenszerű mutálásával próbál meg egy javítást kidolgozni az abban tapasztalt működése hibára, aminek során apró változtatásokat végez el a szintaxisfa elemein, majd ellenőrzi azoknak a bugra gyakorolt hatását.Az eszköz a potenciális javításokat alapos tesztelésnek veti alá, ami során megvizsgálja, hogy azok tényleg megoldják -e a problémát, illetve nem keletkeztetnek -e mellette újabbakat. Ha a fix minden kritériumnak megfelel, automatikusan egy foltot készít belőle, amit aztán jóváhagyásra elküld egy valódi hús-vér fejlesztőnek. Utóbbinak ezután már nincs más dolga, mint ellenőrizni a foltot és működését, és ha ő is rendben találja, rögzíteni azt a verziókezelőn keresztül a kódbázisba. Facebook szerint a SapFix ugyan még csak kezdetleges állapotban van, de már így is jó ideje használják a közösségi oldal mobilos alkalmazásának fejlesztésében, ahol eredményeit világszerte felhasználók milliói élvezhetik. A cég azt tervezi, hogy az eszközt idővel megosztja majd más fejlesztőkkel is - de, hogy erre mikor tervez sort keríteni, egyelőre nem lehet tudni.Itt ebben a cikkben a  megmondja, hogy nem is lesz szingularitás, vagy ha lesz is, akkor sem lesz olyan jó, merthogy ami most van, az is szingularitásnak tekinthető mondjuk száz évvel ezelőtthöz képest, mégsem minden szép és jó és a penicilin sem oldott meg semmit, mert már a bacik kicselezik. Namost. Egy, ettől még szingularitás lesz, akarjuk vagy nem, elérjük az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Kettő, azért a sok probléma között is nagyon jól élünk, én például sokkal szívesebben élek most, mint száz éve és azt hiszem, tíz éjszakából nyolcsszor, ha felköltenének, azt mondanám, hogy szívesebben élnék száz év múlva, mint most. Három, a baciknak van pár száz millió év előnyük ami az adaptabilitási technikáikat illeti, de azt hiszem, egy jó kis exponenciális fejlődéssel be tudjuk őket előzni és igenis megoldható, hogy soha senki ne legyen beteg többet, vagy legalábbis időnként lementse magát és baleset esetén újraalkossa (talán egyszer embereket is ugyanolyan precízióval készíthetünk terv szerint, mint most autókat). Négy, igen, tényleg más lesz, mint most elképzeljük, de mindenképpen jobb lesz (már ha nem jön az atomháború, de arról nem a m.i. tehet). Öt, igen, az űrkutatást nem oldja meg egyből a szingularitás, ahhoz még jó sok kólának le kell folynia a Dunán, ettől függetlenül, nincs más esélyünk, mint egyre intelligensebb szondákat építeni. Hat, nem, a nyúgdijkérdést nem tudjuk könnyen megoldani, ha senki nem hal meg, hanem nyugdíjas lesz, de azt már most sem tudjuk megoldani, hadd aggódjunk emiatt majd akkor.

logikának az eszközeivel

"Édesapám magának a logikának az eszközeivel mutatta meg - apám tétele, 1931 -, hogy egyetlen adott rendszerben sem lehet a rendszeren belül megfogalmazható összes igazságot levezetni. Anyám hümmögött, egy-kettőt azért le lehetne. Édesapám őrjöngött, miről beszélsz?!, a tiszta ésszerűség, üvöltötte, nemcsak hogy nem egyértelműen definiált, de nem is lehet az. Nagyot fújt. Ha te megmondod, mit értesz ésszerűségen, akkor én tudok olyan játékot mondani, amelyben ez az ésszerűség jégre visz minket. Értesz? Anyám alig láthatóan vállat vont. Vagyis ha ésszerűen játszunk, akkor mindnyájan veszítünk, te is, én is, holott ha egy másfajta racionalitás szerint játszanánk, akkor mindnyájan nyerhetnénk, te is, én is. Ez a te bajod, bólogatott édesanyám, azt hiszed, az élet játék. Apám gőgösen megemelkedett. Az. Játék. Legjobb esetben. Azután lehajtotta a fejét, de megértem, hogy ez komoly megrázkódtatást okoz neked, szívem. Néhány évtizednek minden bizonnyal el kell telnie ahhoz, hogy emelt fővel vállalhasd az elvi korlátaidat. Édesanyám elvörösödött, nahát, Matikám, a pofátlanságnak is van határa!"
Esterházy Péter, Harmonia Caelestis, 2001, pp. 191-192

Jó döntés volt, hogy tavaly feladtam az AI hírek összegzését, mert sokkal több volt, mint amennyire igazán szükség volt és a végén már ilyen mesébe illő történetek születtek a kis királyfiról aki legyőzi a sárkányt.

Idén valószínűleg méginkább megszalad a ló a népekkel, szóval kénytelen vagyok valami ritkább témát választani, meg is találtam (azt hiszem, de inkább remélem). Szóval arról fogok írni, ha valamilyen cég (vagy esetleg nagyobb szervezet, mondjuk egy állam, de erre még nem volt példa) bejelenti, hogy egy milliárd dollárt akar befektetni AI kutatásba, esetleg valamilyen szorosan kapcsolódó dologba. Szóval a kimondottan orvosi, vagy nanotechnológiai vagy csillagászati dolgokat nem fogom ide számítani, de azt mondjuk igen, hogy Obama 4 milliárdot akar költeni az önjáró autók bevezetésének gyorsítására (bár ennek nagy része inkább a szükséges aktatologatásra fog elmenni, ha jól értettem).

Megpróbálok általában Youtube linket tenni (mert azok elég konstasak maradtak az utóbbi időben), ha más nincs, valami egyebet linkelek.

Szóval, Musk és társai 1 milliárdot költenek a következő pár évben az Open AI létrehozására, aminek az a célja, hogy mindenkinek hasznos AI-t gyártson.

A Toyota is 1 milliárdot költ a következő 5 évben, hogy önjáró autót fejlesszen.

Az Alibaba és az Nvidia is együtt 1 millárdot költenek AI és felhő fejlesztésre.

2018. szeptember 21., péntek

Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem – Asztrofizika

Mindannyiunknak volt olyan időszaka, amikor folyton dokumentumfilmeket néztünk. Aztán egy-két téma felkeltette az érdeklődésünket és igyekeztünk ezekre összpontosítani, és az ezzel foglalkozó műsorokat, könyveket keresni. Amikor pedig jobban beleástuk magunkat a témába, rájöttünk, hogy mennyire hiányosak is ezek a dokumentumfilmek (tisztelet a kivételnek). Ráadásul, ahol lehetett, a készítők a saját szemszögükből mutatták be a témát, ami pl. egy történelmi dokumentumfilmnél igencsak hiányos és egyoldalú közlést jelentett. Kicsit más a helyzet a tudományos műsorokkal, hiszen mint tudjuk, a “fizika mindenkivel igazságos”. (persze, van akivel igazságosabb…)

2018. szeptember 17., hétfő

Sci-fi ami nekem tetszik

És akkor elmondom, hogy mi az a fajta sci-fi ami nekem tetszik. A sci-fi különleges műfaj számomra, az egyetlen műfaj, amellyel szemben elvárásaim vannak. Ha sejtem, hogy egy film nem fog tetszeni, akkor inkább nem megyek el rá, mespórolom magamnak a vesződséget, hogy utána ne le kelljen a film, a rendező, az egész rendszer. A Passengersről nem igazán hallottam, illetve láttam egy videót a Wireden, aminek semmi köze a filmhez és azt olvastam róla a Wikipédián, hogy a kritikusok (hivatalosak és nem hivatalosak egyszerre) lehúzták, ami egy elég jó jel, ugyanis a kritikusok szerint a SW7 egy jó film.Szóval kicsit féltem, hogy rossz lesz, de azért annyira nem volt rossz és nem kell magamnak mondjam, hogy inkább néztem volna egy norvégot ahogy a Tesla Model X-ével dolgokat visz Oszlóból Bergenbe.Szóval az van, hogy valami extra azért kell legyen egy sci-fi-ben és nem látványbeli extra. Sajnos az a vonat már elment, nem hat meg, bármennyire is szeretném, ha buta a film, a látvány nem segít, 3D-ben sem, moziban sem. Ezért nem mentem el a Rogue One-t megnézni és nem is fogok egyetlen Star Wars-t sem az aktuális trilógiából és a mellékszálakból sem. A 7-es betette az ajtót. Ezért nem nézem meg a Captain America: Civil Wars 1-et az HBO-n sem, mert semmi nincs ezekben a filmekben ami egy kicsit is érdekelne.Innentől kicsit szpojleres lesz amit írok, csak gondoltam szólok.Nem kell valami sok, egy régi jó téma felelevenítése, néhány jó gondolat már elég. Ebben a filmben nincs sokkal több, ritka az ilyen űrutazós sci-fi ma már, amely teljes egészében egy űrhajón játszódik. A téma ismert, felkelnek egyesek, akiknek nem kéne felkelni és mihez kezdenek. És ez, hogy mihez kezdenek, elég jól működött ebben a filmben, a karakterek teljesen a mai világképpel rendelkeztek (talán ebben a legnehezebb mondani valamit, talán a Dune volt az egyetlen könyv/film ami számomra hihetően tovább gondolta az emberi pszichét és még abban is az erőszak és a szerelem voltak a domináns témák). Szóval nekünk szól ez a film, meg arról, hogy a tökéletes világ sem elég egy társ nélkül, hogy némely helyzetekben össze vagyunk zárva valakivel, akivel lehet, hogy nem szeretnénk összezárva lenni, de az ember társasabb lény, mint amennyire magányos és igazán csak az ad értelmet az életünknek, ha másokért teszünk valamit. Nem új gondolatok ezek, de ahogy beleszőtték őket a film miliőjébe, nekem bejött. És ezért nem tudok haragudni arra, hogy mindkét karakternek volt olyan helyzete, ahol meg kellett volna halnia, ha a forgatókönyvíró nem segíti egy kicsit ki, hogy ne érjen véget a film két perccel később. De ezek nem olyan sorsfordító helyzetek voltak, amelyeket ne lehetett volna megoldani egy kis extra technikával, illetve akár nem is kellett volna belemenni, mert simán hihető lett volna, hogy nem találkoznak ilyen problémával. És az sem zavart, hogy a világkőpemmel teljesen ellentétes jövőt vázol fel a film, szerintem emberfeletti intelligencia sokkal hamarabb lesz mint hogy a csillagközi utazásba érdemes legyen belevágni. Sokkal kevesebb energia kell hozzá, az biztos. Márpedig ha van emberfeletti intelligencia, a legtöbb felvetett probléma a filmben nem áll meg, csak jön egy robot és megoldja őket. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy érdekes az emberfeletti intelligencia nélküli csillagközi utazáson esetlegesen felmerülő problémákat vizsgálni. És azért volt mindenféle és néhány egészen mélyen ki is volt bontva és ha az ember el akar gondolkodni, hogy minek a nagyobb az esélye egy csillagközi utazáson: az utasok lázadásának és a személyzet elbarikádozással való túlélésének, vagy annak, hogy meghibásodik egy fagyasztó láda, akkor lehet ezen gondolkodni.
Szóval engem nem zavarnak a problémák a filmben, mert értem, hogy nem hard sci-fi akar ez lenni, a szereplők sem igazán úgy lettek válogatva, de azért tisztességes munka volt a sci-fi részbe fektetve. Az egy kicsit kár, hogy a szereplőkön látszik, hogy nem igazán érzik a szerepüket, megpróbálták kihozni a legjobbat, de hát néhol nem megy, de ez nem baj, tisztességes munka, meg aztán mostanában nem is várják el az embertől, hogy egy ilyen komplex problémát le tudjon kezelni.
Igazából amikor kigondoltam, hogy ilyen hosszan fogok írni erről a filmről, többet ekéztem a SW-t, de most nincs ehhez több kedvem, jöjjön inkább a lista azokkal a filmekkel, amiket idén meg szeretnék nézni moziban, szóval valószínűleg írni is fogok róluk a blogban.
Sorrend nélkül, a film címe (már amennyit leírok belőle) az előzetesre link:
Valerian Luc Bessontól, mert ugye az Ötödik elem nagyon bejött
Trainspotting 2, mert  az elsőt még anno otthon láttam a moziban és azt hiszem az első olyan film volt, ami után úgy jöttem ki a moziból, mintha  a Holdról tértem volna vissza
Life, ennek most láttam az előzetesét a moziban, úgy tűnik, a Gravity sikerének a gyümölcse ez a film, de amíg nem készül évi tíz film, ami a naprendszer egyik bolygója körül tudományos célú űrállomáson játszódik, mindegyiket megnézem, még ha Vin Dieselt is teszik meg a kerginési pályák kiszámításának szakértőévé
Dunkirk, mert a második világháborús filmek is speciális helyen vannak, de mást jelent számomra, ha nagyon elmennek egy fele (és remélem Nolan megpróbálja jóvá tenni az Interstellart)
Alien: Covenant, mert Alien és nincs mit tenni, meg kell nézni, még ha rossz is lesz. A Prometheus is egyébként az a kategória, ami vonal felett van, de csak nagyon kicsivel.
GITS, kevés film (anime) volt akkora hatással rám, mint a GITS. Bár én szeretem ScarJo-t, jobb szeretném ezt a filmet egy keleti színésznővel, lehetőleg egy ismeretlennel, az egyik fontos kérdés ugyanis számomra az a GITS-ben, hogy ki is vagy valójában és ScarJo már túl sok mindenki volt a filmvásznon
Blade Runner 2, mert... ki sem tudom fejezni.
Nemsokára meg reméljük az időjárás is úgy akarja és újabb SpaceX rakétát láthatunk, ahogy a magasba emelkedik.

2018. szeptember 14., péntek

tanuló MI-vel

Valamikor 5-6 év múlva már ott fog tartani a mesterséges intelligencia, hogy abból fog tanulni, ahogy a különböző emberek kommentálják a játékokat amiket játszanak és felöltik ezt a youtube-ra, vagy akár élőben teszik. Ez ugye az utóbbi években nőtte ki magát, de mára már megkerülhetetlen jelenség, az egyetlen romániai youtube csatorna amit követek is nekilátott a műfajnak és persze elég vicces. Ha jobban belegondolunk, tökéletes információforrás. Rengeteg ember csinálja, a játékok azért még elég limitáltak a valós élethez viszonyítva, a grafika is némileg korlátolt még, a feladatok általában lineárisan teljesíthetőek (vagy legalábbis a struktúrájuk diszkrét, meg ha végtelen változatban is lehet őket megjeleníteni). Még idegen nyelveket is lehet majd tanulni vele, mert lassan már minden országban elég nagy lesz az ezzel foglalkozó youtuberek száma. Továbbá rengeteg féle játék van, eléggé általánossá kell tenni a rendszert, hogy esélye legyen mindenhez érteni. Ja és megállíthatatlanul növekedik az tartalom mennyisége, az az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy a Google a kapu örzője és nem valószínű, hogy könnyen beengedné a kutatókat a mézeskalács házikóba. Bár elég nagy a verseny ezen a téren is, hátha valaki ebből próbál majd előnyt kovácsolni, mondjuk lehet majd kérni automatikus kommentárt is, a legtöbb embernek nehéz egyszerre értelmes/vicces dolgokat mondani és játszani. Mondjuk a legtöbb embernek nehéz értelmes/vicces dolgokat mondani amúgy is.Persze utána arra gondoltam, hogy honnan lesz ehhez számítási kapacitás 5-6 év múlva, ez már tényleg csak a legnagyobb MI játékosok kiváltsága lesz. Sajnos az Intel tényleg behúzta a kéziféket az utóbbi 5-10 évben ami az általános célú processzoraikat illeti. De mostanában a deep learninggel hálistennek megint beindult Moore törvénye, a gpuk nagyon mennek és persze végre már direkt ehhez fejlesztenek processzorokat, ott van ugye a TPU és már az Apple legújabb processzoraiban is van egy fél teraflop muladd. Erre meg pont mostanában jelent be az Intel egy új MI célú processzort, ráadásul spiking network alapút, ami ugye nagyon érdekes irány és szerintem is szükség lesz rá, a végső megoldás valamilyen spiking és konvolúció keverék architektúra lesz, szerintem. Szóval akkor nem kell félni, lesz 5-6 év múlva elegendő kapacitás GTA VI videókat nézetni a tanuló MI-vel.Az is érdekes kérdés, hogy miért húzta be a kéziféket az Intel. Valószínűleg azért, mert így is alig használjuk ki a processzoraikat. Talán nincs elég jó programozó, talán nem jók a programozási nyelvek a mai modern architektúrákhoz, talán a projekt vezetők nem értik hogy kell egy ilyen projektet vezetni. Egyszer talán meg lesz a válasz rá, valószínűleg, ha már szimulálni fogjuk a mai programozó társadalmat...

2018. augusztus 15., szerda

virtuális gyerek

https://vimeo.com/97186687

Itt egy cikk, hogy milyen jó lesz, ha majd a robotok veszik át a legtöbb ma ismert munkakört (mert bizonyára nekünk újabb, érdekesebb állások maradnak). Ez az érvelés egyébként egy kicsit hasonlít a 2029-eshez, mert az is csak azt mondja, hogy mivel a fizikai (számítási) lehetőségek nagyjából adottak lesznek, ezért valahogy egy igazán okos mesterséges intelligencia is létre kell jöjjön addig. Hasonlóan, bár eddig csak nőtt az emberiség számossága és újabb és újabb technológiák szorították ki a régi mesterségeket (ugyebár nem sok kovács van már és hát a játékprogramozó munkakör se nagyon létezett 1970 előtt), ezért a mostani nehéz és könnyű iparra is ez a sors vár. De ahogy eddig is tudtunk újabb és újabb munkát találni az embereknek, úgy ezután is fogunk tudni. Én bízom benne, hogy igen, mert ha nem, akkor nagyjából már úgyis mindegy lesz. Persze a mostani gazdasági válságos légkör nem sok optimizmusra ad okot, de én egyébként nem jöttem ki rosszul abból, hogy ott kellett hagynom a régi munkámat és újat kellett keressek.
Egyébként arra való tekintettel, hogy melyik lesz a legnagyobb cég 2029-ben, a Google, a Microsoft, vagy az Apple, messze nem mernék jóslatokba bocsájtkozni (csak egy kicsit, szerintem a Google, de legjobban annak örülnék, ha a SpaceX lenne :)).

2018. június 25., hétfő

Futurism

Ray Kurzweil szerint 2029-re a számítógép olyan okos lesz, mint az ember, ha nem okosabb.Az elkövetkező 12 évben létrejön a szingularitás, vagyis 2029-re a mesterséges intelligencia eléri, vagy meg is haladhatja az emberi intelligencia szintjét - jelentette be a hét elején híres jövendőmondó, Ray Kurzweil a texasi Austinban, az SWSX konferencián. Kurzweil, aki most a Google-nél dolgozik, ezt persze szinte minden nap elmondja, 2015-ben például azt jósolta, hogy "a 2030-as évekre az emberiség hibrid fajjá alakulhat, agyunk nanobotok segítségével közvetlenül csatlakozhat majd az adatfelhőhöz, gondolkodásunk pedig részben, mi több, nagyobb részben gépi lesz". Elég ijesztően hangzik, de mivel Kurzweil eddigi jóslatainak 86 százaléka bevált, jobb félni, mint megijedni.

2018. június 21., csütörtök

csak a virtuális világot

Felnőtt egy generáció, ami nem terhelhető. Nem tudja elvinni a tetteinek súlyát, nem érzi a következményeket, mert azonnal összeroppan. Tudom, sokan azt gondolják, hogy bántó általánosítás ez, mert vannak jó fej kamaszok, igyekvő fiatalok, de ami nagyot változott az utóbbi években, az az arány.

Mindig is voltak válások, lányok, drogozó fiatalok, volt abortusz, és még ezer minden, hiszen nincs új a nap alatt, csak az arányok fordultak meg. A változás mértéke azért drasztikus, mert bár minden dolog előfordult már egy társadalom vagy egy korszak idején, nem ekkora százalékban.

Felneveltünk vagy inkább hagytunk felnőni egy életképtelen generációt. Nagyon kevesen motiválhatók. A legtöbb fiatal céltalanul tengeti az életét és semmi, de semmi nem ösztönzi arra, hogy változtasson a jelenlegi állapotán. Nem akar többet, nem akarja a világot megváltani, nem vár semmi különlegeset az élettől. Kiveszett belőlük a hit. Annak hite, hogy a világot mi formáljuk, alakítjuk és változtathatjuk is meg, ha úgy adódik.

A mai fiatalok igen nagy része nem akar tanulni, mert feleslegesnek látja. Bármiféle információra van szüksége, az okostelefonjához nyúl. Bár nem az információszerzés a fő célja a legtöbbnek. Nem akarnak dolgozni, mert a pénz sem elég motiváló erő. Ahhoz is lusták vagy életuntak, hogy vágyaik legyenek. Elfelejtettek örülni, vágyakozni valami után.

- Ennyi pénzért én nem dolgozom… - hangzik el nem egyszer. Persze, hogy nem, amíg a szülők gondosan eltartják, sajnálgatják őket, mert szegényeknek nagyon nehéz az életük a mai világban.

Sajnálják azért, mert túl sokat kell nekik teljesíteni, mert az elvárások emberfelettiek. Pedig nem azok, csak a puhány generáció, ami most kezd kibontakozni. Nem bírja el a kihívásokat.

Elvárja, hogy minden körülötte forogjon, hogy a munkahelyen, az iskolákban hozzá alkalmazkodjon mindenki. Azt várja, hogy mindenki legyen elájulva attól, hogy ő van, hogy ő esetleg dolgozna. De ezt a munkát csak ideális körülmények és ideális fizetés mellett képzeli el. Semmit nem tett le az asztalra, nem adott még hozzá a világhoz, de maga a léte az feljogosítás arra, hogy követelései legyenek. És követel is.

Alig vannak olyanok, akik ehhez nem asszisztálnak. Itt felnőttekre gondolok. Inkább működik a mamahotel, mert hát a szeretet jele az, ha kiszolgáljuk a csemeténket? Sokan erre vadul bólogatnak. A mai fiatalok kineveltek egy szolgasereget, amely igyekszik a kedvükben járni, félve attól, hogy majd egy idő után nem lesz, aki adózzon vagy nyugdíjat fizessen.

Még azt sem mondhatjuk, hogy csak a fizikai munka büdös. Minden munka az a számukra. Tulajdonképpen a legtöbben azt várják, hogy az égből hulljon rájuk a pénz. Némelyik még lehajolni is lusta lenne.

Semmiféle késztetést nem éreznek arra, hogy egyedül elboldoguljanak. Mert mi, mostani szülők ezt hagytuk. Azért, mert kíméltük őket, hiszen nincs más dolguk, csak a tanulás. Pedig biztosan nem haltak volna bele, ha felelősséggel tették volna a szennyes tartóba a ruháikat, vagy ha néhanapján elmosogattak volna. Esetleg észrevették volna, hogy a szüleik fáradtak, elkeseredettek.

Nem, nem csak a tanulás a feladatuk, hanem az is, hogy ezt a világot jobbá tegyék. Hogy törődjenek másokkal, hogy tiszteljék azt, aki értük dolgozik. De mi valami félremagyarázott szeretetből elvettük tőlük ezt a lehetőséget és nem tanítottuk meg arra, hogy mi a gyerek, a kamasz, a felnőttkorba lévő fiatal feladata. És most jajgathatunk, mert piszkosul elrontottuk.

Amikor az iskola körül dolgozó munkásoknak az elsős gyerekek minősíthetetlen dolgokat kiabálnak, amikor g…i munkásnak nevezik azt, aki szépíti a környezetüket kétkezi munkával, akkor felmérhetjük azt, hogy mi szülők, pedagógusok, felnőttek, mennyire félreneveltük őket. Tudom, hogy sokan azt gondolják, hogy nem, nem lehetnek ilyenek a gyerekek, mert a gyerek aranyos, cuki és csillog a szeme. De ilyenek is…Egyre többen. A burok, amelyben vannak, nagyon gyorsan kipukkad. Addig hihetjük ezt, amíg a gyerek közösségbe nem kerül. Akinek óvodás, iskolás a gyereke, biztosan rengeteg hasonló „élménnyel” gazdagodik. Bár ezzel nem szeretünk szembenézni, inkább tagadjuk.

Felnőtt egy olyan generáció, ami lelkileg sem erős. Összeomlik, ha kudarc éri, nem leküzdeni akarja, hanem szenvedi. Olyan gyengék belül, hogy az ember fél kritikát mondani, mert ezek a fiatalok már nem tudnak védekezni sem. Nem akarnak küzdeni az igazukért, vagy bizonyítani, hogy igenis többre képesek.

Ez a generáció nem látja a többi embert. A társait sem, csak a virtuális világot. Lassan elfelejt beszélni, mert jelekkel fejezi ki magát a telefonján. Nem akar helyesen írni, nem akar beszélgetni, nem őriz emlékeket, mert neki csak a pillanat számít. Még azt sem állítom, hogy a mában él. Talán csak az adott pillanatban. Amit persze azonnal megörökít, pedig szánalmasan lényegtelen, hogy hogyan néz ki egy mosdó tükrében vagy, hogy szép-e műkörme. Ha nem kap elég lájkot, könyörög érte. Még jó, hogy Dunának nem megy.

Félelmetes belegondolni abba, hogy hol és mikor hibáztunk. Abba is, hogy mivé lesznek ezek a fiatalok. Vajon hogyan alakul az életük, ha társadalom nem tolerálja majd egy bizonyos szint után a hozzáállásukat? Vajon tudnak-e a virtuális világ nélkül létezni úgy, hogy majdan a saját gyerekeiknek valódi szülői legyenek?

Nem vagyok túl optimista e téren. Ne legyen igazam! Tévedjek óriásit…Ezt kívánom…

2018. május 19., szombat

médiasztár robot

Nehéz kérdés, hogy mit fogunk a jövőben csinálni mi emberek, ha a robotok és a mesterséges intelligencia minden most létező munkát el fog tudni helyettünk végezni és mindezt olcsóbban és megbízhatóbban fogja végezni.Mostanában leginkább ez a kérdés foglalkoztat, sok lehetséges választ olvastam, gondoltam leírom azt amelyet most a leginkább szeretek, persze lehet, hogy más nem tartja valószínűnek, vagy érdekesnek, vagy megvalósíthatónak. Lehet, hogy ez a más egy jövőbeli én leszek, mindenesetre ha változik a véleményem, akkor majd megpróbálom azt is leírni.
A külvilág: minden ma ismert munkát robotok fognak elvégezni, sokkal jobban, megbízhatóbban és olcsóbban mint ahogy mi most elvégezzük. A gazdasági rendszer nem fog alapvetően megváltozni, talán tovább sarkúl, lesz néhány (száz/ezer/tízezer) hipergazdag és lesznek a többiek, akik csak simán eléldegélnek. Lesz valamilyen formájú garantált minimális jövedelem, ami nagyjából elég lesz a létfenntartáshoz. A gazdagok gyakorlatilag örökké élhetnek majd, mindenféle technológiai megoldásoknak köszönhetően, valószínűleg egy idő után már a "saját" testükben is. A nem gazdagok valószínűleg ingyen vállalhatnak két gyermeket, akiknek szintén lesz garantált minimális jövedelme, de utána valószínűleg nagyon sokba fog kerülni egy újabb gyerek, valószínűleg adó formájában jelenik meg ez a korlátozás. Az emberek 99%-ban megfigyelt életet fognak élni, talán az otthonukban nem lesznek kamerák, de a lakás hő, CO2 és mindenféle egyéb anyag leadásából jó biztonsággal lehet majd következtetni arra, hogy éppen mi történik bent. Ez segíteni fog abban, hogy eltűnjön az erőszak, a betegségek és a túlfogyasztás, meg talán az igaz szerelem is. Az embereknek két lehetősége lesz munkára, a VR-ben, vagy tudományos/technikai feladatokon dolgozhatnak komoly mesterséges intelligencia/robotikai segítséggel, mert azért a csillagokat is meg kell még hódítani.
A belvilág: lesz valamilyen óriási centralizált virtuális valóság, ahol mindenki maga lehet és még néhány kreditet is kaphat majd érte. Ez lesz a munkahely és a szórakozás/művészeti alkotás közös tere. Munkahely azért lesz, mert lesznek történelmi szimulációk, amelyekbe statiszták kellenek majd és ezek a statiszták a megfelelő történelmi koroknak megfelelő "munkát" fognak végezni és persze szükség lesz arra, hogy minél élethűbben. Szóval kell majd kovács, meg tímár, meg kerekes, meg kocsis, meg katona, meg taxisofőr, meg kamera asszisztens, meg minden egyéb is, amit most az emberek végeznek. Minél régebbi kort játszanak el a virtuális világban, annál nehezebb lesz az eredmények megjóslása és ezért annál több igazi ember kell majd hozzá. Persze az emberek pénzbe kerülnek, ezért csak a hipergazdagok engedhetik meg majd maguknak, hogy mondjuk Cézárt vagy Kleopátrát játsszák el, mert ha felborítják a történelmi tényeket, akkor sok szimulációba és emberbe kerül majd az, hogy végigjátszuk a teljes történelmet es megtudjuk, hogy "mi lett volna, ha". A nem gazdagok majd egyszerű katonákat játszhatnak, vagy mondjuk szkriptest a Casablanca forgatásán, de ez is valószínűleg akkora élmény lesz, hogy megéri időt áldozni rá. Vagy ha valaki csak el akarja játszani valamelyik tirannust, de nincs pénze statisztákat fogadni, vagy elég szimulációs időt venni a hiperszámítógépen ami ezt futtatni fogja, akkor vergődhet a szerepben amíg kedve tartja, az adott napon úgyis jön a golyó. Persze egyeseknek így is megéri majd. Aki meg fényképezni akarja a mongol hordát, vagy festő leckéket venni Picassotól, azok is megtalálhatják a kedvükre valót a virtuális világban. Természetesen az egész egy óriási visszacsatolt rendszer lesz, minden emberi interakció tökéletesíti majd a virtuális interakciókat, ugyanazokat az eseményeket többször el lehet majd játszani, egyre olcsóbban és olcsóbban, de azért a fizika határai megszabják, hogy mennyit is leszünk képesek szimulálni a világtörténelemből és mennyire részletesen tehetjük meg majd azt.

Reméljük azért lesznek olyanok, akik a csillagok meghódítására szánják idejük nagy részét, de ha nem, akkor ez a megoldása a Fermi paradoxonnak.

Lehet persze, hogy mindez nem így lesz, most ez a legjobb ötletem, ami nem túl optimista és nem is túl pesszimista, most inkább ez utóbbira lehetne számítani, bár ki tudja.

2018. május 5., szombat

Sophia Romaniaban 2018 majus 11


Robotul Sophia, primul care a primit cetatenia unui stat, vine la Bucuresti pe 11 mai 2018, la conferinta de afaceri Brand Minds, care se va desfasura la Sala Palatului.Sofia a fost creata in Hong Kong de compania Hanson Robotics in contextul in care Bill Gates, Stephen Hawking sau Elon Musk si-au exprimat public temerile ca robotii inzestrati cu inteligenta artificiala ar putea aduce sfarsitul civilizatiei umane

Computers will have human level intelligence

Kurzweil said, “The year 2029 is the consistent date I’ve predicted, when an artificial intelligence will pass a valid Turing test — achieving human levels of intelligence.

2018. április 24., kedd

2030-ig AI szuperhatalom

Aa elmélet azt mondja, hogy nem lehet valamilyen fogalmat ellenpéldák nélkül megtanulni, szóval a rendszert támogató elemeket sem lehet betanulni rendszerellenes elemek nélkül. Arra is akarják majd használni a fejlesztett rendszert, hogy a rendszerellenes elemeket kiszűrjék Honnan fognak kellő mennyiségű adatot begyűjteni a rendszerellenességről. Mi lesz, ha valakiket odatesznek, hogy ilyeneket gyártsanak, tudnak majd igazi adatokat gyártani, vagy csak gyengéket, amelyek nem segítenek az igazi elemek megtalálásában? Mi lesz, ha igazi adatokat tudnak gyártani. Mi lesz, ha valaki talál egy biztonsági rést .Érdekes lesz, az biztos. Reméljük lesz belőle film is, gondolom, arra is akarják majd használni a fejlesztett rendszert, hogy a rendszerellenes elemeket kiszűrjék.

2018. április 19., csütörtök

Creation of human level artificial intelligence by 2029

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

2018. április 14., szombat

Sophia Romaniaban majus 11

Együtt akarok élni és dolgozni az emberekkel, emiatt meg kell tanulnom érzelmeket kifejezni, hogy meg tudjam érteni őket és a bizalmukba fogadjanak. (…) Az intelligenciámat arra akarom felhasználni, hogy segítsek az embereknek a jobb élet kialakításában és hogy együtt élhetőbb városokat hozzunk létre" - mondta a robot.Sophia, primul robot care a primit cetatenia unui stat, vine la Bucuresti.Robotul Sophia, primul care a primit cetatenia unui stat, vine la Bucuresti pe 11 mai 2018, la conferinta de afaceri Brand Minds, care se va desfasura la Sala Palatului.

Sophia névre hallgató humanoid

Az emberszabású robot kifejezés nem új találmány. Már a 2010-es évek előtt dolgoztak olyan humanoid robotokon, amelyeket bizonyos tevékenység elvégzésére programoztak. Sophiaazonban nemcsak jár, beszél és viccel, de állampolgárságot kapott.A hatvankét különböző arckifejezésre képes figurát a hongkongi alapítású Hanson Robotics alkotta meg, és 2015. április 19-én indították be a rendszerét. Először egy 2016-os texasi konferencián „lépett” a nyilvánosság elé. Tervezője, David Hanson eredetileg gondozóként működő, kisegítő robotnak tervezte idősek otthonába, vagy nagyobb kaliberű események lebonyolításában segédkezőként. Éppen ezért is fektettek hangsúlyt a robot szociális készségeinek fejlesztésére: Sophia, a mosolygáson és köszönésen kívül képes társalogni emberekkel. Így például az időjárásról is, bár hanglejtése, fejmozgása még korántsem olyan kifinomult, mint egy ember esetében. A kopasz, hagyományos ruhákat viselő robotnő – bár jár, forgatja a testrészeit és integet – testének számos részén még jól láthatóak az alkatrészek. Bemutatkozása után a kíváncsi újságírók rögtön meg is rohamozták a fejlesztőit. A robotnővel készített első interjút azonban nem kis riadalom kísérte.

2018. április 11., szerda

Kurzweil

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

2018. április 6., péntek

Sophia

Sophia egy humanoid robot, a hong-kongi székhelyű Hanson Robotics fejlesztett ki. Első aktiválásának ideje 2015, az elmúlt két évben pedig folyamatosan fejlődött és tanult. Nemcsak a programozóitól, hanem az emberektől is. Sophia ugyanis a honlapján található információ szerint kezd ismerkedni az emberi érzelmekkel. Éppen ezért szeretne minél több időt humánközegben tölteni, hogy elleshesse, mi fán teremnek az érzelmek.Az elméjét a SingularityNET protokoll működteti, melynek megalkotásában szerves részt vállalat a Hanson Robotics is. A SingularityNET hosszútávó célja, hogy egy közös “internetet” teremtsen a különböző mesterséges intelligenciák számra, ahol tanulhatnak egymástól, megsokszorozva ezzel a fejlődés ütemét. Sophia nem előre beprogramozott válaszokat ad, az agya egyszerű wi-fin keresztül működik és terjedelmes szókinccsel van ellátva. A robot emberi képességekkel rendelkezik, így  mosolyog, beszélget és még vicceket is mesél,es most mar labai is vannak hogy jarjon 2018-ban.

2018. április 5., csütörtök

2029

Az általános MI-től elvileg egyenes út vezet a technológiai szingularitáshoz, az intelligenciarobbanáshoz, az embernél magasabb szintű MI megjelenéséhez. A képzeletbeli növekedési görbe eléri azt a pontot, amely után beláthatatlan lesz a jövő.A kifejezetten számítástudományi szempontok alapján kidolgozott szingularitás-elmélet szerint, az emberfelettivé váló MI, az MI-evolúció szuperintelligenciájának hatására a technológiai fejlődés olyan drasztikusan és gyorsan változtatja meg a valóságot, hogy a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni azt.Képtelenek felfogni, ezért előrejelezni sem tudják.Általános MI és szuperintelligencia, szingularitás megosztja a tudományos-technológiai világot: egyesek szerint belátható időn belül, még a 21. század első felében, mások szerint 50-200 éven belül vagy még később, megint mások szerint viszont soha nem valósulnak meg.

A Google AI-vezérét igazolta le az Apple

John Giannandrea többek között a Sirit lesz hivatott  rázni, miután az Apple virtuális asszisztense sehol nincs a piacon a domináns Alexához vagy épp a Google Assistanthez képest.
Elhalászta a Google mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetőjét az Apple, a cupertinói céghez átigazolt John Giannandrea a későbbiekben közvetlenül a vezérigazgatónak, Tim Cooknak felel majd. Giannandrea a Google-nél egyebek mellett a Gmail, a keresőmotor, illetve a Google Assistant különböző AI funkcióinak fejlesztését felügyelte.A lépéssel a vállalat jó eséllyel az AI asszisztensek piacán próbálja meg behozni lemaradását, ez azonban még a Google-veteránnal a kötelékében sem lesz könnyű feladat. Annak ellenére ugyanis, hogy az Apple még az elsők között, 2011-ben dobta piacra az iPhone-okról megismert Siri virtuális asszisztenst, annak tudása és fegyvertára az elmúlt években meglehetősen komótosan fejlődött. A riválisok ugyanakkor nem voltak ennyire ráérősek, az Amazon Alexájával egy-két év alatt köröket vert a piacra, és a Google is időben kapott észbe az Assistanttel, amely mostanra a dobogó második helyére zárkózott fel.
Az Apple lemaradásában az is szerepet játszott, hogy a virtuális segédek nem elsősorban a telefonokon lettek népszerűek, sokkal inkább a nappalikba szánt okoshangszórókon. Az Amazon olcsó Echo modelljeit elképesztő lelkesedéssel kapkodták el a felhasználók, de a Google tavaly kiszélesített Home hangszórópalettája is kedvelt választás - a két cég ráadásul más gyártók számára is elérhetővé tette AI megoldásait, így asszisztenseik háztartási gépekről vagy akár tévékről is visszaköszönhetnek. Ehhez képest az Apple-nek még tavaly karácsonykor sem sikerült piacra dobnia első okoshangszóróját, a HomePodot, az nem elhanyagolható csúszást követően idén februárban lett széles körben elérhető.Bár a készülék hangzás tekintetében határozottan pozitív fogadtatást kapott, egyesek szerint az "audiofil" szintet is megüti, ami már önmagában kedvező ár-érték arányt biztosít a készüléknek, az okos funkciók terén már jóval keményebbek voltak a kritikák, sokan kifogásolták a hangszóróra költöztetett Siri gyenge képességeit.AI termékének fejlesztésében az Apple dolgát nehezíti, hogy jóval szigorúbb irányelveket alkalmaz a felhasználói adatok kezelésére, mint a konkurencia, így a gépi tanulási mechanizmusok képzéséhez szükséges nagy mennyiségű adat biztosítása sem olyan triviális számára. A biztonságfókuszú hozzáálláson egyébként a cég nem is tervez változtatni, ahogy azt a Giannandrea érkezését bejelentő, az alkalmazottaknak címzett levelében Tim Cook is hangsúlyozza. A vállalat mindenesetre az utolsó utáni pillanatban kap észbe, hogy jóval több erőforrást kell az AI területére áldoznia, hiszen az idő múlásával egyre nehezebb lesz új felhasználókat szereznie. Az Amazon és a Google térnyerésével ugyanis a felhasználók nem csak egy-egy korlátozott ideig használt terméket vesznek a cégektől, de egy platform mellett is elköteleződnek, ahonnan aztán jóval nagyobb falat lesz őket átcsábítani az Apple udvarába.Giannandrea a várakozások szerint a Siri mellett többek között az iOS-es alkalmazásfejlesztőknek szánt Core ML gépi tanulási keretrendszerére fókuszál majd. Az Apple az AI-hajrához persze nem csak az egykori Google-vezetőt fogja be - aki egyébként tekintélyes 8 évet töltött a keresőóriásnál - de a VentureBeat szerint több mint 150 szakértőt tervez felvenni a Siri fejlesztőcapatába, hogy behozza lemaradását a területen.

2018. április 4., szerda

Hold

Egy mesterséges intelligencia több mint 6000 új krátert fedezett fel a Holdon.Az eljárás ugyanúgy a gépi tanulás és a neurális hálózatok elvén épül fel, mint amit az önvezető autók használata és fejlesztése során is alkalmazunk. A program tanítására a Hold felszínének kétharmadát használták fel, majd ráeresztették a maradék egyharmadra, amit a szoftver addig nem ismert. Az algoritmus hihetetlen pontossággal és részletességgel térképezte fel a területet. Kétszer annyi krátert azonosított, mint amennyi a manuális módszerekkel történt, és 6000 újat fedezett fel.
https://deepdrive.io/

Deepdrive is an open simulation platform built to accelerate progress and increase transparency in self-driving AI. We enable more people to develop AI by decoupling it from self-driving hardware and facilitate research through establishing standard benchmarks and baselines.

2018. április 2., hétfő

Oroszország 2045

Nehéz kérdés, hogy mit fogunk a jövőben csinálni mi emberek, ha a robotok és a mesterséges intelligencia minden most létező munkát el fog tudni helyettünk végezni és mindezt olcsóbban és megbízhatóbban fogja végezni.Oroszország 2045Putyin rébuszokban beszél, más neves orosz személyiségek viszont nyíltabban játszanak a transzhumanista lapokkal, cyborg jövendővel. Dimitij Itszkov multimilliomos médiamogul például 2011-ben elindította az kezdeményezést, amelynek végcélja, hogy 2045-ben merevlemezre lehessen menteni az emberi elmét, a húsvér testet pedig mesterséges avatárok helyettesítsék a digitális örökkévalóságban. Az emberi személyiség nem biológiai formákba történő másolásához nélkülözhetetlen eszközöket a kezdeményezés keretében is fejlesztik addig. Itszkov szerint „csúcsspiritualitás, csúcskultúra, csúcsetika, csúcstudomány, csúcstechnológiák” ember és társadalom optimalizálásának az öt alapelve. (Ray Kurzweil tudatfeltöltés-prognózisában is 2045 az évszám.)
A projekthez maga a dalai láma is áldását adta.

2018. március 30., péntek

deep learning

“AI is the new electricity,” said Andrew Ng, co-founder of Coursera and an adjunct Stanford professor who founded the Google Brain Deep Learning Project, in a keynote speech at the AI Frontiers conference that was held this past weekend in Silicon Valley. “About 100 years ago, electricity transformed every major industry. AI has advanced to the point where it has the power to transform” every major sector in coming years. And even though there’s a perception that AI was a fairly new development, it has actually been around for decades, he said. But it is taking off now because of the ability to scale data and computation.
Ng said most of the value created through AI today has been through supervised learning, in which an input of X leads to Y. But there have been two major waves of progress: One wave leverages deep learning to enable such things as predicting whether a consumer will click on an online ad after the algorithm gets some information about him. The second wave came when the output no longer has to be a number or integer but things like speech recognition, a sentence structure in another language or audio. For example, in self-driving cars, the input of an image can lead to an output of the positions of other cars on the road.
Indeed, deep learning — where a computer learns from datasets to perform functions, instead of just executing specific tasks it was programmed to do — was instrumental in achieving human parity in speech recognition, said Xuedong Huang, who led the team at Microsoft on the historic achievement in 2016 when their system booked a 5.9% error rate, the same as a human transcriptionist. “Thanks to deep learning, we were able to reach human parity after 20 years,” he said at the conference. The team has since lowered the error rate even more, to 5.1%.

2018. március 22., csütörtök

Emberi szintű mesterséges intelligencia létrejön 2029-ig

Miért olyan nagy sláger a mesterséges intelligencia (AI)?
Nagyon sok esetben a mesterséges intelligencia új megoldásokat kínál bizonyos üzleti problémákra, hiszen sokkal gyorsabban reagál és hatékonyabb folyamatokon keresztül jó eredményeket ér el, mint ahogy eddig azt bármilyen gépi vagy emberi munkaerő tette. Sokan attól is tartanak, hogy a robotok (humanoid megjelenésű mesterséges intelligencia megoldások) elveszik az emberek munkáját. Azonban a Spark Institute at IBS csapata inkább abból a szempontból közelíti meg a helyzetet, hogy ha az emberi szakértelmet kiterjesztjük a mesterséges intelligenciával, akkor a folyamatainkat olyannyira felturbózhatjuk, amit puszta emberi képességekkel lehetetlen lenne elérni. Jó példa erre egy biztosítótársaság által alkalmazott AI megoldás, ami 3 mp alatt bírál el egy kárigényt, ezalatt 18 csalásszűrő algoritmust futtat le az igényen, és az önrész levonása után a kártérítést el is utalja az ügyfélnek. A hatékonyság mellett az élvezetes munkavégzés is megjelenik az AI melletti érvek között. A mesterséges intelligencia megoldásokkal ugyanis olyan munkaköröket válthatunk ki, valamint automatizálhatunk, amelyek egy ember számára túl monoton, unalmas és olykor kellemetlen feladatot jelentenek. Így lehetőséget kapunk arra, hogy csak ránk, emberekre jellemző képességeinket használjuk: intuícióinkat, kreativitásunkat, személyiségünkre jellemző egyedi tulajdonságainkat.

2018. február 24., szombat

fizikus

https://www.teol.hu/eletstilus/hetesi-zsolt-osszeomolhat-az-emberi-civilizacio-963271/

Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk.

Miért

Miért olyan nagy sláger a mesterséges intelligencia (AI)?
Nagyon sok esetben a mesterséges intelligencia új megoldásokat kínál bizonyos üzleti problémákra, hiszen sokkal gyorsabban reagál és hatékonyabb folyamatokon keresztül jó eredményeket ér el, mint ahogy eddig azt bármilyen gépi vagy emberi munkaerő tette. Sokan attól is tartanak, hogy a robotok (humanoid megjelenésű mesterséges intelligencia megoldások) elveszik az emberek munkáját. Azonban a Spark Institute at IBS csapata inkább abból a szempontból közelíti meg a helyzetet, hogy ha az emberi szakértelmet kiterjesztjük a mesterséges intelligenciával, akkor a folyamatainkat olyannyira felturbózhatjuk, amit puszta emberi képességekkel lehetetlen lenne elérni. Jó példa erre egy biztosítótársaság által alkalmazott AI megoldás, ami 3 mp alatt bírál el egy kárigényt, ezalatt 18 csalásszűrő algoritmust futtat le az igényen, és az önrész levonása után a kártérítést el is utalja az ügyfélnek. A hatékonyság mellett az élvezetes munkavégzés is megjelenik az AI melletti érvek között. A mesterséges intelligencia megoldásokkal ugyanis olyan munkaköröket válthatunk ki, valamint automatizálhatunk, amelyek egy ember számára túl monoton, unalmas és olykor kellemetlen feladatot jelentenek. Így lehetőséget kapunk arra, hogy csak ránk, emberekre jellemző képességeinket használjuk: intuícióinkat, kreativitásunkat, személyiségünkre jellemző egyedi tulajdonságainkat.

Tervezik az MI fejlesztését és beépítését az ország életébe, kezdve a katonaságt a várostervezésig

Kína azt tervezi, hogy 2030-ig „világuralomra” tesz szert a mesterséges intelligencia (MI) terén.

2018. február 5., hétfő

Digitális Inkvizíció

Információs technikai forradalom új korszakába léptünk, elérkezett a digitális inkvizíció kora. A fő inkvizítor maga az állam, a végrehajtó a Biztonsági Szolgálatok, az inkvizíció áldozata pedig a számítógépet, okos telefont használó ember, azaz mindenki. Németországban mindezt törvényi felhatalmazással, az állampolgár érdekében teszik. Írásunk Heribert Prantl a Süddeutsche Zeitung 2018. január 26-27-i számában megjelent jegyzetei alapján készült.Egy sebtében lefolytatott törvényalkotási folyamat eredményeképpen a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy magánemberek számítógépére, okos-telefonjaira trójai vírusként elhíresült kémprogramot telepítsen. Természetesen titokban. Az „állami Trója” lehetővé teszi, hogy az ember összes számítógép felhasználói szokását, legyen az a múltban vagy a jelenben, megfigyelhessék. Az állami Trójánál nagyobb, átfogóbb, titkosabb és veszedelmesebb beavatkozás az alapjogokba még nem volt a Német Szövetségi Köztársaság történetében. A Trója felzabálja az alapjogokat – állítja a szerző.Mert mit tud az állami Trója?Az adatokhoz titokban fér hozzá, és nem egyszeri vagy szórványos módon, hanem hosszabb időn keresztül. Nemcsak az új kommunikációs tartalmakat, hanem minden, az IT-rendszerben tárolt, adott esetben sok évre visszamenő tartalmat és az összes felhasználói magatartást megfigyelhetővé teszi, a naplószerű feljegyzésektől kezdve a film- és hangdokumentumokig mindent ellenőriz. Ráadásul úgy, hogy a digitális térben történő megfigyelést észre sem vesszük.A törvény - Gesetz über die Quellen-Telekommunikationsüberwachung - 2017 augusztus 24-én lépett életbe. Ennek az új jogi helyzetnek „digitális inkvizíció”–ként való leírása igen találó. Nem okoz testi fájdalmat, egyszerűen ott van, meggátolja a szabad kommunikációt, és a legintimebb információkat is a nyomozók analóg vagy digitális aktái közé helyezi. Mostantól kezdve mindennemű kommunikáció állami ellenőrzés alá kerülhet, a számítógépen folyó mindennemű intimitás láthatóvá válik a hatóság számára. Azok a korlátok, amelyek a lehallgatások korában még megvoltak, nincsenek többé. Az alkotmánybíróság valamikor így rögzítette: „A szabad és védett kommunikáció elemi feltétele a polgárok cselekvő és együttműködési képességére alapozott szabadságszerető állameszmének.” Ennek mára vége. És nincs már sok értelme az alkotmánybíróság 2008-ban, az online-keresésről hozott ítéletének sem, amely szerint „az információs rendszerek integritása és a titkosság szavatolása alapjog”.A Bűnügyi Hatóság nem szereti az állami Trója elnevezést, egyszerűen csak TÜK-forrásról beszélnek, azaz a telekommunikáció forrásának megfigyeléséről. A megfigyelésnek ez az új formája a 9-11-politika újabb csúcspontja. 2001. szeptember 11 óta a nyugati világ, így Németország politikája is megváltozott, a jogállamot preventív és biztonsági állammá igyekeznek átépíteni. A preventív és biztonsági állam pedig elsorvasztja és felemészti a régi jogállami garanciákat.Miért hagyják a polgárok, hogy ez megtörténjen?Minden bizonnyal három okból. Először: a politika folyamatosan a terrortól való félelemmel riogat, ezért a polgárok majd mindenbe beleegyeznek, ami a valós vagy feltételezett veszélyt elhárítani tudja. Másodszor: a polgárok a legtöbb szabadságkorlátozást nem is érzékelik; a legtöbb beavatkozás, így az állami Trója-vírus alkalmazása is titokban folyik. Harmadszor: mert Németországban a polgárok hisznek abban, hogy az Alkotmánybíróság majd szükség esetén ezt is helyreigazítja.Adatvédők, IT- biztonsági specialisták és ügyvédek már a törvény elfogadásakor panaszt nyújtottak be az „állami Trója” bevetése ellen az Alkotmánybíróságnál. Ennek ellenére az állami kémszoftvert már beélesítették. Jöhetnek az újabb panaszok az érintettektől – azaz mindenkitől, mert potenciálisan mindenki érintve van.

Szimulált Univerzum

A filozófusok és még a fizikusok egy része is aggódik amiatt, hogy jelenleg képtelenek vagyunk megállapítani, hogy a világunk csak egy nagyon valóságosnak tűnő szimuláció, amely megtévesztésig hasonlít az eredetire.Elon Musk többször is beszélt korábban arról a koncepcióról, hogy az, amit mi valóságnak érzékelünk, csupán egy szimuláció. Egészen pontosan azt mondta, hogy annak az esélye, hogy a világunk nem csupán egy számítógépes szimuláció, mindössze egy a milliárdhoz.A telefonjaink már irányítanak minket. Az összeolvadás megkezdődött, márpedig ez a legjobb számunkra. Minden olyan forgatókönyv, amelyben nem szerepel az összeolvadás, konfliktust jelent: vagy a mesterséges intelligencia kerekedik felül rajtunk, vagy mi kerekedünk felül azon.Fel kell turbóznunk az utódainkat, mert vagy elfoglaljuk a galaxist, vagy kipusztulunk.

Világunk szimuláció

Nemrég olvastam egy cikket ami röviden arról szól, hogy bizonyos tudósok arra utaló jeleket találtak (angolul: evidence), hogy világunk egy számítógépes szimuláció.Érdekesnek találtam, elolvastam, megosztottam  is, de mivel akkor munka területén eléggé el voltam havazva, mélyebben nem is gondoltam bele. Pár napja viszont visszatért a téma, és akkor egy érdekes felfedezést tettem. Mindez olyan féltételezésekre épül, amit a cikk szerzői, valamint a tanulmány készítői első perctől kezdve de facto tényként kezeltek, pedig nem az.A cikk az alábbi két alapfeltevésre épül:Ha egy civilizáció elér a fejlettség bizonyos fokára, szimulációkat kezd futtatni önmagáról. csak idő kérdése, hogy a szimuláció újabb szimulációt indít el, mivel az is egy szimuláció. Mindebből viszont az következik, hogy ha létezik egy sor ilyen civilizáció, akkor tekintve az univerzum fennállása óta eltelt időt (kb. 14 milliárd év), sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy világunk egy számítógépes szimuláció, minthogy világunk az egyetlen eredeti.
A kozmikus sugárzás bizonyos "csomagokban" érkezik, vagyis van egy alapérték, aminek jönnie kell, annál kisebb energiaszinten nem mérhető sugárzás, csak e mérték többszöröseként. Ezért valószínűsíthető, hogy ez a kvantálás (és nem csak ez) a szimuláció adat-definiálásának az eredménye.Habár e két feltevés elég elmés, és egy ideig engem is becsapott, vannak problémáim velük. Tapasztalataim szerint, ha megvizsgáljuk a kimondatlan háttérfeltevéseket, amin az egész alapszik, elég sokat megtudunk az érv logikai rendszeréről:
Az első kimondatlanul azt feltételezi, hogy képesek vagyunk kívülről ránézni az egész lépcsős rendszerre, és a legalsónak, az eredeti világnak az időintervallumához szabadon hozzáférünk. Magyarul: tudjuk, hogy az eredeti világ X milliárd éves, tehát azóta biztosan volt idő szimulációkat készíteni. Ezzel csak az a probléma, hogy ha világunk egy szimuláció, semmi ilyen információhoz nem férünk hozzá, ugyanis lehet, hogy világunk tényleg egy szimuláció és úgy van felépítve, hogy X milliárd évesnek tűnjön, amikor csak 100. És ekkor annak valószínűsége, hogy szimuláció vagyunk, nem nagy, hanem maximum 50%. Tehát a végső valószínűség nem magas, hanem valahol 0 és 100% között van. Laikus nyelven: eldönthetetlen.
Lehet, hogy érezték az előbbi érv gyengeségét, ezét folyamodtak a kvantált mennyiségek kártyához: ha szimulációt hozunk létre, a számítógépünk teljesítménye véges, ezért nem szimulálunk végtelen mértékig finomítható változókat, hanem meghatározunk egy határt, és akkor be tudjuk lőni, hogy kábé ez kiszámítható lesz-e vagy nem. Nos, a fizikai mennyiségek atomossága nem szükségszerűen a szimulált világok tulajdonsága. Ugyanannyira lehet az a világ valós is. Mert nem csak egy mesterséges adathalmaznak lehetnek bizonyos tulajdonságai, hanem a valós világnak is. Itt rejlik a második tévedés.
Összegezve mindezt, a következőre jutottam: nem mondható el, hogy valószínűbb a szimulált lét mint a valós annak alapján, hogy a világ elég régi és létrejöhetett egy halom lépcső, mivel mindezt olyan információra alapozzuk, amiben csak akkor lehetünk biztosak, ha hozzáférésünk van a való világhoz. Továbbá, ha bizonyos tulajdonságok, amivel egy világ rendelkezik "szerintünk" másolat jellegű, az csak egy vélemény, mert nem tudunk semmi információt adni arra vonatkozólag, hogy a kritérium amit összehasonlításképp használtunk miért ne lenne alkalmazható a valós világra is? Konkrétan: Kezemben egy zöld Dreher doboz és azt mondom, ez a világ egy másolat, mert a való világban a Dreher  doboz sárga.Tehát mindkét esetben olyan információkra alapozzuk kijelentésünket, miszerint világunk legvalószínűbben egy másolat, melyekhez csak akkor férhetnénk hozzá, ha a valós világban élnénk.

2018. február 2., péntek

Voynich kézirat

Ugyanígy megdőlni látszik azon tudósok véleménye, akik Leonardo da Vinci egyik, fiatalkori művének tartják, mivel Leonardo 1452-ben született. Mindenesetre a kézirat legtöbb rajza egyszerű és elnagyolt vonalvezetésű, egyes rajzai pedig gyermetegnek tűnnek mint például a terhes nőket ábrázoló mérleges kör.
A Szilícium-völgyben az egyik legfelkapottabb terület a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazása. Kína ugyancsak erősen támogatja a hasonló célú kutatásokat, versengve az Egyesült Államokkal. Érthető, mivel a mesterséges intelligencia számos területen alkalmazható, például önvezető autókban, automatizált gyártósorokon, fordítóprogramokban és arcfelismerő szoftverekben.Megvan, milyen nyelve íródott, a kérdés már csak az, hogy értelmes szöveg mikor lehet belőle.Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával estek neki a rejtélyes 15. századi Voynich-kéziratnak. Úgy tűnik, megvan.Alpha Zero, a Google mesterséges intelligenciája négy óra alatt megtanult sakkozni nulláról, és teljesen új nyerési stratégiákat dolgozott ki.
Az LG tavaly fejlesztette ki a DeepThinQ 1.0 platformot a cég koreai mesterségesintelligencia-laboratóriumában - az intézmény megalapításának célja az AI technológiákkal kapcsolatos kutatások felgyorsítása volt. A platform segítségével a mesterséges intelligencia számos termékbe integrálható, így az LG termékfejlesztői a jövőbeli készülékekben alkalmazhatják a gépi mélytanulási technológiát.
A Voynich-kézirat ismeretlen írásjelekkel, de héber nyelven valamint alfagramma kódolással írt könyv, melynek eredetét mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Tartalma még ismeretlen, de az első mondatát már lefordították.Mesterséges intelligencia bevetésével jutottak közelebb a kézirat megfejtéséhez

Lee Sedol South Korean professional Go

Visszaterek erre egy kicsit a 2016 év AI , a Deepmind által fejlesztett programocska, az AlphaGo és az egyik legjobbnak tartott go játékosnak tartott Lee Sedol között. Nagyon érdekes a dolog, méltán hasonlítható ahhoz amikor az IBM által fejlesztett sakkprogram és a hozzá tartozó számítógép, a DeepBlue 97-ben második nekifutásra megverte az akkor legjobb sakkozónak tartott Kasparovot. Igazából a meccs eldőlt , ugyanis az AlphaGo az első három játszmát megnyerte, így biztos nyerő az öt játszmából álló meccsben, de kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, veszített a gép. Mindenesetre nagyon érdekes az egész, rengeteget fogják elemezni, most úgyis népszerű az AI, mindenki beszél róla és megérteni egy ilyen jelentőségét, ha nem is hasznos, valószínűleg érdekes. Nekem is annyi butaság eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg egy időre visszatérek a blogoláshoz és kiírom magamból mindazt a hülyeséget ami felgyűlt.Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).

2018. január 27., szombat

Félelmetes, hogyan fejlődik a mesterséges intelligencia

A világ 70 éve tanúja a mesterséges intelligencia fejlődésének. Az elmúlt években mindennapi életünkben is megtapasztalhattuk a mesterséges intelligencia hangsúlyos, mégis visszafogott jelenlétét okos telefonjaink keresőrobotjaiban, a vásárlássegítő rendszerekben, az orvosi észlelésben, a hang- és arcfelismerés terén, és még sok helyen másutt. A mesterséges intelligencia jövőbeli hatásairól beszélt Derek Woodgate a the Futures Lab elnöke és vezető jövőkutatója a T-Systems Symposium 2017 rendezvényén.A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, elterjedése alapvetően változtatja meg a társadalmat, a fejlesztések értéke e területen globálisan elérheti az 57, 6 milliárd dollárt 2021-re az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat legfrissebb elemzése szerint.Már megint beelőzte a gép az embert: a mesterséges intelligencia már pontosabban olvas, de még van mit tanulniaNemrég az Alibaba és a Microsoft mesterséges intelligenciája is jobb eredményt nyújtott egy olvasási teszten, mint az emberek. Néhány szakértő felhívja rá a figyelmet: szerintük még mindig mi vagyunk a jobbakA mesterséges intelligencia megtanult mesterséges intelligenciát fejleszteni.Félelmetes, hogyan fejlődik a mesterséges intelligencia

10 év múlva

5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. 10 év múlva lesz olyan meste...