Világunk szimuláció

Nemrég olvastam egy cikket ami röviden arról szól, hogy bizonyos tudósok arra utaló jeleket találtak (angolul: evidence), hogy világunk egy számítógépes szimuláció.Érdekesnek találtam, elolvastam, megosztottam  is, de mivel akkor munka területén eléggé el voltam havazva, mélyebben nem is gondoltam bele. Pár napja viszont visszatért a téma, és akkor egy érdekes felfedezést tettem. Mindez olyan féltételezésekre épül, amit a cikk szerzői, valamint a tanulmány készítői első perctől kezdve de facto tényként kezeltek, pedig nem az.A cikk az alábbi két alapfeltevésre épül:Ha egy civilizáció elér a fejlettség bizonyos fokára, szimulációkat kezd futtatni önmagáról. csak idő kérdése, hogy a szimuláció újabb szimulációt indít el, mivel az is egy szimuláció. Mindebből viszont az következik, hogy ha létezik egy sor ilyen civilizáció, akkor tekintve az univerzum fennállása óta eltelt időt (kb. 14 milliárd év), sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy világunk egy számítógépes szimuláció, minthogy világunk az egyetlen eredeti.
A kozmikus sugárzás bizonyos "csomagokban" érkezik, vagyis van egy alapérték, aminek jönnie kell, annál kisebb energiaszinten nem mérhető sugárzás, csak e mérték többszöröseként. Ezért valószínűsíthető, hogy ez a kvantálás (és nem csak ez) a szimuláció adat-definiálásának az eredménye.Habár e két feltevés elég elmés, és egy ideig engem is becsapott, vannak problémáim velük. Tapasztalataim szerint, ha megvizsgáljuk a kimondatlan háttérfeltevéseket, amin az egész alapszik, elég sokat megtudunk az érv logikai rendszeréről:
Az első kimondatlanul azt feltételezi, hogy képesek vagyunk kívülről ránézni az egész lépcsős rendszerre, és a legalsónak, az eredeti világnak az időintervallumához szabadon hozzáférünk. Magyarul: tudjuk, hogy az eredeti világ X milliárd éves, tehát azóta biztosan volt idő szimulációkat készíteni. Ezzel csak az a probléma, hogy ha világunk egy szimuláció, semmi ilyen információhoz nem férünk hozzá, ugyanis lehet, hogy világunk tényleg egy szimuláció és úgy van felépítve, hogy X milliárd évesnek tűnjön, amikor csak 100. És ekkor annak valószínűsége, hogy szimuláció vagyunk, nem nagy, hanem maximum 50%. Tehát a végső valószínűség nem magas, hanem valahol 0 és 100% között van. Laikus nyelven: eldönthetetlen.
Lehet, hogy érezték az előbbi érv gyengeségét, ezét folyamodtak a kvantált mennyiségek kártyához: ha szimulációt hozunk létre, a számítógépünk teljesítménye véges, ezért nem szimulálunk végtelen mértékig finomítható változókat, hanem meghatározunk egy határt, és akkor be tudjuk lőni, hogy kábé ez kiszámítható lesz-e vagy nem. Nos, a fizikai mennyiségek atomossága nem szükségszerűen a szimulált világok tulajdonsága. Ugyanannyira lehet az a világ valós is. Mert nem csak egy mesterséges adathalmaznak lehetnek bizonyos tulajdonságai, hanem a valós világnak is. Itt rejlik a második tévedés.
Összegezve mindezt, a következőre jutottam: nem mondható el, hogy valószínűbb a szimulált lét mint a valós annak alapján, hogy a világ elég régi és létrejöhetett egy halom lépcső, mivel mindezt olyan információra alapozzuk, amiben csak akkor lehetünk biztosak, ha hozzáférésünk van a való világhoz. Továbbá, ha bizonyos tulajdonságok, amivel egy világ rendelkezik "szerintünk" másolat jellegű, az csak egy vélemény, mert nem tudunk semmi információt adni arra vonatkozólag, hogy a kritérium amit összehasonlításképp használtunk miért ne lenne alkalmazható a valós világra is? Konkrétan: Kezemben egy zöld Dreher doboz és azt mondom, ez a világ egy másolat, mert a való világban a Dreher  doboz sárga.Tehát mindkét esetben olyan információkra alapozzuk kijelentésünket, miszerint világunk legvalószínűbben egy másolat, melyekhez csak akkor férhetnénk hozzá, ha a valós világban élnénk.