cartea “Mitul Antreprenorial”de Michael E. Gerber

Mitul antreprenorial: De ce nu functioneaza majoritatea micilor afaceri si ce e de facut in aceasta privinta - Michael E. GerberCartea Mitul antreprenorial: De ce nu funcționează majoritatea micilor afaceri și ce e de făcut în această privință, scrisă de Michael Gerber, este una dintre cele mai apreciate cărți de antreprenoriat. Titlul original al cărții este The E-Myth Revisited: Why Most Small Businesses Don’t Work and What to Do About IAcesta este rezumatul meu de o pagină al cărții, o scurtă recenzie cu diverse notițe, citate și idei preluate din carte. La fel ca la toate cărțile incluse, îți este util ca să decizi dacă să citești cartea sau nu. Din carte tu vei putea extrage propriile idei, după ce o vei citi.

5 idei din cartea Mitul antreprenorial

Autorul cărții ne propune 3 lecții care ne vor ajuta afacerea să supraviețuiască perioadei de adolescență:
Având abilități tehnice deosebite nu înseamnă că știi cum să conduci o afacere,
Imaginează-ți afacerea ta ca o franciză de nivel național din prima zi, apoi construiește primul magazin,
Abordarea prin franchiză face să-ți construiești o afacere bazată pe sisteme și nu pe oameni.
Se spune că 4 din 5 intreprinderi mici nu reușesc niciodată să depășească primii 5 ani, ceea ce este destul de deprimant. Gerber spune că este din cauza mitului întreprinzătorului.
Soluția la această problemă conform lui Gerber se află în sisteme. Încă de la McDonalds companiile puternice s-au bazat pe proceduri.
Imaginează-ți că îți construiești primul magazin de franciză, care este valoarea ta unică pentru clienți? Prototipul tău combinat cu un set de manuale detailate pentru toate posibilitățile care apar pe parcurs te va asigura că fiecare client are aceeași experiență și va face rezultatele afacerii tale previzibile.
Există trei tipuri de sisteme care vor alcătui afacerea ta: Sisteme hard – obiecte neînsuflețite precum mașina de cafea- ; Sisteme soft – idei și lucruri vii și Sisteme de informare – materialele de instruire, manualele și datele pe care le colecționezi.
Rezumat Mitul antreprenorial: De ce nu funcționează majoritatea micilor afaceri și ce e de făcut în această privință
Dacă afacerea ta depinde de tine, nu deții o afacere – ai o slujbă. Și este cel mai rău loc de muncă din lume, pentru că lucrezi pentru un nebun!
Creativitatea gândește lucruri noi. Inovația face lucruri noi.
Văzută din perspectiva adecvată, întregul proces de afaceri prin care compania ta face ceea ce face este un proces de marketing”.O afacere care arată ordonat spune clientului tău că oamenii tăi știu ce fac.
Jocul trebuie să fie real. Trebuie să crezi asta. Jocul este o măsură a ta.
Oamenii care sunt deosebit de buni în afaceri nu sunt așa din cauza a ceea ce știu, ci din cauza nevoii lor nemăsurate de a ști mai mult.
Despre Michael GerberMichael E. Gerber este un autor și consultant de business.

https://florinrosoga.ro/book/mitul-antreprenorial-de-michael-gerber/

secolul XXI de Y.N. Harari

secolul XXI de Y.N. Harari

O carte care ar fi putut fi interesanta daca nu ar fi fost scrisa cu un scop precis: demontarea eticii si moralei Bibliei in favoarea unui laicism bazat pe "adevar si morala". Un sofism nici macar bine legat care sa dea o vaga impresie de sanse egale credinciosului de orice religie in fata laicului ateu, homofil, cu pretentii ca moralitatea lui e cea naturala. Ne scuzati d-le Harari ca inca mai respiram. Cel putin e parerea mea si nu am pretentia ca e universal valabila.

https://sola-scriptura.site123.me/ultimele-articole/21-de-lectii-pentru-secolul-xxi-de-yn-harari-sau-manualul-homosexualului-la-ora-de-religie

Valami Amerika – Huntingtontól Bidenig

Az út, amelyen Biden elindulni látszik, egyelőre nem ígér semmit. Samuel Huntington, akit a „civilizációk ütközéséről” szóló elmélete tett világszerte ismertté, 2001. szeptember 11., az Ikertornyok elleni támadás után arra figyelt fel, hogy az egyszerű, kisvárosi amerikaiak körében nagyon felerősödött a patriotizmus, a nemzeti érzés. Ez vezette utolsó, nagyon jelentős művének (Who are we? – Kik vagyunk mi?) a megírásához, amely az amerikai identitásról szól, és amely jóval kevésbé hivatkozott munkája mifelénk, jóllehet, mind magyar, mind román fordításban megjelent.Huntington szerint „Amerika identitásproblémája egyedülálló, de Amerika nincs egyedül azzal, hogy identitásproblémája van”. Viszont Amerika ma – most, amikor a Trump és Biden közötti választási harc kifejlete felől visszatekintünk a történtekre – eléggé egyedül van abban, hogy választ találjon erre az identitásproblémára.Mi ennek az identitáskérdésnek a lényege?Huntington szerint az, hogy a 18-19. században kialakult „magkultúra” nem találja megújulásának az útját. Ez az angolszász-protestáns kultúra (WASP – White Anglo-Saxon Protestant) sokáig meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államok lakóinak az önmeghatározásában.Európai szemmel ez a kultúra valójában egy kulturálatlanság volt. A 19. század végén a történész Frederick Turner az amerikai társadalmat alapvetően megformáló folyamatnak a nyugati – „vadnyugati” – irányú terjeszkedést tekintette. A kontinensen a keleti parttól a nyugati irányába mozgó széles sáv – a telepes pionírok terjeszkedési sávja – olyan társadalmi birtokbavételi módot is megalapozott, amely meghatározta az amerikai identitást és az amerikai demokrácia modelljét. E sáv mozgásának három meghatározó jegye: a) az egalitarianizmus; b) a magas kultúra iránti érdektelenség; c) az erőszak. Vagyis: az amerikai demokrácia nem filozófusok álmaként (ideológiájaként) formálódott ki, hanem az amerikai erdők mélyén, és formáját – Európától eltérően – nem valamiféle magasabb kultúra, hanem a „faragatlan individualizmus” határozta meg.A „magkultúra” – amelynek a Huntington által leírt alapértékei: az angol nyelv, a vallásos hit, a jogállamiság angol felfogása, az individualizmus és a szigorú munkaerkölcs – ebben a kulturálatlansági közegben kezdett átalakulni. Az adaptív átalakulás eredményeként az identitást adó „magban” elhalványult az eredeti vallási-etnikai meghatározottság, és olyan krédóvá (Huntington szavaival: Amerikai Hitvallássá) formálódott, amely befogadó (adaptív) identitáskeret lehetett nagyon sokáig az amerikai polgárok bevándorlással folyamatosan bővülő közössége számára.Huntington úgy látja, ez az identitás-képlet, amely sokáig „nemzetiként” működött (bár az európai modelltől eltérően), a 20. század végére kimerült, elvesztette integratív erejét: a mai amerikaiak identitása egyre inkább nemzetek alatti (etnikai, faji), illetve nemzetek feletti („kozmopolita”) kategóriákhoz kapcsolódik.2008-ban, 81 éves korában Huntington elhunyt, de az amerikai identitásról vallott felfogása különös megvilágításba helyezi a legutóbbi elnökválasztást. Utolsó művében úgy vélte, hogy az Egyesült Államok a lakosság rohamos hispanizálódása nyomán (a spanyol ajkúak nem integrálódnak a „magkultúrába”) vagy szétesik (esetleg kétnyelvűvé válik), vagy megtalálja annak útját, hogy újjáélessze a WASP-„magkultúráját”.A Trump–Biden-verseny azonban arra utal, hogy Amerika még nem találja identitásának új útját, önazonosságának az az implóziója, amit most láthatunk, sokkal inkább a kiúttalanság jele. Politikailag könnyű azonosítani a két identitásalternatívát: Trump a WASP-magkultúrához való visszatérés ígérete volt, Biden viszont az amerikai identitásnak azt a részét jeleníti meg, amelyet Huntington a „kozmopolitizmushoz” kapcsolt.Csakhogy ennek a szociológiai háttere jóval összetettebb, többről van szó, mint amit Huntington is észrevett, vagyis hogy a nép „nemzetibb” az elit pedig „kozmopolitább”. Az amerikai „kulturálatlanság” ismét alakító tényezője az identitásformáló folyamatoknak, de immár másképp, mint a Turner által megfigyelt korszakban.A „kulturálatlanság” új formája, hogy az amerikai szellemi elit társadalmi státuszát ma már nem a fogyasztási javak materiális terén demonstrálja, hanem erkölcsi felsőbbrendűségének jelzésével. Ahogy a kognitív pszichológus Rob Henderson írása nyomán megállapítható: a hivalkodó fogyasztást a hivalkodó meggyőződések váltották fel.A státuszelőny fenntartása olyan eszmék divatba-forgatását jelenti, amelyek nagyon sok embert – lehetőleg: mindenkit – megszólítanak (még akkor is, ha az egyszerű emberek nem teljesen értik), és alkalmasak hirdetőik számára az erkölcsi felsőbbrendűség kampányszerű fenntartásához. Henderson szerint ennek nyomán – a világnézeti elvek presztízsjavakká válásával – lesz érthető az, hogy az elitegyetemek fiataljai miért támogatnak olyan divatos haladó eszméket, mint a nyílt határok, a transzneműek jogai vagy a faji éberség, a „wokeness” elve, és miért néznek le és ítélnek el olyanokat, akik nem állnak ki e fontos „erkölcsi ügyek” mellett.Joe Biden frissen megválasztott elnökként a társadalom egységének a helyreállítását és a sebek begyógyítását ígérte. Ez azonban választ is kér az amerikai identitás kérdésére. Az út, amelyen Biden elindulni látszik, egyelőre nem ígér semmit. Politikai mekkmesterkedés látszik a szellemi elit divateszméinek a szolgálatában (az egykoron fekete felsőbbrendűséget hirdető Kristen Clarke igazságügyi minisztériumba való kinevezése, a „színesség” elvére összpontosító kormány, rendeletet arról, hogy az iskolákban a gyerekek a saját, választott nemüknek megfelelő mosdót használhassanak stb.). Mindebből egyelőre nem körvonalazódik a válasz arra a fő kérdésre, amelyet (az egyébként szintén demokrata) Huntington a 2000-es évek elején megfogalmazott: hogyan alakítható ki a masszív bevándorlás nyomán teljesen átalakult amerikai társadalomban az az „új patriotizmus”, amely megőriz valamit az eredeti Amerikai Hitvallásból?

Romania Road trip in 4k

Áll a bál, hogy mennyit keresnek a közalkalmazottak.Ha két napja azt neztem, hogy 20 év múlva az orvosokat lecseréljük robotokra, akkor most azt vizionálom, hogy a közigazgatásban dolgozóknak 95%-át meg 10 év múlva cseréljük le, amikorra már meglesz az emberi szintű mesterséges intelligencia.Két kérdés merül fel, az egyik az, hogy az emberi szintű mesterséges intelligencia el tudja-e majd látni a közalkalmazottak 95%-ának feladatait? Nos, szerintem igen, bár nem tudnám felsorolni az összes feladatukat, azért elég merészen kijelentem, hogy igen. Ráadásul rögtön egy csomó dologban sokkal jobban is el tudja majd végezni a feladatokat, például mindenféle nyelveken fog tudni beszélni, ezért a nyelvi jogok automatikusan teljesülnek, de nem csak nekünk, hanem a csak szuahélit beszélőknek is. Ráadásul mindig kedvesek lesznek, a nap bármely órájában rendelkezésre állnak és nem küldözgetnek egyik ablaktól a másikig, ráadásul a személyinket sem fogják hetvenszer lemásolni, elég egyszer azonosítani magunkat az ügyintézés kezdetén és utána kapunk egy egyedi tokent amivel tovább azonosíthatjuk magunkat, ahogy az most éppen az interneten is történik. Ráadásul az "ügyek" is pillanatok alatt elintéződnek és nem kell várni 20 munkanapot amíg a "gépezet" bedarálja a kérésünket.A másik kérdés meg az, hogy akarjuk-e ezt a változást. Nos, úgy hiszem, hogy akarni fogjuk, mert tényleg sokkal tisztább, szárazabb lesz az életünk tőle, másrészt pedig lassan azért elindulunk a digitalizáció irányába, legalábbis a mostani kormány ezt ígéri, persze lehet, hogy nem nagyon fog sikerülni neki, mert most tényleg túl sok probléma szakadt a nyakába. Aztán a digitalizáció nem olyan egyszerű dolog, Romániában egyelőre nem is csinálják nagyon jól, de úgy gondolom, könnyebb jól csinálni a szájbert mint több százezer embert átnevelni, hogy köszönömöt mondjon.Van itt még egy dolog. Az it óriások is nagyon dolgoznak azon, hogy automatizálják az ügyfélszolgálatukat, amely szerintem nagyjából ekvivalens komplexitású a közigazgatásban dolgozókkal. A gúgel egy kicsit túl is tolta a dolgot, talán túl keveset költ már most az emberek által szolgáltatott szupportra, de tuti, hogy meg fogja oldani ezt a problémát a következő 10 évben, talán még pár évvel hamarabb is. Akkor meg tuti eladó lesz a rendszerük, ha másképp nem, felhőszolgáltatásként és az emberek meg fogják szokni, hogy a cégekkel az interakciójuk átalakul, valószínűleg el is fogják várni a minőséget a "köz" szolgáitól.Abba nem megyek bele, hogy realisztikus-e a 10 év, szerintem igen, de persze lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy 20 év lesz, de az biztos, hogy át fog alakulni ez a dolog. És mindenki profitálni fog belőle. Reméljük.Zene.Az egyik tilt/shift videós csatornán amit követek ma Románia került terítékre.Én nagyon kedvelem a tilt/shift effektust, bár ilyen lencsét valószínűleg sosem fogok venni és amúgy is elég könnyű kódolni a 99%-ban meggyőző digitális effektust.Az a vagány benne, hogy minden átalakul, kellő időgyorsítással tényleg úgy tűnik, hogy az emberek kis hangyákként mászkálnak és apró játékautók rohangásznak a makettházak között.Sajnos az élet Romániában nem olyan felhőtlen mint ezen a videón látszik. Néha elgondolkodom, hogy nem-e kéne elmenni innen. Én általában próbálok elejébe menni a dolgoknak és mindig keresem a jobbat, ha valami úgy tűnik, kifulladt. Legalábbis a munkavállalásban így csináltam.Mostanában, meg általában is, az egészségügy fontos szempont egy lakhely kiválasztásánál. Persze, a hozzáférés és a minőség mindig ellentétes irányba ható tényezők, hogy az árról ne is beszéljünk, de nekem eleddig nem volt gondom Kolozsváron, bár még nem is igazán volt dolgom sem, leszámítva egy rövid mozzanatot. :)Én úgy képzelem, hogy 20 év múlva a robotok fogják átvenni az orvosok szerepét, legalábbis a kezelések 95%-ában. Még 10 év mire eljön az emberi szintű mesterséges intelligencia, utána 10 év amíg belepakoljuk egy asztali számítógépebe és kihegyezzük az orvosi ismereteit messze emberfelettire. Közben persze a robotok is fel kell fejlődjenek oda, hogy tudjanak szúrni-vágni-tablettát lenyeletni. Szerintem ez simán belefér. (Egyébként a kutatásban valószínűleg még nagyon sokáig az emberek fej-fej mellett dolgoznak együtt a robotokkal, mint ezt most is teszik, csak a robot most a statisztika program és elég rossz a felhasználói felülete, de az aszpirin felírását lassan már tényleg le kéne venni az emberek válláról.)Az a nagy kérdés, hogy 20 év múlva el fogja-e fogadni a társadalom, hogy átadja az egészségügyet néhány cégnek amelyek ezeket a robotokat fogják gyártani.Ha azt nézzük, Románia nagyon gyorsan átvette a digitális technológiákat, mert ki tudott ugrani rengeteg lépcsőfokot, ugyanis nem voltak már meglévő régi rendszerek amelyek még hússzorosan meg kell térítsék a befektetést amit beléjük öltek. A telefonos internet rövid életű volt nálunk és már mindenki el is felejtette.Viszont az ország 90%-a vallásos, ami óriási inerciát visz a rendszerbe. Szóval valószínűleg fontos lesz, hogy azok, akik majd ennek a robot rendszernek a bevezetésén ügyködnek, megszerezzék a papok támogatását. Persze, mindig van az a pénz. Kérdés, mennyire látja majd az egyház a robotokat veszélynek saját magára nézve. Egyelőre ők is rendesen belecsaptak a rádiózásba, tévézésbe, jótúbozásba, szóval lehet nem lesz gond. Az egyik jel ilyen irányba az lesz, ha előbb hagy fel az ortodox egyház a gyermekek teljes vízbemerítéssel való keresztelésétől, minthogy áldását kellene adja a robot orvosokra.Na és persze ott az elefánt a szobában. A román egészségügy elég csapnivaló a szolgáltatások 90%-ában, nem lesz nagy lelki megterhelés jobbat kérni és kapni.Szóval azt hiszem, Románia ilyen szempontból nem rossz hely, különösebb gond nélkül fogjuk bevezetni a robot orvosokat.Zene. Era Infinity. Nekem ez az album megvolt 98-ban, még anno 2x30 perces kazettán, szóval van amit nem hallottam eddig, a többit meg rongyosra hallgattam.

Sarabande From Barry Lyndon

Kezdődött a tömegek vakcinálásának második szakasza, mostmár a nem életbevágóan fontos emberek is megkapják a vakcinát. Mint pl az elnök úr, Iohannis. Az oltásról videó is készült a fészbukra, ezzel bizonyítva, hogy az oltás nem káros az egészségre. Én fontosnak tartom, hogy minél több pillanatról készüljön videó, még egy random péntek esti sétáról is. Mindig van néhány részlet, amit ha nem örökítünk meg, akkor örökre elveszik.Csak azt tudnám, hogy azt hogy fogják közölni, hogy a fák is fontosak, meg a jó levegő is. Legközelebb fákat fog ölelgetni Iohannis a stúdióban? Sajnos ez nem valószínű, szóval a fáknak veszni kell.Daggerfall játék zenéje, egészen jó.

https://www.youtube.com/watch?v=UxHRXqEGNJw&fbclid=IwAR1I75zX9cSVGpsbp7SgUXDlJJPRZs2ie_iqK-WxaFPMNBLwJEhl7fnqzcE

https://www.youtube.com/watch?v=kQYhpx_KcDs&feature=share&fbclid=IwAR2b_ZX2tY1tP5uy3SRNrm12bRtEXBlFZDr2Hs5MuDqD8EdSgdOdW5APwIs

JÓKAI MÓR A SZÉKELYEKRŐL Jókai Mór – A jövő század regénye

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten; a Székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol; okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó, mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.

Földjét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szükség van, maga állítja elő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor úgy, hogy a nők mívelték a földet. És minő földmívelés volt az!Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a székely fajnak félmilliónyi ivadéka él. És tisztességesen él. A székelyt nem látod, hogy koldulni jöjjön Magyarországra, székely koldust éppen úgy nem látsz idegen ajtó előtt, mint zsidó koldust. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei. A XX. században már a székely nép száma a nyolcszázezer lelket meghaladta. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot; ha a főváros közelében volna, kezében volna az egész magyar ipar és kereskedelem.És minő szép faj! Annyi szép, szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél. Minő változatosság a női szépség típusaiban!.

Szántai János: Az utókor esete Jókaival, avagy hogyan kell időtálló regényt írni

Ez a szöveg egy pamflet, annak kapcsán, hogy Tóth Krisztina (amúgy kiváló költőnő) szerint Jókai Mór Az arany ember című regényét le kéne venni a kötelező iskolai olvasmányok listájáról, mégpedig a nőalakok 21. századi szemmel nézve korszerűtlen ábrázolása miatt.Helyszín: Jókai Mór dolgozószobája. Időpont: 1871. május 15.

Jókai Mór a nyitott ablak elé helyezett íróasztal előtt ül. Ír. Odakintről behallatszik a madarak csiripelése, egyébként csend van. Az író hirtelen felkapja a fejét. Az előszoba felől sziszegő-sistergő hang szűrődik be, aztán köhécselés. Valaki kopog. Az író ültében megfordul, szólna, de az ajtó már nyílik is. Belép Kovács Pál: cingár, alacsony, borostás alak, élénkzöld farmernadrágban, rózsaszín pólóban, amelyen ez a felirat áll egy nagy piros szív emotikonban: Az irodalom mindenkié!

Kovács Pál: Helló… akarom mondani, jó napot adjon az ssstn, mester!

Jókai Mór: Önnek is.

Nézik egymást. Jókai megköszörüli a torkát.

Khm… Kihez van szerencsém?

Kovács Pál: Kovács Pál vagyok. Író.

Jókai Mór: És hogy jött be?

Kovács Pál (jelentőségteljesen suttogva): Hát, a kapun.

Jókai Mór: Nem értem. Róza mindig bezárja a kaput. Eh (legyint)… hagyja a paksamétát a díványon. Majd írok önnek.

Kovács Pál: De én nem tanácsot kérni jöttem.

Jókai Mór (felvonja a bal szemöldökét): Nem? Hát akkor?

Kovács Pál: Tanácsot adni.

Jókai Mór (felvonja a jobb szemöldökét is): Tanácsot adni? Nekem?

Kovács Pál (odasétál az íróasztalhoz, lazán felül rá): Igen. Amin dolgozik… Az arany ember, ugye?

Jókai Mór: Honnan tudja?

Kovács Pál (sejtelmesen mosolyog): Mi mindent tudunk! Nézze, mester, én nagy fanja, akarom mondani rajongója vagyok az ön írásművészetének. De ez az arany ember… pontosabban ez a Tímea… meg ez a Noémi…

Jókai Mór (felugrik): Önt Gyulai küldte a nyakamra?

Kovács Pál: Nyugodjon meg, kedves mester! (félre) Ki a pöcsöm az a Gyulai? Erről nem tájékoztattak. (Jókaihoz, kihúzva magát.) Engem az utókor küldött! És az utókort érzékenyen érinti Noémi és Tímea… hogy is mondjam… sorsa.

Jókai Mór: Nézze, kedves Kovács úr, ezek a hölgyek a boldogságot keresik és…

Kovács Pál: Értjük, kedves mester, hogyne értenénk. De nézze, Tímea olyan… milyen is… mint egy bejárónő. Mint egy szolga. Érti?

Jókai Mór: De mi baj van ezzel? Hát a nők…

Kovács Pál: Na látja, mester, pont ez a baj. Hogy a nők… Át kéne írni kicsit.

Legyenek ezek a nők kúlabbak, akarom mondani, esélyegyenlőbbek… izé… egyenjogúbbak… érti már?

Jókai Mór (a fejét vakargatja): Nem.

Kovács Pál (türelmetlen): Nézze, nem érek rá egész nap magyarázni. Ma még be kell ugorjak ahhoz a Gárdonyihoz is. Tudja, az Egri csillagokban kicsit inkorrektül ír a roma közösségről, akarom mondani…

Jókai Mór: Milyen csillagok?

Kovács Pál (kuncog): Ja, azt ön még nem ismeri. Na mindegy. Szóval… ha nem tud mit kezdeni ezekkel a nőkkel, írja át… mondjuk állatokra. Na? Ott van Almira meg Narcissza. Ők állatok is, meg nők is. Két legyet egy csapásra! Almira különösen jó anyag, mert újfunlandi… Érti, ugye?

Jókai Mór sűrűn pislog.

Nem érti… Hát fekete!

Jókai Mór összetörten leroskad a székre.

Ja, majdnem elfelejtettem. (Elővesz a zsebéből egy papírt.) Mester… hahó!

Jókai Mór: Igen?

Kovács Pál: Nézze, van egy másik apróság is. A Szegény gazdagok.

Jókai Mór: Mi van vele?

Kovács Pál: A román nép.

Jókai Mór: Tessék?

Kovács Pál: Kissé sztereotip módon ábrázolja regényében a román népet. Primitívek, vadak. Hát ez nem kúl, akarom mondani… érti? A román nép igenis csodálatos, meg büszke, meg sikeres is.

Jókai Mór: Az oláhok?

Kovács Pál (diadalmasan): Tudja, mester, hogy

a maga maradi Magyarországának jó részét a román nép ügyesen megszerezte magának?

És most is benne ül? Akarom mondani… a jövőben most… eh…

Jókai Mór: Miket zagyvál itt össze?

Kovács Pál: Bizony, kedves mester. Maga nem ismeri a román népet. Nem ismeri a történelmet. Nem ismeri a modern nőt. Nem ismeri a fiatalokat, akiknek szíve vérzik a maga… regényei olvasása közben.

HIRDETÉS

Jókai Mór levegő után kapkod.

Na, ezt a Szegény gazdagokat is át kéne írni.

Jókai Mór: De… de az már megjelent.

Kovács Pál (odatolja a papírt Jókai elé): Hol a probléma? Itt írja alá. Mi majd átfaragjuk. Egy garasába sem kerül. Ösztöndíjból megoldjuk.

És ne feledje: az irodalom nem csak a magáé. Mindenkié!

Jókai Mór a fejét fogja. Nyílik az ajtó, belép Laborfalvi Róza.

Laborfalvi Róza: Móric! Mi ez a kirilejzumos kapu itt az előszobában?

Jókai Mór segélykérően néz feleségére.

Kovács Pál: Csókolom, Róza néni! Az enyém! Azon jöttem be.

Laborfalvi Róza: Nem szégyelli magát? Lyukat égetett a szőnyegembe. Na várjon, maga pernahajder…

Laborfalvi Róza odalép, könnyedén felkapja Kovács Pált, kiviszi az előszobába és áthajítja az időkapun, mint egy zsákot. A kapu sisteregve összecsukódik. Róza asszony visszamegy a dolgozószobába, tölt egy pohár vizet, odaadja Jókainak.

Ki volt ez a kutyapecér?

Jókai Mór: Ha én azt tudnám… Te Róza, képzeld, azt akarta, hogy Tímeából csináljak macskát, Noémiből meg kutyát. Mert fekete!

Laborfalvi Róza (színpadiasan sóhajt): Ezek a mai fiatalok!

Jókai Mór: És képzeld, azt is mondta, hogy az oláhok elvették Magyarország jó részét…

Laborfalvi Róza: Micsoda alakok vannak… na de kitettem a szűrét.

Megpuszilja Jókai Mór feje búbját.

Hadd el, Móric! Megyek, csinálók egy jó bablevest. Megebédelünk és elfelejted az egészet.

75 éve készült el az ENIAC, az első programozható, elektronikus, digitális számítógép.

Thomas Haigh levelét ezzel kapcsolatban. The 75th anniversary of the ENIAC press launch is coming up on the 15th. There will be at least two online events to mark what is now being marketed as “ENIAC Day.”

A message from Brian Berg reminded me that Penn is having an online event:

Mon, Feb. 15, 10:30am-3:30pm Eastern; ENIAC Day Mini-Symposium at Univ. of Pennsylvania, for the 75th anniversary of the ENIAC:

Details: https://events.seas.upenn.edu/event/eniacday/

Zoom Webinar Link: https://upenn.zoom.us/j/99310106643...

10:30 ENIAC History and Legacy

· Dean Vijay Kumar (Penn SEAS), Introduction

· Prof. David Patterson (UCB), Legacy and Computer Architecture Today

· Prof. Mitch Marcus (Penn), History of ENIAC

· Ms. Gini [Mauchly] Calcerano (Chestnut Hill College), Women of ENIAC—The First Programmers

1:30pm ENIAC Impact and Future

· Prof. Zach Ives (Penn), General Impact of ENIAC

· Prof. André DeHon (Penn), FPGAs: Carrying ENIAC Architectural Legacy into Silicon

· Prof. Stephanie Weirich (Penn), Programming Language Design: From Grace Hopper to Today

· Prof. Camillo J. Taylor (Penn), Vision for Autonomous Vehicles

· Prof. Sebastian Angel (Penn), Programming and Building Large-Scale Distributed Systems

Also, the Philadelphia group behind the “Compuseum” project to build a local museum is running its own event with Unisys as well as promoting ENIAC Day as an occasion to commemorate. Details at https://eniacday.org/

.

Their event will be a pre-recorded two hour show, for which I recorded a four minute segment. You can catch it at 3:30 Eastern on Feb 15, at https://unisys.zoom.us/j/95905368428...

. So if you really love ENIAC, your could watch this and the Penn events as it follows right on from them.

Of course the real ENIAC aficionados already celebrated the 75th anniversary of the little-known initial demo, conducted under embargo for journalists on Feb 1, 1946 and want nothing to do with the crass commercialism of this holiday.

az emberek elméjét a számítógépbe

Van ez az ötlet, hogy egyszer majd fel lehet tölteni az emberek elméjét a számítógépbe és akkor majd ott élhetünk. És ott minden jó lesz, mert a digitális világban minden kontrollálni tudunk. Vagy tudunk-e? Azt hiszem, bár a mostani generációnak nagyon imponálna egy digitális mennyországban élni ,lásd a fék nyúz jelenséget, jobban fognak félni attól, hogy mi történik, ha elveszik az áramot, mint hogy meglépjék ezt a lépést. Pedig kár, digitális jólétben élni sokkal környezetkímélőbb lenne mint fizikai jólétben és talán így nem pusztulnánk mind el az éghajlatváltozás következtében.Zene Lemmings feldolgozás

Stanisław Lem Visszatérés

A regény hőse Hal Bregg, a kozmoszban tett hosszú útjáról tér vissza a földre, ahol időközben teljesen megváltozott viszonyokat talál. Nemcsak a technika alakul át – más az életmód, és más az emberek természete. S más a férfiak és nők egymáshoz való viszonya is.Hal összeütközésbe kerül ezzel a megváltozott, néha meghökkentően idegen világgal és lakosaival, akik nem honfitársai az időben, s mégis velük kell leélnie hátralévő életét. Végül a szerelem segíti hozzá, hogy megtalálja a helyét, s lázongás és keserűség nélkül gondolhasson azokra, akik elrepülnek a csillagok aranygyapjúáért.Nem is tudom, hogy hányszor olvastam már újra ezt a könyvet, de Lemtől ez az egyik mű, amely valahogy beleragadt a fejembe.A művet alapvetően három szálra bontanám, az első, hogy milyen hatása lenne az űrhajósokra az, hogy nagy időeltolódással térnének vissza a Földre, ahol az élet már egészen más, mint amit megszoktak. Hogyan próbálnak beilleszkedni (illetve hogyan nem), mit tudnak kezdeni ezzel a helyzettel, ki milyen megoldást talál. A legénység egyik tagjának (Hal Bregg) szemén és tapasztalatain keresztül látjuk és értjük meg egyre jobban az új világot, és ahogy ezt az író megoldotta, az egyszerűen zseniális.A másik szál a betrizáció, amely párhuzamba vonható Burgess Gépnarancs c. művével (amely azonban egy évvel későbbi, mint ez a könyv!), amelyben megpróbálják egy ember személyiségét úgy átalakítani, hogy ne legyen képes erőszakos cselekedetekre. Itt az egész emberiséggel történik ugyanez, egy egyszerű injekció által, amelyet eddigre mindenki természetesnek vesz. Ez egy működő rendszer, amely kinőtte a gyermekbetegségeit. Lem nagyon jól felépíti az egészet, aztán körüljárja a témát, hogy vajon helyes lenne-e ezt megtenni, vagy sem, vajon túl nagy árat fizetne ezért az emberiség, de jó érzékkel véleményt nem formál róla. Minden olvasó maga döntheti el, hogy szeretne-e egy ilyen világban élni, vagy sem. Őszintén megmondom, hogy minden hátránya ellenére azt a világot választanám ahelyett, amelyben most élek, amelyben csupán az emberek szintjén van jóság, az emberiség alapvetően gonosz, kegyetlen, és nem bízom abban, hogy ez valaha meg fog-e változni valamiféle drasztikus beavatkozás nélkül.A harmadik szál pedig egy őrült, zsigerekig hatoló szerelmi történet nagyon erős, szenvedélyes érzelmekkel, ami a sci-fi irodalmat tekintve ritka madár, ezért különleges. És ezért ragadt meg a fejemben elsősorban.Most azonban igyekeztem mindhárom szálra koncentrálni, és a szálak egymásra való hatására. És ez utóbbi miatt vonom le azt a fél csillagot, mert nem sikerült tökéletesen összegyúrnia, hogy homogén egészet alkosson. Azonban ennek ellenére bátran ajánlom bárkinek, aki szeret fejest ugrani az ismeretlenbe, szereti Lemet, a sci-fi-t, no és a szerelmi történeteket. :)Így a harmadik könyv olvasása körül, egyre világosabban látom, hogy Lem igazából ugyanarról szeretett írni: a megismerés, a megértés korlátairól, arról hogy saját lényünkbe vagyunk zárva, fizikai és szellemi értelemben is, és egy tőlünk alapjaiban eltérő felépítést vagy folyamatot gyakorlatilag képtelenek vagyunk megérteni.A Visszatérésben ezt a lehetetlen helyzetet nem egy idegen civilizációval vagy lénnyel szemben érzékelteti, mint a Solaris és az Éden c. regényeiben, hanem emberi kultúrákat ütköztet össze, két földi civilizációt, amelyeket pusztán az idő választ el.Az alapötlet egyszerű, de nagyszerű: egy űrhajós 30 évesen csillagközi küldetésre indul, és miközben számára 10 szubjektív év telik el, visszatérésekor a Földön 127 év pereg le. Az űrhajós ismerte és vállalta ezt az áldozatot, mégis készületlenül éri a változások jellege. Megdöbbenése, viszolygása, elveszettsége határtalan, és Lem remekül ábrázolja ezt az idegenséget, ezt a zavart rögtön a nyitójelenetben, a főhős órákig tartó bolyongásával egy terminálon, vagy később, a dadogó, szakadozott párbeszédeken keresztül. A meg nem értés persze abból következik, hogy nemcsak a külsőségek, a technológia változott egy bő évszázad során, hanem egy biotechnológiai felfedezés hatására maga az emberi személyiség is átalakult. Ez a könyv tehát egy újabb izgalmas gondolatkísérlet érzékeny, irodalmi megközelítése.Megjegyzés: Hal Bregg visszaemlékezéseiben az egyik lakatlan bolygó bizarr világa határozottan a Solarisra emlékeztetett. A két regény ugyanabban az évben jelent meg, kíváncsi vagyok, van-e itt valami összefüggés. :)Aki szereti Stanisław Lemet, annak kár lenne kihagyni ezt a kötetet. Elég nehéz értékelést írni erről a műről, hiszen annyira összetett az egész, hogy nem könnyű egy olyan véleményt megfogalmazni, amit nem tett meg más már előttem. Az elején azt gondoltam, hogy ez valami szürreális világ! Rögtön bele a közepébe, az új világba, minden futurisztikus, s ehhez ráadásként még jött az is, hogy annyira bonyolult volt minden, nehéz megfogalmazni, de maga a város, vagyis a pályaudvar, az épületek, az emberek, a közlekedés mibenléte egészen elképesztő volt. Úgy éreztem, élvezni is fogom, felkeltette az érdeklődésemet, és amikor az emberi kapcsolatokra tért át, még akkor is fokozta ezt a megdöbbenést, de amikor Hal elvonult a tengerparti házába, akkor átfordult hirtelen egy értelmetlen szerelmi huzavonává. Rögtön legalábbis még nem ez történt, de itt már elmúltak a furcsaságok, az Olaffal folytatott párbeszédeknek meg nem volt kimondottan értelmük, szinte az egész elhallgatások sorából állt, még amikor a végén Hal mesélt Erinek az űrben töltött időről, akkor talán valami értelmet nyert, de az így is csekély volt, és összességében az az elbeszélés is rendkívül bonyolult, összetett és hiányos.Jobb lett volna mindjárt tisztázni ezt az egészet, és egyáltalában kihagyni belőle a nőt. Nem értettem! Nem csak az okokat, a döntésüket, de magát az ilyen rögtönzött, tessék-lássék, értelem és kommunikáció nélküli kapcsolatot eleve nem tudom megérteni, ez így szerintem nem is történhet meg. Nincs alapja.A második felének a közepe táján elejt még egy-két folytatást és kis híján előzmény nélküli megjegyzést, illetve eseményeket, lehetséges feladatokat, de ezek lógnak, a befejezés igen csak odacsapott lett, nagyon elvette a kedvemet.A világ igazán tetszett, teljesen lenyűgözött, de a történet elég lapos volt, sajnos nem tudtam élvezni, és érteni sem.

Perseverance marsjáró

Sikeresen landolt a Perseverance marsjáró a Marson.Az ugye jó kérdés, hogy jó vagy rossz lenne-e, ha az élet jeleit megtalálná. Egyesek szerint ha megtaláljuk a kihalt élet jeleit, az valószínűbbé teszi azt, hogy az élet kihal az univerzumban. Az kevésbé számít, hogy az is valószínűbbé válik, hogy megjelenikAzért van valami jó is ebben a világban.Az új Mars járó, a Perseverance. Reméljük sikerül szép nyugisan landolnia.Itt követhető majd.Perseverance marsjáró 22 óra 55 perckor sikeresen landolt a Mars felszínén - írja a BBC a NASA tudósaira hivatkozva.A sikeres landolásról az marsjáró rádióüzenetben értesítette a földi irányítóközpontot a Jezero-kárterből, aminek a környékén a feltételezések szerint valamikor tó lehetett, és ahol az egykori marsi életjeleket fogja kutatni. A mostani expedíció jelentőségéről itt írtunk korábban részletesebben. Így örültek a NASA tudósai a sikeres landolásnak.Elképesztő" - idézi a BBC Steve Jurczyket, a Nasa ügyvezetőjét, aki szerint a járvány megfékezésére hozott intézkedések még nehezebbé tették a vörös bolygó felszínén történő landolás megszervezését. Ezért még csodálatosabbá teszi a napot. És már egy fotó is érkezett a Marsról, a Perseverance új és örök otthonáról.Samuels, a felszíni misszió vezetője szerint a marsjáró most ellenőrzést végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a leszállás után is minden funkciója és műszere működik. A számítások szerint a Perseverance által szállított mini-helikoptert holnap fogják bekapcsolni. Mimi Aung, aki a helikopterrel kapcsolatos programért fele azt nyilatkozta, hogy a következő 30 napban öt repülési missziót terveznek, amelyek során remélhetőleg kiváló minőségű képek sikerül biztosítani a bolygó felszínéről. Emlékeztetnek, hogy ez lesz az első eset, hogy egy másik bolygó felszínén repülést kísérelnek meg.Már az ember marsi expedícióját készíti elő a csütörtök este landoló Perseverance 

https://twitter.com/NASAPersevere?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1362507436611956736%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Feletmod.transindex.ro%2F%3Fhir%3D25028sikeresen_landolt_a_perseverance_marsjaro

https://penzcsinalok.transindex.ro/lokalis/20210218-rpa-technologia-a-robot-ami-kiveszi-a-robotot-az-emberek-munkajabol

COVID-19: The Great Reset

Hogy mi van az oltásban? Az elfelejtett puszik és ölelések. Az iskolai kirándulások. A nagymamák és nagypapák az ünnepi asztalnál. Egy jó film a moziban, pattogatott kukoricával és nagy kólával. Egy teltházas színházi este. Egy párezres koncert. Egy éttermi vacsora barátokkal, ahol belekóstolunk egymás előételébe. Egy hétvégi kiruccanás valahova repülővel, előző héten kitalálva. A pizsamaparti, ahová mindenki saját készítésű nasit hoz. A sportversenyek. A kézfogás bemutatkozáskor. A nyugodt álmok és a nyitott határok. A padsorok között sétáló tanárok. A szabadság, hogy akkor maradok otthon, amikor szeretnék.Rávilágítottás a lényegre: az oltásban Életminőség van. Mindaz, ami fontos a számunkra.

Én ezt azért kétlem,mert egyre többet hallani az új normalitásról,ahogy arról is,hogy a Covid-19 járvány kiváló alkalmat nyújt a világ újraindításához(great reset),amikoris a 4. ipari forradalom elhozza számunkra az üdvös transzhumanista,illetve poszthumanista érát.

https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=VHRkkeecg7c&fbclid=IwAR13fiD5_lefjnsdgTinRqx8l8MxE2AMRlMhHzJ0PDsKqOZ1OL3khvAlTBw

Transzhumanista érát,ami teljesen másat jelent,mint ami a mi régi megszokott és szeretett világunk volt,és sajnos nem azt,ami a fenti eszmefuttatásból logikusan következne.Itt nem a körülményeinket és a körülöttünk lévő világot szeretnék megreformálni,hanem az embert magát akarják újradefiniálni.

Két irányban

Az egyik ez:

egy olyan fejlettségi szintet ért el a mesterséges intelligencia,ami nemcsak helyettesíti az emberi intelligenciát,de fényévekkel meghaladta azt,és sok kutató számára egyre inkább evidenciává kezd válni a halhatatlanság,mint olyan opció,ami pénz illetve akarat függvénye lesz csupán.

Nyilván egy kevés kivételezettnek.

(Érdemes elolvasni Ray Kurzweil,a Szilikon-Völgy-i Szingularitás Egyetem rektorának ezzel kapcsolatos gondolatait.)

A másik irány-ez a mi “opciónknak” tűnik-az a bizonyos kreditrendszer,ami már Kínában hivatalosan is bevezetésre került.Amit szintén a mesterséges intelligencia felügyel majd.)

Egy apró észrevétel az oltással kapcsolatban is:

máris létezik a koronavírusnak egy olyan újonnan létrejött változata,melynek más a külső burkon található tüskefehérje szerkezete.Nemrég szembesültek ezzel Dél-Afrikában.

Ezért erre a koronavírus törzsre a most kifejlesztett vakcina hatástalan ami a védekezést illeti.

Másszóval még mindig kétséges egy valóban hatásos vakcina kifejlesztése az összes koronavírus törzsre.Az eddig bevezetett intézkedések meglátásom szerint a szabadságjogaink drasztikus visszanyesésén és a katonai diktatúrák bevezetésén túl fölöslegesek és eredménytelenek voltak.

(Csak egy pár példa:pont azt a korosztályt nem védtük kellőképpen,akit kellett volna,őket engedtük mindenfelé és azokat büntettük oktalanul,akiknek az iskolapadokban lett volna a helyük mindvégig.Az esti zárlatot sem lehet értelmezni,ahogyan a maszkviselés szabályait sem,főleg akkor,ha figyelembe vesszük,hogy az egészségügyi hatóság is elismeri,hogy a forgalomba hozott maszkok több mint a fele teljesen alkalmatlan vírusok elleni védekezésre.)

Akinek van türelme és kedve,tekintsen bele ezekbe:

https://m.youtube.com/watch?v=VHRkkeecg7c

https://m.youtube.com/watch?v=gC4vG0bnFR4

https://m.youtube.com/watch?v=JtjJuijNmM4

https://www.google.com/.../afrique/region-55544553.amp

https://www.google.com/.../nem-hat-a-korona-antitest-a...

https://www.tion.ro/.../ministrul-economiei-peste.../

https://www.google.com/.../avertisment-mastile-fashion-nu...

https://m.youtube.com/watch?v=1Ugo2KEV2XQ

https://www.google.com/.../its-official-the.../amp/

https://digit.mandiner.hu/.../20170310_ray_kurzweil...

https://tudas.hu/a-mi-olyan-mertekben-valtoztatja-meg-a.../

https://m.youtube.com/watch?v=hmI3ItWFIk8

Én így látom a dolgokat.Lehet,hogy tévedek.

Dune

Dune este un roman science fiction scris de Frank Herbert.Cu o acțiune care se desfășoară într-un viitor îndepărtat în mijlocul unui imperiu interstelar feudal în expansiune, în care planetele sunt controlate de case nobiliare care au jurat credință Casei imperiale Corrino, Dune relatează povestea tânărului Paul Atreides (moștenitorul Ducelui Leto Atreides și al Casei Atreides), din momentul în care familia sa acceptă să conducă planeta deșertică Arrakis, singura sursă a "mirodeniei" numite melanj, cea mai importantă și mai valoroasă substanță din univers. Povestea explorează interacțiunile complexe, pe mai multe niveluri, privind politica, religia, ecologia, tehnologia și emoțiile umane din timpul confruntării între forțele Imperiului pentru controlul Arrakisului și a "mirodeniei" sale.Herbert a scris cinci continuări la acest roman: Mântuitorul Dunei, Copiii Dunei, Împăratul-Zeu al Dunei, Ereticii Dunei și Canonicatul Dunei. Primul roman a stat și la baza ecranizării din 1984 realizată de David Lynch, precum și a serialului de televiziune realizat în 2000 de Sci Fi Channel, Dune, și a continuării acestuia din 2003, Copiii Dunei, a unor jocuri pe calculator, a unui joc cu pioni, a unor cântece și a unei serii de preludii, romane intercalate și continuări scrise în colaborare de Kevin J. Anderson și de fiul autorului, Brian Herbert, începând din 1999.

AstraZeneca vakcinájával is

Hétfőn kezdődik az oltási pontokban az AstraZeneca termékével való immunizálás a koronavírus ellen.Vasárnap este több mint 1,5 millió előjegyzés volt a platformon a koronavírus elleni oltásra:  az első dózisra és a másodikra.

Szputnyik V

A Szputnyik V volt az első vakcina, amit Oroszországban engedélyeztek, még 2020 augusztusában.Az Európai Gyógyszerügynökség februárban elkezdheti az oltás bevizsgálását. Az EU hezitál.Mindeközben a Szputnyik V-ről is kiderült, hogy van olyan jó, mint bármelyik nyugati vakcina,azonban még mindig nem tiszta,hogy ez a két tény elég-e ahhoz, hogy az EU elfogadja-e azt, hogy Putyin éppen az oltásproblémák kapcsán tegyen szert újabbhelyzetelőnyre. Az EU-szerte vitatott kérdés: jól intézte-e a Bizottság a vakcinabeszerzéseket? Sikertörténetnek ígérkezett,hogy az uniós országok közösen szerzik be az oltóanyagokat, ám egyetlen nagy káosz lett belőle, holott ez nem volt törvényszerű– írja a New York Times. Az EU a járvány során bizonyítani akarta létjogosultságát, és ezért úgy határozott, hogy mind a 27 tagállamszámára elérhetővé teszi a vakcinákat, tehát gazdagnak, szegénynek, kicsinek, nagynak, erősnek és kevésbé erősnek egyaránt.Úgy nézett ki, hogy a példátlan közös fellépés eredményeként a szerek kétféle értelemben is hatékonyak lehetnek: egyrésztmegvédik a földrész 450 millió lakosát és segítenek újraindítani a gazdaságot, másrészt pedig megerősítik a szervezet egységét.Ám másként lett, és ennek egyik oka az elemzők szerint az Európai Bizottság döntési szempontrendszere, illetve az a fajta politikaikultúra, amely túlzottan kerüli a kockázatvállalást, ezért sokkal később és sokkal előnytelenebb körülmények között sikerült megkötni aszerződést különböző vakcinagyártókkal, mint akár az Egyesült Államoknak, akár Nagy Britanniának. Az biztos, hogy a helyzet sokkal rosszabbvolna, ha minden országnak magának kellett volna megharcolnia az oltószerért. De tagadhatatlan, hogy az EU-ban botladozik az oltásikampány, és nagyon sokan más források, más lehetőségek után néznek. Magyarország máris jóváhagyta az orosz vakcinával, a Szputnyikkalvaló oltást, és a kínai Sinopharm is az engedélyezett oltóanyagok listáján van. Ezzel Magyarország gyakorlatilag az első helyen álla világon a legtöbb engedélyezett vakcinával. A New York Times cikke nyomán erről indult levelezés a Redditen.Ezzel szemben pedig az EU botladozásai sok kritikát váltanak ki, amelyek a nacionalista, illiberális kormányfőknek amalmára hajtja a vizet. Most, amikor a világban a vakcina geopolitikai fegyver lett, nem kétséges, hogy Putyin és HsziCsin-ping kihasználják ezt a helyzetet – állítják az elemzők. De még ennél is rosszabb az a benyomás, hogy azEU átállt a vakcinanacionalizmusra, ami szöges ellentétben áll a meghirdetett nyíltsággal. Mit kell tudni a Szputnyik V-ről?A Szputnyik V vakcina egy modern technológián alapuló vektorvakcina. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center ofEpidemiology and Microbiology) fejlesztette, a vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak.A vektorvakcina-technológia lényege, hogy egy módosított sokszorozódásra nem képes vírusba ültetve juttatják be a sars-cov-2tüskefehérjét kódoló gént. A hordozó vírus ebben az esetben egy humán adenovírus. A vektorvakcinák esetében az a lényeg, hogyolyan ritka adenovírusba építsék be a tüskefehérjét, amellyel ritkán találkozik az emberi szervezet, ezért a vírus képes egyimmunválaszt kiprovokálni. A Szputnyik V is erre a technológiára épít, akárcsak az AstraZeneca vakcinája, és az oltás beadásátkövetően nemcsak a koronavírusra, hanem a hordozó vírusra is immunreakciót produkál szervezetünk. Amikor tavaly augusztusban híre ment,hogy Oroszországban már jóváhagyták a koronavírus elleni oltást, az egész világ kételkedve fogadta a hírt, mivel a Szputnyik V névrekeresztelt oltás nem ment át a szokásos tesztelési rendszeren. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy ez a felgyorsított folyamat nagyfokúkockázattal jár, és az esetleges mellékhatások, illetve a hatékonyság kérdésessége veszélyeztetheti az emberek bizalmát általában a koronavíruselleni oltások iránt. Válasz a kételkedőknek: a Szputnyik nem marad el a nyugati oltószerek mögött Aztán a héten a világ egyik legrangosabb orvosifolyóiratában, a The Lancetben közzétett klinikai vizsgálatok eredményei láttán a kommentelők, kételkedők elhallgattak, ugyanis kiderült, hogy avakcina biztonságos és erős immunválaszt vált ki: a Szputnyik V mintegy 92 százalékos immunitást biztosít. A Lancet-ben közölt tanulmány szerint a 92 százalékos hatékonyságot úgy állapították meg, hogy összehasonlították a koronavírussal fertőzöttek számát az oltott csoportban (14 964 alany) egy kontrollcsoporttal, amely placebót kapott (4 902 alany). A koronavírus fertőzések mérése a második dózis beadásakor kezdődött, az első dózis után 21 nappal. A kutatók 16 tüneti COVID-19 esetet regisztráltak a vakcinacsoportban, szemben a placebo csoport 62 esetével. Fontos az is, hogy az oltott csoportban nem fordult elő "közepes vagy súlyos" koronavírus-fertőzés.Ez a hír, miszerint az oltás ugyanolyan hatékony, mint a nyugati vakcinák, a Pfizer és a Moderna, elégedettséggel tölti most el Közel-Kelet és Dél-Amerika államait, ahol jóváhagyták az oltást, és esetleg az EU döntéshozóit is álláspontjuk átgondolására késztetheti, hogy a megfeneklett stratégiájukon változtatni kíséreljenek. Vissza a nemzetközi politikai színtérre Az Unió hetekkel az angolok és az amerikaiak után kezdett bele a saját oltási programjába, és átlagosan a tagországok 100 főre levetítve 2,6 vakcinát adtak be, ez a szám az Egyesült Királyságban 12,5; az Egyesült Államokban pedig 8,8. Ráadásul ellátási problémákkal is szembe kell néznie az Európai Uniónak a Pfizer-BioNTech, de főleg az AstraZeneca részéről. A cég ugyanis január végén jelentette be, hogy a tervezettnél 60 százalékkal kevesebb vakcinát tudnak szállítani, mivel fennakadás volt a belga üzemükben. Éppen emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az orosz vakcina iránt. Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy nem kaptak még felkérést az orosz vakcina piaci engedélyezésére, de egyeztetnek a gyártóval. Magyarország és Szerbia után most már talán Németország is szövetségre törekszik az orosz fejlesztővel, ezért az EU-ban egyre több olyan hangot hallani, amely fölveti a kérdést, hogy az Unió vezetői miért nem léptek kapcsolatba Moszkvával kezdettől fogva a közegészség érdekében. Angela Merkel német kancellár egy keddi tévéinterjújában azt mondta, hogy amennyiben az EMA engedélyezi az orosz vakcinát, akkor az Németországban is elérhető lesz, külön német hatáskörben nem tervezik az engedélyezését. Merkel azt is mondta, hogy telefonon biztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy adják be a kérelmet az Európai Gyógyszerügynökségnek. Ahogy az EU legtöbb országában, úgy Németországban is komoly belpolitikai vita lett abból, hogy az EU által megrendelt vakcinák lassabban érkeznek, mint az amerikai vagy a brit piacra. Magyarország egyébként január 22-én jóváhagyta a Szputnyik V-t. Az Orbán-kormány sürgősségi engedélyezési eljárásban hagyta jóvá az oltást, és ezáltal lehetővé vált, hogy megkerüljék azokat a szabályokat, amelyek szerint az új vakcinákat központilag kell értékelni az Európai Gyógyszerügynökségnél. A POLITICO felvette a kapcsolatot az EU és az Európai Gazdasági Térség minden gyógyszerügynökségével. A válaszadók közül - Belgium, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Hollandia, Észtország, Írország és Spanyolország - egyik sem mondta, hogy kapcsolatba lépett volna a Szputnyik V oltást gyártó céggel. És állítólag egyik sem szándékozik. Kérdés az, hogy ez az elzárkózás hasznára válik-e az EU-tagállamoknak, vagy ellenkezőleg, messzibbre tolja ki a megfelelő átoltási szint és a nyájimmunitás elérését? Vakcinából jóval kevesebb van egyelőre, mint ahány ember. Még az optimistább becslések szerint is legkorábban 2023 végére lehet csak elég embert beoltani a Földön ahhoz, hogy a járványt mindenütt felszámoljuk. Az EU-s tagállamok polgárai a világ első köréhez tartoznak az oltandók között, ez már biztosan látszik. Ettől persze nem mindegy, hogy 2021 nyarára, őszére vagy kora telére sikerül-e mindenkit beoltani.

orvosokat lecseréljük robotokra

Ha két napja azt vizionáltam, hogy 20 év múlva az orvosokat lecseréljük robotokra, akkor most azt vizionálom, hogy a közigazgatásban dolgozóknak 95%-át meg 10 év múlva cseréljük le, amikorra már meglesz az emberi szintű mesterséges intelligencia.Két kérdés merül fel, az egyik az, hogy az emberi szintű mesterséges intelligencia el tudja-e majd látni a közalkalmazottak 95%-ának feladatait? Nos, szerintem igen, bár nem tudnám felsorolni az összes feladatukat, azért elég merészen kijelentem, hogy igen. Ráadásul rögtön egy csomó dologban sokkal jobban is el tudja majd végezni a feladatokat, például mindenféle nyelveken fog tudni beszélni, ezért a nyelvi jogok automatikusan teljesülnek, de nem csak nekünk, hanem a csak szuahélit beszélőknek is. Ráadásul mindig kedvesek lesznek, a nap bármely órájában rendelkezésre állnak és nem küldözgetnek egyik ablaktól a másikig, ráadásul a személyinket sem fogják hetvenszer lemásolni, elég egyszer azonosítani magunkat az ügyintézés kezdetén és utána kapunk egy egyedi tokent amivel tovább azonosíthatjuk magunkat, ahogy az most éppen az interneten is történik. Ráadásul az "ügyek" is pillanatok alatt elintéződnek és nem kell várni 20 munkanapot amíg a "gépezet" bedarálja a kérésünket.A másik kérdés meg az, hogy akarjuk-e ezt a változást. Nos, úgy hiszem, hogy akarni fogjuk, mert tényleg sokkal tisztább, szárazabb lesz az életünk tőle, másrészt pedig lassan azért elindulunk a digitalizáció irányába, legalábbis a mostani kormány ezt ígéri, persze lehet, hogy nem nagyon fog sikerülni neki, mert most tényleg túl sok probléma szakadt a nyakába. Aztán a digitalizáció nem olyan egyszerű dolog, Romániában egyelőre nem is csinálják nagyon jól, de úgy gondolom, könnyebb jól csinálni a szájbert mint több százezer embert átnevelni, hogy köszönömöt mondjon.Van itt még egy dolog. Az it óriások is nagyon dolgoznak azon, hogy automatizálják az ügyfélszolgálatukat, amely szerintem nagyjából ekvivalens komplexitású a közigazgatásban dolgozókkal. A gúgel egy kicsit túl is tolta a dolgot, talán túl keveset költ már most az emberek által szolgáltatott szupportra, de tuti, hogy meg fogja oldani ezt a problémát a következő 10 évben, talán még pár évvel hamarabb is. Akkor meg tuti eladó lesz a rendszerük, ha másképp nem, felhőszolgáltatásként és az emberek meg fogják szokni, hogy a cégekkel az interakciójuk átalakul, valószínűleg el is fogják várni a minőséget a "köz" szolgáitól.Abba nem megyek bele, hogy realisztikus-e a 10 év, szerintem igen, de persze lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy 20 év lesz, de az biztos, hogy át fog alakulni ez a dolog. És mindenki profitálni fog belőle. Reméljük.