Lex Doug Lenat

Mostanában azon gondolkodom, hogy talán nem is kell olyan nagyon sok információt lementeni az emberről, ahhoz, hogy a személyiségét digitálisan rekonstruálhassuk.

Mindenki saját magából indul ki és egyszerűnek/bonyolultnak gondolja a gondolkodását, de igazából a másik emberekről csak elképzeléseink vannak, nem látunk bele a fejükbe, nem érezzük az érzéseiket, amit meg látunk, azt is saját érzékszerveinken keresztül tesszük és a saját érzéseinkkel azonosítjuk.

Lehet, hogy néhány életrajzi adat és érdeklődési kör feljegyzése már elegendő 99%-ban rekonstruálni valakit.

Nem, nem akarok belemenni a sajátértékekbe és sajátvektorokba, de most aki ért hozzá, az gondoljon erre, hogy az emberek varianciájának nagy részét néhány sajátvektorral reprezentálni tudjuk. Talán. Persze, nem lehetünk benne biztosak, de hát miben lehetünk biztosak?

Lehet az lenne a fontos, hogy jól működő zeitgeistet készítsünk, vagy józan eszet és lejegyezzük azt, hogy az ember miben tér el. Mostanában például nagyon sok minden levezethető a vakcinákhoz való hozzáállásból, az pedig binárisnak tűnik. Minden ami folytonos, valójában bináris, a bináris meg kezelhető.

Az biztos, hogy hangot, képet rekonstruálni nagyon jól fogunk tudni valamikor, már most elég jól megy, ahogy szép lassan beszkennelünk mindenkit és még javítunk egy kicsit a modelleken, szerintem bárkit megtévesztenek majd ezek a szimulákrumok. Legalábbis amíg meg nem kérdezzük tőlük, hogy törülközővel le lehet-e szúrni valakit.

Erre Lex Doug Lenatot hívja beszélgetni. Ő az egyik titkos fegyverem, amikor arra kell választ adni, hogy mi lesz, ha a most népszerű gépi tanulás nem lesz képes megtanulni az emberek által több-kevesebb sikerrel művelt racionális gondolkodást. Ugyanis arra vállalkozott, hogy szépen leprogramozza a racionális gondolkodást, illetve azt, amit józan észnek mondunk. És már 37 éve csinálja és úgy érzi, hogy lassan elérte azt a szintet, ahonnan már a rendszer magától is képes racionális módon fejleszteni önmagát. Érdekes volt hallani a gondolatait, nagyjából amit mondott, azzal egyetértek. Én hozzátenném, hogy remélem, lesz olyan algoritmus, ami folytonos terekben képes a logikai dedukciót, indukciót és abdukciót modellezni, de lehet, hogy nehezebb lesz azt az algoritmust konzisztenssé tenni, mint az ő rendszerébe beépíteni egy jó kis gépi tanulás alapú percepciós modult. Reméljük 2029-ig eldől a vita.

Érdekes, hogy az mondta, hogy 75 különböző "it" fogalmat kódoltak az adatbázisban. Vajon nincs 76-odik, vagy csak ők nem találták meg? Vajon századik van?

Ahogy a dolgok most állnak, sok ember akar majd beszélgetni olyanokkal, akik nem vették a kovid akadályt az evolúciós küzdelemben. Sokan csak azért, mert egy bit nem volt bekapcsolva a fejükben.

Van itt egy lista egy csomó tévhittel, illetve mondjuk inkább olyan evolúciós megszorítással ami a modern világunkban már nem megfelelő. Rengeteg olyan van, ami a vesztes oldalra nyom a koviddal való küzdelemben. Azon gondolkodtam, hogy pl. hogy lehetne megtanítani az embereknek az ezer és a millió közötti különbséget. Talán pont az a baj, hogy nincs olyan módszer, ami egy millió gyermekre általánosan vonatkozna. Azt tudom, hogy nekem elég volt a matematika óra, de jobb lett volna, ha mondjuk tanév kezdetén adtak volna ezer szem cukorkát és mikor mind megettem volna, elvittek volna egy épületbe, ahol lett volna egymillió szem cukorka.

Zene.

2029

Optimistább vagyok azzal kapcsolatban, hogy össze fog jönni az emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-ig. Van egy csomó technikai ok is.Egyetértek Joscha következtetésével, hogy a kognitív folyamatokat sokkal könnyebb lesz megoldani, mint a percepciót és egy jó percepciós modell talán már elég is lesz, elvégre az emberi agyban is nagyjából ugyanaz a matéria van mindenhol, a modularitás inkább információ sűrűségi okokból alakul ki. Nem olyan jól integráltuk ezeket a modulokat mint ahogy szeretnénk azt gondolni, értem én, hogy ha matekozás közben ki kell menni Azt hiszem, csak az igazán kivételes embereknek jön össze egy olyan kontroll, amely igazán lehetővé teszi, hogy bizonyos modulok optimálisan fejlődjenek.Nem szabad kihagynod ezt a két videót a szabad akaratról Láttam az első beszélgetést Lex és Joscha között és teljesen felfordított mindent. Megint kezdtek értelmet nyerni az élet nagy kérdései és nagyon szimpinek tűnni a Joscha válaszai, még arra is gondoltam, hogy leírom nagyjából ahogy értem amit mond. Aztán most kijött a második beszélgetés és ez megint nagyon jó. Persze, kicsit megint elfordult a világ, de az talán jó is.

https://en.wikipedia.org/wiki/Evolution_of_the_eye

https://en.wikipedia.org/wiki/Human_evolution

A Tecla rendesen belecsapott a lecsóba. Tartottak egy bemutatót,és hát egy csomó érdekes dolgot bemutattak, most csak egy rövid első benyomásra futja az időmből/kedvemből.Számomra a legérdekesebb, hogy egy humanoid robotot fognak jövőre, vagy azután nem sokkal piacra dobni, aminek a szoftvere az autós szoftverükre épül, a hardver meg talán részben az is, lesznek benne jó kis tölthető akkumulátorok. Az a cél ezzel a robottal, hogy segítsen itt-ott az embereknek, gondolom az ötlet onnan pattant ki, hogy Ilon dühöngött, hogy 8 óra után hazamennek a gyári munkásai és mindenféle bajaik is vannak, jó lenne lecserélni őket robotokra. És azt a növekedési célt, amit kitűzött magának (5 év alatt 10x annyi autó), nem lesz könnyű teljesíteni, ha véletlenül a munkások megneszelik, hogy most éppen nekik áll a zászló. Ha már a gyárban el fognak ügyesen téblábolni a robotok, akkor biztos a konyhában sem verik majd le a tányérokat és becsavarni egy csavart és elmosogatni valószínűleg ugyanolyan komplexitású feladat. A kérdés már csak az, hogy hol tartanak valójában a csavar becsavarásával.

Van még egy óriási előnye Ilonnak a robotok hatékony tanítását tekintve, ugyanis gondolom ugyanarra a stratégiára fogja építeni, mint az autók tanítását, tehát nagy mesével eladunk egy jó pár robotot, aztán az emberek rájönnek, hogy egyelőre még nem mindenre képes amit ígértek, de egy-két dolgot azért tud és akkor szépen elszórakoznak vele és szép lassan sok-sok információt gyűjt a robot amelyekből a főhadiszálláson újabb és újabb funkcionalitásokat facsarnak ki. Igazából szerintem ez egy baromi jó stratégia, eddig senki sem próbálta ki, lehet, hogy Ilon ki tudja hozni vele és egy jó adag feláldozott mérnökkel egyetemben a sikert.Szóval mindenképpen 10 év múlva érdekes lesz ez a robot, nem tudom, hogy az ő utódai visznek-e el majd a szingularitáshoz, vagy valamelyik más cég robotjai, de hogy fontos lépés ez az úton, az biztos.

A másik érdekes bejelentés, hogy már a gépi tanulást végző csipeket is sajátokat terveznek és persze amit terveznek az sokkal jobb mint mindenki másé, amíg a mások persze be nem jelentik az új generációt. Mindenesetre, ha belevágott a saját csip és szoftver gyártásába, az azt jelenti, hogy nagyon nagyon nagyon sokat akarja használni majd a gépi tanulást, ami nagyon jó. Azt nem szeretem, hogy dobálóznak az exafloppokkal, pedig ezek nem azok az exafloppok amelyeket mindenki vár szép 32 bites lebegőpontos műveletekkel, de hát biztos jól hangzik annak aki nem ért hozzá. Azt egyébként elfogadom, hogy lehet, hogy a díp lörninget lehet csinálni ilyen csirke floppokkal is, illene lassan valamiket publikálni is, Tecla gyerekek, nehéz lesz így a legjobb kutatókat bevonzani, ha nem lehet publikálni.

Mindenesetre érdekes ez a trend, hogy a nagyok megint saját processzorokat terveznek a szuperszámítógépeikhez. Eredetileg ez volt a jellemző, de aztán a kilencvenes évek végétől kezdve az Intel nagyon belecsapott a lecsóba és a mezei felhasználóknak olyan processzorokat kezdett gyártani amellyel a nagy processzorok már nem tudták felvenni a versenyt. A tömegtermelés megnyerte azt a kört és egészen mostanáig nyerésre is állt, persze az utóbbi időben a Nvidia kezdte átvenni a vezetést, de az utóbbi pár évben megint kezdtek elszaporodni a célirányosan tervezett processzorok. Kezdte a gúgel a tépéúkkal, aztán az epöl meg a kualkomm is kezdett mindenféle neurálisokat beépíteni a processzor mellé. Értem én a logikát, ha egyszerűsítik az utasításkészletet, akkor több utasítás végrehajtó egység fér be a processzorra, de azért remélem 20 év múlva megint visszafordul a trend, az általános processzorok megint a legjobbak lesznek mindenben. Valószínűleg az utasításkészletek maradnak egyszerűek, a fordítók kell majd átvegyék a bonyolultság kezelését.Na, megint nagyon előre szaladtam.Szóval a lényeg az, hogy minden megy jól előre, ahogy az kell, már csak azon kell ügyelni, hogy az éghajlatváltozás nem pusztítson el mindenkit, amíg a sztársippen bevethető tűzoltó robothadsereget ki nem találja Ilon.Egyébként a Bájdú is bejelentett valami hasonló processzort, meg önjáró kocsit, meg miegyebek, csak arról nincs fent az előadás, csak néhány vidió meg cikk.Zene.

kabbala meg a zen

Kolozsváron egy Ovilex nevű cég ami autós játékokat gyárt telefonokra meg switchre. Az egyik alapító tett is fel egy kis filmecskét arról, hogy ő hogy kezdte a játékgyártást.Jó sok játékot gyártottak már, itt van a csatornájuk, és itt a weboldaluk, bele lehet nézni, esetleg le is lehet tölteni őket telefonra, mert ingyenesek. Hát mit mondjak, kis csapattal tudnak sikeresek lenni. Láttam az első beszélgetést Lex és Joscha között és teljesen felfordított mindent. Megint kezdtek értelmet nyerni az élet nagy kérdései és nagyon szimpinek tűnni a Joscha válaszai, még arra is gondoltam, hogy leírom nagyjából ahogy értem amit mond. Aztán most kijött a második beszélgetés és ez megint nagyon jó. Persze, kicsit megint elfordult a világ, de az talán jó is.Szóval mindenkinek ajánlom ezt a két beszélgetést, ha érdeklik az élet nagy kérdései, ha ért angolul, ha nagyjából érti a mesterséges intelligencia kutatás terminusait és ha van kétszer három órája ilyen dolgokra. Nekem volt és nem bántam meg.De ha nincs, akkor sincs semmi baj, az univerzumot nem azért találtuk ki, hogy megértsük, hanem hogy éljünk benne.Az az igazság, hogy egyre optimistább vagyok azzal kapcsolatban, hogy össze fog jönni az emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-ig. Persze, van egy csomó technikai ok is, de azokkal nem untatom a nagyérdeműt. Most.A Tecla rendesen belecsapott a lecsóba. Tartottak egy bemutatót,és hát egy csomó érdekes dolgot bemutattak, most csak egy rövid első benyomásra futja az időmből/kedvemből.Számomra a legérdekesebb, hogy egy humanoid robotot fognak jövőre, vagy azután nem sokkal piacra dobni, aminek a szoftvere az autós szoftverükre épül, a hardver meg talán részben az is, lesznek benne jó kis tölthető akkumulátorok. Az a cél ezzel a robottal, hogy segítsen itt-ott az embereknek, gondolom az ötlet onnan pattant ki, hogy Ilon dühöngött, hogy 8 óra után hazamennek a gyári munkásai és mindenféle bajaik is vannak, jó lenne lecserélni őket robotokra. És azt a növekedési célt, amit kitűzött magának (5 év alatt 10x annyi autó), nem lesz könnyű teljesíteni, ha véletlenül a munkások megneszelik, hogy most éppen nekik áll a zászló. Ha már a gyárban el fognak ügyesen téblábolni a robotok, akkor biztos a konyhában sem verik majd le a tányérokat és becsavarni egy csavart és elmosogatni valószínűleg ugyanolyan komplexitású feladat. A kérdés már csak az, hogy hol tartanak valójában a csavar becsavarásával.Van még egy óriási előnye Ilonnak a robotok hatékony tanítását tekintve, ugyanis gondolom ugyanarra a stratégiára fogja építeni, mint az autók tanítását, tehát nagy mesével eladunk egy jó pár robotot, aztán az emberek rájönnek, hogy egyelőre még nem mindenre képes amit ígértek, de egy-két dolgot azért tud és akkor szépen elszórakoznak vele és szép lassan sok-sok információt gyűjt a robot amelyekből a főhadiszálláson újabb és újabb funkcionalitásokat facsarnak ki. Igazából szerintem ez egy baromi jó stratégia, eddig senki sem próbálta ki, lehet, hogy Ilon ki tudja hozni vele és egy jó adag feláldozott mérnökkel egyetemben a sikert.Szóval mindenképpen 10 év múlva érdekes lesz ez a robot, nem tudom, hogy az ő utódai visznek-e el majd a szingularitáshoz, vagy valamelyik más cég robotjai, de hogy fontos lépés ez az úton, az biztos.A másik érdekes bejelentés, hogy már a gépi tanulást végző csipeket is sajátokat terveznek és persze amit terveznek az sokkal jobb mint mindenki másé, amíg a mások persze be nem jelentik az új generációt. Mindenesetre, ha belevágott a saját csip és szoftver gyártásába, az azt jelenti, hogy nagyon nagyon nagyon sokat akarja használni majd a gépi tanulást, ami nagyon jó. Azt nem szeretem, hogy dobálóznak az exafloppokkal, pedig ezek nem azok az exafloppok amelyeket mindenki vár szép 32 bites lebegőpontos műveletekkel, de hát biztos jól hangzik annak aki nem ért hozzá. Azt egyébként elfogadom, hogy lehet, hogy a díp lörninget lehet csinálni ilyen csirke floppokkal is, illene lassan valamiket publikálni is, Tecla gyerekek, nehéz lesz így a legjobb kutatókat bevonzani, ha nem lehet publikálni.Mindenesetre érdekes ez a trend, hogy a nagyok megint saját processzorokat terveznek a szuperszámítógépeikhez. Eredetileg ez volt a jellemző, de aztán a kilencvenes évek végétől kezdve az Intel nagyon belecsapott a lecsóba és a mezei felhasználóknak olyan processzorokat kezdett gyártani amellyel a nagy processzorok már nem tudták felvenni a versenyt. A tömegtermelés megnyerte azt a kört és egészen mostanáig nyerésre is állt, persze az utóbbi időben a Nvidia kezdte átvenni a vezetést, de az utóbbi pár évben megint kezdtek elszaporodni a célirányosan tervezett processzorok. Kezdte a gúgel a tépéúkkal, aztán az epöl meg a kualkomm is kezdett mindenféle neurálisokat beépíteni a processzor mellé. Értem én a logikát, ha egyszerűsítik az utasításkészletet, akkor több utasítás végrehajtó egység fér be a processzorra, de azért remélem 20 év múlva megint visszafordul a trend, az általános processzorok megint a legjobbak lesznek mindenben. Valószínűleg az utasításkészletek maradnak egyszerűek, a fordítók kell majd átvegyék a bonyolultság kezelését.Na, megint nagyon előre szaladtam.Szóval a lényeg az, hogy minden megy jól előre, ahogy az kell, már csak azon kell ügyelni, hogy az éghajlatváltozás nem pusztítson el mindenkit, amíg a sztársippen bevethető tűzoltó robothadsereget ki nem találja Ilon.Egyébként a Bájdú is bejelentett valami hasonló processzort, meg önjáró kocsit, meg miegyebek, csak arról nincs fent az előadás, csak néhány vidió meg cikk.Egyébként 2: vicces, hogy még a Májkroszoft nem jelentett be semmi saját processzort, ennyire soká tart még az Intellel a házasság, vagy csak még hegesztik a vasat és várják a hírcsendes időt amikor majd előrukkolhatnak ők is valami új processzorral ami a legjobb lesz, legalább 3 hónapig.Zene.

https://www.youtube.com/watch?v=CI0HuBchC-s&list=PLM_WHRMiw_NHqWgYjWPMbL8sojxAnbfvR&index=19

filmek ebben a hónapban

Jackie Brown (1997): Még mindig jó film, érdemes megnézni, de azért örvendek, hogy Tarantino mester továbblépett a gengszter történeteknél, bár azért a Pulp Fiction még mindig a kedvenc filmem tőle, nem hinném, hogy tudta volna überelni, ha megmarad a zsánernél.A következő két filmet már nem az HBO-n néztem és nem is kellett másnak megfelelni, szóval itt már lehetne gondolkodni mélyebben azon, hogy miért választottam ezeket.

Starship Troopers (1997): Ezt azért választottam, mert nagyon megosztottak az emberek, hogy náci propaganda vagy irónia ez a film. Szerintem egyértelműen az utóbbi, még akkor is, hogy képileg tényleg elég náci, de hát ami történik, az azért elég egyértelműen kritizálja a felsőbbrendűség elvét. Egyébként bejön nekem a látvány, most, hogy a 90-es évekből ihletett játékon dolgozom, van némi nosztalgia a nem tiszta kompjúter grafika iránt, meg az olcsó műanyag makettek festékszóróval festett öregbítése iránt. Jó cucc és még mindig megállják a helyüket a bogarak.

Nightwish (1989), trailer, teljes film: Na, ezt a fimet azért választottam, mert valami ócska szórakozásra vágytam, de tudtam, hogy annyira azért nem jó. Ilyenkor persze lehet elemezgetni a filmet, a költségvetést, az effekteket, hogy vajon hogyan készültek, vagy hányszor vettek fel egy jelenetet, meg, hogy a vágás mennyire jó. Minden szar filmen jól lehet így szórakozni, úgyhogy én is relatív jól szórakoztam rajta és meg vagyok győződve, hogy 10 év múlva lehet egy ilyen filmet készíteni majd Ánríl Endzsin 6-tal és egy Ájfón 23-al, szóval akkor majd újranézem és megcsinálom véerrbe.

Melanie Mitchell legújabb könyve

Melanie Mitchell legújabb könyve, a mesterséges intelligencia gondolkodó embereknek. Nagy várakozással kezdtem olvasni, mert úgy gondoltam, hogy bizonyára az utóbbi 30 évben rájött, hogy miért nem halad jó irányba a mesterséges intelligencia kutatás, amit hangoztat is rendszeresen.

Ehhez képest, a könyv nagy része a most nagyon népszerű neurális hálók működési elveinek bemutatására van szánva, amit én untam, kritika pedig az, hogy hiányzik ezekből az a bizonyos "józan ész" és ezért nem képes megoldani jól a feladatokat. Semmi arról, hogy mit is kéne tenni a "józan ész" megtanulásához, vagy, hogy egyáltalán milyen bonyolult is az a "józan ész". Értem én, hogy egy neurális háló nem tudja, hogy ha X bemegy a szobába, akkor biztos, hogy nincs a konyhában, vagy ha tudja is ezt, akkor azt nem tudja, hogy ha X a Louvre képeit csodálja akkor nem a Moulin Rouge előtt stíröli a csajokat. De miért is olyan nehéz ezt megtanulni? Erre nincs magyarázat, ahogy arra sincs hogy a vizuális intelligencia kompozicionális természete és a nyelvi intelligencia kompozicionális természete izomorf-e egymással és ha nem, akkor melyik a tágabb kategória.

Szóval nekem az jött le, hogy még azok, akik külön utakon vizsgálják a mesterséges intelligenciát sem tudják azt, hogy mi a baj a mostani népszerű rendszerekkel, azon kívül, hogy nem adják a helyes választ. Ez némileg megnyugtató, bár ismeretlenek az akadályok az általános mesterséges intelligencia felé vezető úton, az is lehet, hogy csak képzeljük őket, mert még senki nem próbálta meg megoldani őket.

Pl itt van ez a józan ész által ismert tény, hogy ha egyik üvegből átöntjük egy másik üvegbe a vizet, akkor vagy az összes víz átmegy, vagy egy része kifolyik, de elegendő után kiürül az első üveg. Ezt még nem tudják a mostani mesterséges intelligencia módszerek, viszont egyesek már nagyon jó folyadék szimulációkat tudtak betanítani nekik, tehát szerintem már csak az kell, hogy a rendszer meg kell tanulja, hogy mikor kell beindítsa a folyadékszimuláló rendszerét és milyen paraméterekkel. A legtöbb ember akit ismerek, képtelen megmondani, hogy az egyik üvegben levő víz több vagy kevesebb mint a másik üveg térfogata, főként ha az üvegek nagyon eltérő alakúak. Hamar szuperember képességű intelligenciát fogunk alkotni, ha végül kiderül, hogy ez az a feladat, amit már az ember sem tud megtanulni 50 példa megtekintése által.

Persze lehet, hogy tévedek, a fogalmak fizikai vagy érzelmi jelenségekhez kapcsolása lehetetlen feladat a számítógép számára és így sosem lesz emberi szintű mesterséges intelligencia, de még csak univerzális feladatmegoldó gép sem. Akkor biza sok sört fogok veszíteni pár év múlva, de a morális győzelem az enyém lesz akkor is, mert szerintem ezt a csodálatos lényt, ami az ember, hagyni kéne, hogy szíve szerint cselekedjen, nem megbéklyózni vallással meg hazaszeretettel. Nyahahahahaha.

Egyébként itt van Mitchell egy új előadása ebben a témában, akinek van kedve megnézheti, én inkább másra áldozom azt az órát.

Oblivion. Planeta uitată

2077: După o invazie extraterestră (a unei rase numită Scavengeri) care a avut loc cu șaizeci de ani mai devreme și care a distrus Luna și aproape a distrus Pământul, Jack Harper (Tom Cruise) este Tech 49, unul dintre ultimii oameni staționați pe planetă. El trăiește la mii de metri deasupra Pământului, alături de Victoria (Andrea Riseborough), ofițer de comunicații și în același timp iubita sa. Cei doi fac parte dintr-o operațiune de extragere a resurselor rămase ale planetei, în special apa. Se presupune că Jack și Victoria nu au nici o amintire din trecut, deoarece li s-a făcut o ștergere obligatorie a memoriei cu cinci ani în urmă. Ei sunt acum în contact cu civilizația terestră prin intermediul unei legături video cu comandantul lor, Sally (Melissa Leo). Peste două săptămâni trebuie să se alăture restului omenirii refugiate pe satelitul Titan. Jack suferă de vise repetate și flashback-uri din New York-ul de dinainte de invazie, vise cu o femeie necunoscută. Misiunea lui Jack este să repare dronele distruse de rămășițe ale armatei Scavengerilor. Dronele sunt mașini aeriene care cutreieră pentru a distruge rezistența extraterestră rămasă

esti filmek ma

Midnight Express (1978): Engem a Moroder zene vonzott ehhez a filmhez, mert Oszkárt is kapott rá, sajnos nem sokat nyomatták. Jó film volt, de nehéz egy ilyen témát objektíven értékelni, érdekes, hogy az ember aki átélte ezt a történetet, nagyon nem értett egyet a film látásmódjával és több ízben bocsánatot is kért érte. Az is érdekes, hogy a főszereplőnek milyen sorsa volt. Érdekes ez a James Dean típus és az átok rajtuk.

The Prince of Tides (1991): Hmm, egy kis romantikus filmre vágytam Streisanddal és hát nagyon nem az lett belőle, de fura, hogy mindig a férfinek kell megküzdenie a démonaival, hogy megszerezhesse a nőt. Azt hiszem, mostanában már inkább a fehér férfi és sztereotípiái tanmese kiváló példányaként jegyezhető ez a film, de ilyen szempontból megnézni egyszer okés.

The Play (Hra) (2019): Na ezt nem nagyon értettem, gondoltam adjunk egy cseh művészfilmnek egy esélyt, de sajnos a mondanivaló teljesen kimaradt számomra, hacsak nem az, hogy a művész élete nehéz, de a végén minden jóra fordul. Nem ajánlom, csak annak aki szereti a realizmust.

Days of Heaven (1978): Baromi szépen megcsinált film, látszik, hogy összetörte rendesen Malicket. Kicsit talán fölösleges a dráma belé, hepienddel is megállta volna a helyét.

Valkyrie (2008): Érdekes ez a történet, bár ismertem, azt hittem, hogy Rommelnek nagyobb szerepe volt benne, de a wiki szerint mégsem. Kellenek ilyen háborús filmek, talán az egyetlen dolog lesz, ami egy újabb világháborúba rohanó világot visszaránt majd a szakadék széléről, talán nem, de az tuti, hogy a következő világháborúban sokkal több lesz a civil áldozat, az évek során tökélyre fejlesztettük a gyilkolást.

Mulan (2020): Sajnálom, hogy megnéztem, baromi szar. Semmit nem értettek meg az eredeti rajzfilmből, vagy csak úgy gondolják, hogy a mostani emberek képtelenek megérteni azt ami naggyá tette Mulánt, a bátorsága. Helyette tettek csít meg feminizmust, de egyik sem működik, mert azért nem olyan egyszerű fogalmak ezek, mint amire a filmben futotta és ezért az egész értelmetlen katyvasz lesz. A legrosszabb Gyízni élőszereplős riméke egy csodáltos rajzfilmjüknek, ami nekem egyébként a kedvencem is.

Stand by Me (1986): Én Wilért választottam ezt a filmet, de másik főszereplő (River Phoenix) tragikusabb. Jó kis film, szeretem az egyszerű történeteket, kicsit meglepő, hogy ez is Stephen King, gondolom volt egy korszaka, amikor még nem szállt el annyira. Nekem ő mindig is a Rémkoppantók szerzője lesz. :) Teljesen nézhető, de ne számítsunk arra, hogy az univerzum nagyobb megmentési fokba került ettől a filmtől, mint előtte. Bizonyára nem értettem meg az összes apró utalást az amerikai mélypszichére, mostanában rendesen kételkedem abban is, hogy ilyesmi létezik.

Burn (2019): Na, ezt is lazításnak választottam, nem bonyolították túl, biztosan nézhettünk volna jobb filmet is, de már késő bánat. Egyébként számomra nem jött be annyira a főszereplő depressziójának a fonala, lehetett volna kicsit komolytalanabbra venni, újra kell nézzem a Született Gyilkosokat.

Breakthrough (2019): Ez az első film a listán amit azért választottam, mert ebben a hónapban lekerül a műsorról (a többi is ilyen ezután). Nem volt egy túl jó választás, arról szól, hogy történik egy csoda, amiről a hívő emberek azt mondják, hogy csoda és ezért meg kell ismerjük a történet apró részleteit, hogy higgyünk a csodában. Hát én sajnos nem hiszek. Annyi jó talán van benne, hogy a végén arról sem feledkezik meg, hogy az átlagos hívő biza rendesen irigykedik a csodára, ez egy szép húzás a rendezőtől (vagy az eredeti írótól, ugyanis a csodát megélő nő persze először könyvet írt, de úgy látszik, mostanában minden csodának legalább egy film is dukál, szépen hoz a konyhára az is).

Hemingway and Gellhorn (2012): Sajnos kicsi volt a költségvetés, pedig nagyon érdekes a téma és jók a színészek, de úgy tűnik, nem volt idő szép és okos jeleneteket kitalálni ebbe a filmbe, ezért egy óriási "vagány dolgok" Hemingway és Gellhorn kapcsolatából szemezgettek egy adagot. Ja és ahogy a fekete-fehér jeleneteket keverik a színesekkel nekem nagyon nem jött be és nem is igazán tudom mit akartak elérni vele, az ember érti, hogy vannak itt rendesen történelmi tények és a szereplők formálták is a történelmet, nem csak írtak róla. Azért érdemes megnézni.

Land of Hope (2018): Nyugis finn film, megint nem igazán tudom mi volt a mondanivaló, de nem olyan nagy baj. Nekem bejött. főként a finn beszéd dallama volt érdekes számomra.

CBGB (2013): A punk hőskoráról nagyon nehéz lehet egy ütős filmet összehozni, ez elég jó, ahhoz képest, hogy mennyi pénzből hozták össze, de remélem, más is fog majd foglalkozni ezzel a témával. Kár, hogy az anyagiakra rakták össze a film ívét, persze értem én, hogy a legtöbb ember életének az íve is erről szól, de lehetett volna lázadni egy kicsit jobban. Alan Rickman elég jó volt. Kicsit megihletett, punk játékot is kéne csinálni egyszer, de nem szájber és nem sztímet, hanem valami kalandot a hetvenes évek nyú jorkjában.

Indecent Proposal (1993): Hát igen, Demi Moore valamikor szép nő volt akit kellett mutogatni valami akármilyen filmben. Az a baj, hogy fogalmam sincs, hogy 93-ban még bárki komolyan tudta-e venni ezt az őszinte szerelem témát, ma már biztosan nem működne. Kihagyós, hacsak valaki nem a 90-es évek idealizmusából akar doktorálni.

Claire Darling (2018): Szeretem a francia filmeket, ez sajnos nem annyira jó, mert egy egyszerű történet bonyolult elmesélése, de az a baj, hogy a bonyolult módszer nem tesz semmit hozzá a történet bonyolításához és egy csomó kérdést is nyitva hagy, ráadásul megint az a bajom, hogy oké, nem zavarna hogy szerintem nincs üzenet, de akkor mire ez a sok katyvasz, inkább csak úgy tűnik, hogy húzza az időt a rendező. Persze lehet, hogy a könyvben van üzenet, csak nem tudták átadni a filmben. Meg persze, jobb adni mint kapni, mert a halállal úgyis minden megsemmisül. Ebben a filmben szó szerint is.

Hollywoodland (2006): Szeretem a neó-noárt, de ez a film is lehetett volna jobb, úgy érzem. Az persze nem segít, hogy bár nagyon érdekes az alaptörténet, nincs megoldása és hát a filmekben mégis azt szeretjük, ha van pont a végén, amit ők tettek, az nagyon nem illik oda. Azért érdemes megnézni és elgondolkodni, hogy én hogyan oldottam volna meg ezt a történetet. Sajnos nem tudom. Ugyanakkor megint a vágással van gondom, ha nem párhuzamos a múlt és a jelen, akkor ötletszerűnek tűnik a jelenetek sorrendje és ez nem nagyon működött számomra.

Conceptual Understanding of Deep Learning Workshop

Tegnap kezdődött a gúgel éves konferenciája amiben eldicsekednek azzal, hogy mit csináltak egy évig.

Megnéztem a cnet 10 perces összefoglalóját arról, hogy mi volt szó abban a két órában, amennyit a megnyitó és összefoglaló bemutató tartott. Eléggé fogtam is a fejem, mert arról volt szó, hogy az új endroidban hogyan szabják személyre a színeket és, hogy a kijelző hogyan fényesedik ki.Szerencsére azért megnéztem a gúgel rövid összefoglalóját is és abban azért már több olyan részlet volt, ami engem érdekel.Mondjuk nem értem, miért demózták azt a nyelvmodellt, ha nem lehet kipróbálni, egy olyan demó nem bizonyít semmit, az egész lehet teljesen megrendezve is és mostanában szerintem mindenki elég szkeptikusan áll a gúgel termékekhez. Mindenesetre az üzenet jó, hogy dialógus rendszerekként képzelik el az interakciót a jövőben a felhasználók és az ő rendszereik között.Ami igazán érdekes volt számomra, az a tpuv4 processzor, ami megint kétszer jobb mint a régi és ha jó sokat egymás mellé raknak, akkor már eléri az exaflopos teljesítményt, ami nem igazi flop, de remélem igazi exa. Ez azt jelenti, hogy nem kell attól félni, hogy amikor eljön az ideje, hogy elkezdjék tanítani az első igazán általános mesterséges intelligenciát, lesz elég hardver amely ezt lefuttassa. Már csak az adatok meg a modell hiányoznak. :)Érdekes volt a videó cset rendszerük is, de megint, ha nincs kipróbálható vagy megvehető termék, akkor csak hinni kell nekik és az egyre nehezebb.Meg aztán újabb rendszerben teszik elérhetővé a klasszikus gépi tanulás infrastruktúrájukat, amit persze jó kérdés, hogy hányan fognak használni. Talán ha nagyon jól működik, akkor sokan, mert tényleg elősegíti a prototipizálást, de azért gondolom nem sokan akarnak teljesen a gúgel rendszereire hagyatkozni, szóval azért ezzel gond lesz, ha nem lesz nyílt forrású ez a vektor éjáj,mert tpuv4 és exaflop.ezt a beszélgetést talán érdemes megnézni, szerintem én rá fogom szánni az időt.https://www.youtube.com/watch?v=g5DGBWjiULQ

UiPath

Egy bukaresti cég, az UiPath nagyot kaszált a nyú jorki tőzsdén. Problémára kínálnak megoldást, úgynevezett virtuális robotokat készítenek, amelyeket be lehet tanítani, hogy bizonyos programokat használjanak, így tehermentesítve embereket, akiknek ezeknek a programoknak a használata lenne a dolga. Ez így furán hangzik, de nagyjából azt jelenti, hogy vannak olyan cégek, amelyek mindenféle nagyon régen megírt programokat használnak és ezek gondolom elég nehézkesek, de valamiért nem akarják újraíratni őket, gondolom mert nagyjából már azt sem tudják, hogy ezek a programok mire is jók, csak azt tudják, hogy használni kell őket. Továbbá feltételezem, hogy ez a használat nagyjából adatbevitelt jelent, mert elég nehéz elképzelnem, hogyan lehetne mondjuk betanítani azt, hogy egyik tervezőprogramban készült tervrajzot újrarajzoljon automatikusan egy másik programban. Szóval a lényeg, hogy milliárdokat ér az, hogy az egyik buta programból átvigyük az adatokat a másikba. Mondjuk elhiszem, ha nem írtak semmi dokumentációt és nincs már meg a forrás sem, akkor jöhetnek a milliós robotok, hogy kihúzzanak a slamasztikából.

a mesterséges intelligencia 2022

Ezzel a címmel volt a tegnap egy előadás, a 11. Szociológus Napokon. (Fészbuk videó, egy óra körül kezdődik, nem tudom, meddig marad fenn, nagyon nem vagyok témában a fészbukos videók élettartamáról)Ebből a cikkből értesültem róla. Ugyebár az sejthető, hogy engem érdekel a téma, de fogalmam sincs, hogy mennyire téma ez egyáltalán itt Kolozsváron a mostani egyetemi közegben, szóval duplán meglepett, hogy a szociológusokat érdekli.Igazából eléggé csak fél füllel hallgattam az előadást, közben a lua-val hadakoztam, szóval csak egy benyomást szeretnék megörökíteni.Az volt számomra az érdekes, hogy mennyire lefutott témaként kezelte az előadó azt, hogy a mesterséges intelligencia itt van és egy-két évtizeden belül teljesen fel fogja forgatni a világot. Minden tevékenységi területet fel fog forgatni a mesterséges intelligencia, ezért jó lenne felkészülni erre, de azt persze nem tudjuk, hogy hogyan.Számomra az a fura, hogy ez nagyon nem a ménsztrím tudomány álláspontja, én leginkább informatikusok és agykutatók véleményét szoktam meghallgatni ilyen témában, de azok általában a következő 50 évben nem látják megvalósíthatónak az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Persze, van néhány csillogó szemű fiatal, akik ráadásul rengeteg pénzt is nyerhetnek azon, ha véletlenül tényleg összejön 10 éven belül a dolog, de a magukra valamit adó tudósok általában nagyon szkeptikusan állnak hozzá.Én egyébként egyetértek az előadásban elhangzottakkal, inkább az érdekelt volna, hogyan is fog a társadalom ebből jól kijönni, de az vagy nem hangzott el, vagy elkerülte a figyelmemet. Azért is furcsa volt nekem a kérdésfeltevés, mert nekem a társadalom tudományok eddig úgy éltek a fejemben, mint amelyek a múltbéli gondolkodók hibáinak analíziséből élnek, nem igazán foglalkoznak egy konstruktív jövővel, az elméleteik olyannyira a múltbeli modellekre építenek, hogy talán már nem is lennének relevánsak, ha nem öntenék őket nyakon egy kis statisztikus szósszal, ami kihozza, hogy három értelmetlen dolog közül az egyik relevánsan írja le a valóságot és ezt mindenki beveszi. Szerintem olyan mérőléccel ahogy ők mérnek, nem igazán lehet leírni a társadalmat, de még nincs meg a technológia, hogy mindenki mellé ültessünk egy kérdezőt aki ki tudná szűrni, hogy melyek az igazi ellentmondások a világképünkben és melyek azok, amelyekre nincs energiánk reflektálni. Az utóbbi évtizedek politikája és az azt övező rengeteg közvélemény-kutatás még csak rátett az ilyen irányú szkepticizmusomra. Amikor csak rossz válaszok között lehet választani, nem tudom mennyire releváns a válasz.Szóval örvendek, hogy az ifjú szociológusok már a szingularitásra készülnek.Zene.

Az IBM-nél készült el az első 2 nanométeres áramkör

 Az IBM jelentette be az iparág első 2 nanométeres áramkörét. A Nagy Kék állítja, sikerült minden eddiginél nagyobb tranzisztorsűrűséget produkálni, habár tesztáramkörökről lévén szó, a 2 nanométeres chipek tömeggyártása még évekre lehet.

Az IBM fejlesztése az egyre szélesebb körbe alkalmazott EUV-s, vagyis az extrém ultraibolya fényt használó levilágítási mód mellett új tranzisztorokat is alkalmaz. A fejlesztőlabor a konkurensekhez hasonlóan GAA-ra (Gate-All-Around), vagy más néven nanohuzal/nanolap-tranzisztorra építi 2 nanométeres eljárását, amely a FinFET-nél valamelyest kedvezőbb elektromos tulajdonságokkal rendelkezik, miközben számottevően javítja a skálázhatóságot.

Érdekes adalék, hogy az IBM már jó ideje kizárólag a fejlesztési munkálatokhoz nélkülözhetetlen tesztchipek gyártását végzi. A Nagy Kék még 2014-ben adta el üzemét a GlobalFoundriesnek, vagyis tömeggyártással már lassan hét éve nem foglalkozik. A kutatási és fejlesztési központ azonban megmaradt, a bejelentés alapján pedig komoly munka folyik az Albany városának területén húzódó laborban. Az IBM többek között a Samsunggal, illetve újabban már az Intellel is közösen dolgozik a két gyártó jövőbeni eljárásain, így a most bejelentett fejlesztés jó eséllyel visszaköszön majd a két nagy szereplő egyes jövőbeni termékeiben.