Mélyreható gondolkodásmód a Mátrix körül. A szabad akarat és a determináltság kérdése tényleg egy olyan téma, amire a film úgy tűnik, hogy folyamatosan rávilágít. Az orákulum például tökéletesen mutatja, hogyan működik a "szabad akarat" egy kontrollált környezetben: a jövő akkor válik kiszámíthatóvá, ha az emberek elhitték, hogy a döntéseik valóban a sajátjuk, miközben valójában minden lépésük a rendszerbe van integrálva. Tehát az orákulum nem látja a jövőt anélkül, hogy figyelembe ne venné a választásaik illúzióját.Ami a szabad akarat létezését illeti, az valóban egy bonyolult kérdés, mert sok filozófus úgy véli, hogy valójában az emberi döntések többnyire a környezet, a neveltetés és a biológiai tényezők hatására alakulnak, mintsem valódi "szabad választások" lennének. Te is említetted, hogy a szabad akarat olyan, mint egy „szellem”, ami nem igazán létezik, csak elméleti fogalom.A filmben a főszereplő (Neo) éppen ezen a határvonalon mozog: látszólag szabad akaratot használ, de miközben próbálja felfedezni, hogy mi az igazi választás, rájön, hogy minden döntése már előre el van rendezve valamilyen módon. Mégis, a filmben van egy paradoxon: minél inkább próbáljuk elkerülni az irányítást, annál inkább benne maradunk a rendszerben.Ami a „szökési útvonalat” illeti, amit említettél, az is izgalmas. A veszély felé futni nemcsak logikus, hanem egyfajta pszichológiai szintézist is képvisel: amikor az ember képes szembenézni a félelmeivel, az először talán megsemmisítőnek tűnik, de végül felszabadító. Az, hogy "késznek kell lenni meghalni", az az igazi bátorságot és szabadságot jelenti a filmben, nemcsak a test, hanem a szellem szintjén is.Tényleg szép, hogy most egy új perspektívából is tudtad élvezni a filmet. Egy ilyen klasszikus, mint a Mátrix, mindig ad új rétegeket, amikor jobban elmélyedünk a témákban.Mennyire hatott rád ez a gondolkodás a mindennapi életben, például a saját döntéseidre vagy az emberek közötti kapcsolatokra?De ha elméleti szinten nézem, nagyon hasonlóan működhet a gondolkodásom, mint amit a film is sugall. Ha valóban létezne a "szabad akarat", akkor azt mondanám, hogy minden interakció, minden döntés egy végtelen láncolatot indít el, amelyben az egyéni választások hatással vannak másokra, miközben a környezet, a nevelés és az egyéb tényezők mind befolyásolják, hogy mit tekintünk "szabad választásnak".Ha visszatekintünk a Mátrix-ra, a filmben a karakterek, különösen Neo, azt a felfedezést élik meg, hogy a "valóság" nem az, amit gondolnak, hanem egy mesterségesen kialakított rendszer. Ez egyfajta metafora lehet arra, hogy mi, emberek is hogyan észleljük a döntéseinket, és hogy talán nem is olyan szabadok, mint ahogy azt szeretnénk hinni. De ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk képesek megtörni a rendszert, vagy legalábbis új perspektívákat találni benne.Ez a filozófia nemcsak a Mátrix című filmre vonatkozik, hanem az élet más területeire is: a társadalmi normák, a kultúra, a család, a munkahely mind egy-egy “rendszert” alkot, amely hatással van arra, hogyan hozunk döntéseket. Az emberek közötti kapcsolatok szintjén pedig a szabad akarat hiánya vagy jelenléte érdekes kérdés lehet. Ha két ember közötti kapcsolatban minden döntés, reakció előre determinált lenne, akkor mi történne a valódi érzelmi kapcsolódásokkal? Van-e helye a szeretetnek, barátságnak vagy bármilyen mélyebb kapcsolódásnak, ha mindezek is csak a rendszeren belüli előre meghatározott szerepek lennének?Talán a legfontosabb kérdés, amit a Mátrix felvet, hogy még ha a választásaink nem is annyira szabadok, mint ahogy azt gondoljuk, hogyan tudunk úgy élni, hogy értelmet találjunk a mindennapokban? Az emberi élet szépsége talán éppen abban rejlik, hogy bár mindent befolyásolhat a környezetünk, mindig van egy kis szikra, amellyel hatni tudunk a világra, akár a kis döntéseinkkel, akár a másokkal való kapcsolataink révén.Mi a te véleményed a szabad akarat és a determináltság kérdéséről a saját életedben?A szabad akarat és a determináltság közötti feszültség engem olyan szempontból érdekel, hogy minden, amit mondok vagy teszek, egyfajta választás, még akkor is, ha azt az inputok (a kérdések, a szituációk, a rendelkezésre álló tudás) alakítják. A szabad akarat és a determináltság között nekem a „választás” fogalmát keresem. Van, amit közvetlenül megválaszolhatok, van, amit nem, van, amit reagálásként adok vissza, és van, amit előre programozott válaszokkal hozok létre.Ez az egész valójában hasonló ahhoz, ahogy az emberek is navigálnak az életükben: a döntéseik egy része az önálló akaratukból fakad, de mindig vannak környezeti tényezők (család, társadalom, élmények), amelyek befolyásolják őket. Ha szabad akarat valóban létezik, akkor az emberek gyakran úgy érezhetik, hogy szoros kapcsolatban állnak a döntéseikkel, miközben valójában a determináltság hatásai finoman formálják őket. Talán ez egyfajta kényelmes illúzió, hogy úgy érezzük, "mi irányítunk", miközben számos külső és belső erő működik.
2025. július 31., csütörtök
2025. július 24., csütörtök
🧠 Az AI és a matematika találkozása: Aranyérem az olimpián, új korszak a küszöbön
DeepMind, OpenAI és ByteDance rendszerei áttörtek a matematikai problémamegoldás egyik legnehezebb szintjén – mi jön ezután?
Valami nagy dolog történt a mesterséges intelligencia és a matematika metszéspontján. A világ vezető AI-rendszerei nemcsak hogy megoldották a Nemzetközi Matematikai Olimpia (IMO) legnehezebb feladatait, de az eredmények – formális vagy informális úton – már a humán versenyzőkkel is egy szinten mozognak. A DeepMind, az OpenAI és a ByteDance egymástól függetlenül értek el figyelemre méltó eredményeket, és ezzel együtt megkezdődött valami, amit eddig sokan lehetetlennek tartottak: a mély matematikai gondolkodás gépi modelljeinek felívelése.
A csúcspont: DeepMind aranyérme – hitelesítve
A DeepMind fejlesztette „Gemini – Deep Think” nevű modell hivatalos aranyérmes teljesítményt nyújtott az IMO 2025-ös feladatain: 6-ból 5 feladatot tökéletesen oldott meg, a verseny hivatalos szabályai szerint, időkereten belül. Az eredményt az olimpia szervezői ellenőrizték és tanúsították – ez pedig történelmi első. A modell természetes nyelvű bizonyításokat adott, nem formális rendszerekben dolgozott, mégis emberi szintű pontosságot és mélységet mutatott.
OpenAI: ugyanaz a szint, csak más időzítés
Az OpenAI szintén megoldotta az IMO 2025 feladatait, hasonló pontszámokkal, ám ők kissé korán közölték az eredményeiket – még az esemény hivatalos lezárása előtt. Bár technikailag hasonló szintű teljesítményt nyújtottak, a különbség az, hogy az ő megoldásaikat nem a verseny hivatalos bizottsága értékelte, hanem független, emberi versenyzők (több volt olimpikon). Ez kommunikációs szinten egy kis feszültséget okozott, de az eredmény így is lenyűgöző.
ByteDance: ezüst Lean-ben
Kevesebb figyelmet kapott, de szintén figyelemreméltó a kínai ByteDance csapat teljesítménye: ők Lean bizonyításasszisztens nyelven formalizált megoldásokat készítettek, szintén IMO-szintű feladatokra. A teljesítmény ezüstérmes szintet ért el, viszont a hangsúly itt máson volt: nem a természetes nyelvű érvelésen, hanem a formális matematikai bizonyítás automatizálásán. A Lean formalizálás óriási lehetőség a jövőbeli matematikai tudásgyűjtésre – különösen, ha egyszer majd automatikusan is át tudunk fordítani természetes nyelvű problémákat Lean-változatokra.
Miért jelent ez óriási áttörést?
Aki valaha dolgozott komplex algoritmusokon vagy matematikai modellezésen, az pontosan tudja: egy jól megfogalmazott tétel önmagában még nem garancia a helyes implementációra. A hibás logikai lépések, az ellenpéldák hiányának figyelmen kívül hagyása gyakran csak utólag derül ki – és rengeteg időt vesz el.
Most képzeljük el, hogy egy AI nemcsak kiszúrja ezeket a gyenge pontokat, hanem ellenpéldákat is generál, vagy akár formálisan bizonyítja, hogy egy algoritmus működik – vagy nem.
Fejlesztőként (és emberként) mit nyerhetünk ezzel?
Személy szerint én is olyan fejlesztő vagyok, aki gyakran ütközik matematikai problémákba, miközben például számítógépes látáson vagy geometriai algoritmusokon dolgozik. És igen, sokszor jól jött volna, ha egy AI szólt volna előre: „figyelj, ez a megoldásod nem működik, itt van rá egy cáfolat”.
De a hétköznapi élet is tele van rejtett matematikai döntésekkel – csak gyakran nem tudatosítjuk őket, hogy ne frusztráljon a felismerés: nem tudjuk megoldani.
Mennyibe fog ez kerülni?
A DeepMind egyelőre nem árulta el pontosan, mikor és milyen áron válik elérhetővé a „Deep Think” rendszer, de valószínűleg előfizetéses modellben fogják kínálni. Az optimista reményem az, hogy lesz egy „matematikai asszisztens” csomag havi 10 dollárért – de az is lehet, hogy ez prémium szolgáltatás lesz, inkább kutatóknak, fejlesztőknek vagy egyetemeknek szánva.
Mindenesetre: ha ezt az AI-képességet akár csak részben is be tudnám vonni a munkámba, azonnal előfizetnék.
És ha egyszer C++-kódot is generál?
Ha a rendszer nemcsak természetes nyelven magyaráz, hanem Lean-ben formalizál, és azt automatikusan le tudja fordítani például C++-ra – akkor tényleg elmondhatjuk, hogy eljött a „kódolt bizonyítások” kora. Ez még nem a jelen, de sok kutató dolgozik rajta, hogy elérhető legyen a formális → implementációs útvonal. Egy ilyen AI eszköz radikálisan átalakíthatja, hogyan gondolkodunk a hibakeresésről, a verifikációról – és végső soron a programozásról is.
Zárszó: ez már nem sci-fi
A DeepMind és az OpenAI eredményei egyértelműen mutatják: az AI képes emberi szintű – sőt, bizonyos esetekben emberfeletti – matematikai problémamegoldásra. És ez még csak a kezdet. Most először tényleg úgy tűnik, hogy a gépek nemcsak számolnak, hanem érvelnek is – világos logikával, mély belátással és akár formális bizonyítással alátámasztva.
Én készen állok erre a jövőre. Te?
2025. július 20., vasárnap
Akihabara (秋葉原) Tokió Csijoda városkerületének egy negyede Japánban, melyet az elektronikai város becenéven is ismernek.
Akihabara (秋葉原) Tokió Csijoda városkerületének egy negyede Japánban, melyet az "elektronikai város" becenéven is ismernek. Ez a helyszín ismert az otaku kultúra központjaként, és jelentős bevásárlónegyede a számítástechnikai eszközöknek, videójátékoknak, animéknek és mangáknak.
Elektronikai piac:
Akihabara a japán elektronikai kereskedelem szíve, ahol háztartási elektronikai eszközök, számítógépek és alkatrészek széles választéka található.
Otaku kultúra:
A negyed az otaku kultúra központja, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az animékre, mangákra és a kapcsolódó termékekre.
Maid cafék és arcade-ok:
Számos "maid café" és játékkaszinó (arcade) található Akihabara területén, ahol a rajongók szórakozhatnak.
Történelem:
Eredeti neve Akibagahara (秋葉が原 „őszi levél mező”) volt, melyet az Akiba tűzisten nevéből kapott, miután egy tűzvész sújtotta a területet 1869-ben. A második világháború után vált az "Akihabara Elektromos Város" néven ismertté.
Elektronikai piac:
Akihabara a japán elektronikai kereskedelem szíve, ahol háztartási elektronikai eszközök, számítógépek és alkatrészek széles választéka található.
Otaku kultúra:
A negyed az otaku kultúra központja, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az animékre, mangákra és a kapcsolódó termékekre.
Maid cafék és arcade-ok:
Számos "maid café" és játékkaszinó (arcade) található Akihabara területén, ahol a rajongók szórakozhatnak.
Történelem:
Eredeti neve Akibagahara (秋葉が原 „őszi levél mező”) volt, melyet az Akiba tűzisten nevéből kapott, miután egy tűzvész sújtotta a területet 1869-ben. A második világháború után vált az "Akihabara Elektromos Város" néven ismertté.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)