10 év múlva

5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. 10 év múlva lesz olyan mesterséges intelligencia, ami jobban fog orvosi diagnózisokat felállítani, mint az egyes területek szakértői. Ennek a kiértékelése sem lesz könnyű, gondolom használatban kell majd legyen és ki is kell majd értékelni a hatékonyságát. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy elfogadható, hogy olyan adatokat is felhasználjon, amelyek egy orvos számára lehet nem elérhetőek, vagy csak túl sok időt venne fel a kiértékelésük, pl. a páciens telefonján, vagy óráján begyüjtött idősorok, esetleg új típusú érzékelők, amelyekhez még nem írták meg a kézikönyvet.

Futurism

Folyamatosan 2029-et jelölöm meg a sikeres Turing-teszt évének, azaz az MI addigra éri el a humán szintet.A mesterséges intelligencia (AI) nem a jövő, hanem vaskosan a jelen. Gyakorlatilag az életünk minden területén ott van vagy ott lesz, kezdve a mezőgazdaságtól egészen az önvezető autókig. Vagy éppenséggel az oktatásig. Így nem meglepő, hogy az erősen jövőorientált, a jövő kihívásaira választ kereső ITK - Innováció- és Tehetségkonferenciának az egyik visszatérő motívuma volt a mesterséges intelligencia. Nem véletlenül mondta azt Bíró Pál, a Google Magyarország vezetője azt: "a Google sokáig azt mondta magáról, hogy már nem online cég, hanem mobilcég - ma pedig már nem mobilcég, hanem AI cég.

PASSENGERS

A sci-fi különleges műfaj számomra.Ebben a filmben nincs sokkal több, ritka az ilyen űrutazós sci-fi ma már, amely teljes egészében egy űrhajón játszódik. A téma ismert, felkelnek egyesek, akiknek nem kéne felkelni és mihez kezdenek. És ez, hogy mihez kezdenek, elég jól működött ebben a filmben, a karakterek teljesen a mai világképpel rendelkeztek (talán ebben a legnehezebb mondani valamit, talán a Dune volt az egyetlen könyv/film ami számomra hihetően tovább gondolta az emberi pszichét és még abban is az erőszak és a szerelem voltak a domináns témák). Szóval nekünk szól ez a film, meg arról, hogy a tökéletes világ sem elég egy társ nélkül, hogy némely helyzetekben össze vagyunk zárva valakivel, akivel lehet, hogy nem szeretnénk összezárva lenni, de az ember társasabb lény, mint amennyire magányos és igazán csak az ad értelmet az életünknek, ha másokért teszünk valamit.Tetszett. Az a fajta sci-fi volt. Nem új gondolatok ezek, de ahogy beleszőtték őket a film miliőjébe, nekem bejött. És ezért nem tudok haragudni arra, hogy mindkét karakternek volt olyan helyzete, ahol meg kellett volna halnia, ha a forgatókönyvíró nem segíti egy kicsit ki, hogy ne érjen véget a film két perccel később. De ezek nem olyan sorsfordító helyzetek voltak, amelyeket ne lehetett volna megoldani egy kis extra technikával, illetve akár nem is kellett volna belemenni, mert simán hihető lett volna, hogy nem találkoznak ilyen problémával. És az sem zavart, hogy a világkőpemmel teljesen ellentétes jövőt vázol fel a film, szerintem emberfeletti intelligencia sokkal hamarabb lesz mint hogy a csillagközi utazásba érdemes legyen belevágni. Sokkal kevesebb energia kell hozzá, az biztos. Márpedig ha van emberfeletti intelligencia, a legtöbb felvetett probléma a filmben nem áll meg, csak jön egy robot és megoldja őket. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy érdekes az emberfeletti intelligencia nélküli csillagközi utazáson esetlegesen felmerülő problémákat vizsgálni. És azért volt mindenféle és néhány egészen mélyen ki is volt bontva és ha az ember el akar gondolkodni, hogy minek a nagyobb az esélye egy csillagközi utazáson: az utasok lázadásának és a személyzet elbarikádozással való túlélésének, vagy annak, hogy meghibásodik egy fagyasztó láda, akkor lehet ezen gondolkodni.Szóval engem nem zavarnak a problémák a filmben, mert értem, hogy nem hard sci-fi akar ez lenni, a szereplők sem igazán úgy lettek válogatva, de azért tisztességes munka volt a sci-fi részbe fektetve. Az egy kicsit kár, hogy a szereplőkön látszik, hogy nem igazán érzik a szerepüket, megpróbálták kihozni a legjobbat, de hát néhol nem megy, de ez nem baj, tisztességes munka, meg aztán mostanában nem is várják el az embertől, hogy egy ilyen komplex problémát le tudjon kezelni.

Film címe

Valerian Luc Bessontól, Ötödik elem
Trainspotting 2,Holdról
Life, úgy tűnik, a Gravity sikerének a gyümölcse ez a film, de amíg nem készül évi tíz film, ami a naprendszer egyik bolygója körül tudományos célú űrállomáson játszódik, mindegyiket megnézem, még ha Vin Dieselt is teszik meg a kerginési pályák kiszámításának szakértőévé
Dunkirk, mert a második világháborús filmek is speciális helyen vannak, de mást jelent számomra, ha nagyon elmennek egy fele (és remélem Nolan megpróbálja jóvá tenni az Interstellart)
Alien: Covenant, mert Alien és nincs mit tenni, meg kell nézni, még ha rossz is lesz. A Prometheus is egyébként az a kategória, ami vonal felett van, de csak nagyon kicsivel.
GITS, kevés film (anime) volt akkora hatással rám, mint a GITS. Bár én szeretem ScarJo-t, jobb szeretném ezt a filmet egy keleti színésznővel, lehetőleg egy ismeretlennel, az egyik fontos kérdés ugyanis számomra az a GITS-ben, hogy ki is vagy valójában és ScarJo már túl sok mindenki volt a filmvásznon
Blade Runner 2,

Az időjárás is úgy akarja és újabb SpaceX rakétát láthatunk, ahogy a magasba emelkedik.

2029

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

Nőket támogató fejlesztői programot indít az Apple

Az Apple szerint az új Enterpreneur Camp célja annak elősegítése, hogy minél több nő kerüljön meghatározó pozícióba a technológiai szektorban, és hogy egyre több női vezetés alatt készült alkalmazás szülessen platformjaira. A cég szerint ez kulcs lehet az eddigiektől eltérő, sokfélébb alkalmazások számának növekedéséhez.A kompetenciák terén leginkább az analitikus gondolkodás és az innovatív hajlam, az aktív tanulási készség, a kreativitás, programozás és technológiai tervezés, kritikus gondolkodás, a komplexebb problémamegoldó képesség, a vezetői készségek, az érzelmi intelligencia,az elemzési rendszerek ismerete és értékelése az, amelyekre a legnagyobb szüksége lesz egy munkavállalónak.Ezzel szemben csökkenni fog a kézügyesség, állóképesség és precizitás, a memória, a szóbeli, hallásbeli és térbeli képességek, a pénzügyi menedzsmenttel és anyaggazdálkodással kapcsolatos készségek jelentősége. Szintén kevésbé fognak számítani a különböző technológiák telepítéséhez és karbantartásához szükségeskészségek, az olvasással, az írással, a matematikával, és az aktív hallgatással, az alkalmazottak irányításával, a minőség és biztonsági ellenőrzésekkel, valamint a koordinációval és időmenedzsmenttel kapcsolatos készségek. 

Emberségre is nevelhető a mesterséges intelligencia

Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert. A mesterséges intelligencia azért áll az új korszak középpontjában, mert az a gépi tanulás révén a belé táplált adatok tömegére építve önmagát is fejleszti. A Microsoft részéről közel 60 ország 570 ezer fejlesztőmérnöke javítja és okosítja a kognitív szolgáltatásokat, hogy az MI alkalmazások még jobban hallják, lássák, értsék és értelmezzék az emberi felhasználók igényeit. Az pedig már az szakemberek dolga, hogy etikusabbá tegyék ezt a folyamatot. Ha jól használják, pont a mesterséges intelligencia által lesz sokkal emberibb, humánusabb a civilizáció, mert valójában az emberi képesség és a kreativitás kiteljesedéséhez járul hozzá. Ezért inkább emberséges intelligenciának kellene nevezni. Azzal folytatta, hogy a fő kérdés ma már nem az, hogy mire képesek a számítógépek, hanem az, hogy hogyan lehet az emberiség javára fordítani a szinte korlátlan képességeket. Az MI ugyanis nem csak a gazdaságot és a technológiai iparágat fogja megváltoztatni, hanem az egész társadalom működését is. Ebben az állam, a magánszféra, az oktatók és a kutatók együttműködése szükséges, hogy etikus mesterséges intelligencia jöhessen létre.Megvan ugyanis a lehetőség, hogy az MI-t a saját képünkre alakítsuk ki, és az olyan lesz, amilyen mintákat mutatunk neki, amilyenné neveljük. Ezt nem szabad a véletlenre bízni.2025-re globális szinten több munkaórát végeznek majd a gépek, mint az emberek. Könyvelőből, betanított munkásból és raktárosból egyre kevesebbre lesz szükség, ellenben mind nagyobb az igény mesterséges intelligencia szakemberekre, informatikusokra és adatelemzőkre. A Világgazdasági Fórum munkatársai szerint a következő munkakörükre lesz egyre nagyobb igény a világgazdaságban: adatelemzők, tudományos elemzők, mesterséges intelligencia szakértők, szoftver- és alkalmazás fejlesztők, eladási- és marketing szakemberek, digitális átállási szakemberek, általános menedzserek, ipari formatervezők, szervezetfejlesztési szakértők, informatikai szakemberek, big data szakemberek, akik nagy mennyiségű, gyorsan változó és nagyon változatos adatokkal képesek dolgozni. Egy sor munkakört ugyanakkor egyre inkább a robotok és a számítógépek vesznek át az emberektől, leáldozóban van az adatbevivők, iktatók, könyvelők, bérszámfejtők, pénzügyi menedzserek, titkárnők, ügyfélszolgálati munkatársak, minőségi ellenőrök, raktárosok, postások és ipari betanított munkások napja. elenleg globális szinten a munkaórák 71 százalékát végzik emberek, 29 százalékát pedig gépek, beleértve a számítógépeket és a robotokat is. A WEF prognózisa szerint 2022-re ez az arány 58-42-re módosul, 2025-ben pedig a gépek immár fölényben lesznek az elvégzett munka mennyiségét tekintve, 52 százalékos részesedéssel. A kinézetükben és cselekvésükben az emberekre hasonlító humanoid robotok a cégek 23 százalékánál jelennek meg, míg az ipari robotok esetében ez az arány 37 százalék lesz. Előbbieket elsősorban a pénzügyi szolgáltatások területén fogják alkalmazni, utóbbiak fő elterjedési területe a gépjárműipar és a légiközlekedési eszközök gyártása.

Robotgeológus landolt a Marson

Mintegy 485 millió kilométernyi út megtétele után, közép-európai idő szerint hétfőn 20 óra 54 perckor sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.Az egymilliárd dollárba kerülő amerikai–európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. Az Insight a Phoenix és a Viking marsjáró mintájára épült, háromlábú leszállóegység, mely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. A landolás helyét, az Elízium-síkságot (Üdvözültek hona) 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, ez egy teljesen sík térség a marsi egyenlítőtől északra.„Egy jó landolási hely kiválasztása a Marson olyan, mint egy jó otthon kiválasztása: az elhelyezkedésen van a hangsúly” – közölte korábban Tom Hoffman, az InSight Project menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában. „Nemcsak egy biztonságos helyre volt szükségünk, hanem egy munkahelyre is, ahol majd öt méter mélyre lehatolhat az HPR robot” – tette hozzá. A landolási helynek világos helyszínnek kell lennie, és elég melegnek ahhoz, hogy a napelemek működése biztosított legyen. Ezért össz­pontosítottak az egyenlítő környékére, és választották ki a 130 kilométer hosszú és 27 kilométer széles ellipszis alakú térséget a síkság nyugati szélén – magyarázta Hoffman. Ez a hely mintegy 600 kilométerre van attól a helytől, ahol a NASA Curiosity marsjárója landolt 2012-ben.A leszállóegység 20 óra 47 perckor hatolt be a Mars ritka légkörébe mintegy 19 800 kilométeres sebességgel. Két perccel később az űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az 1500 Celsius-fokot. A légkörben lelassulva az InSight hat és fél perc alatt tette meg a 112 kilométernyi utat a Mars felszínéig, hatalmas ejtőernyője és fékezőrakétái segítségével végül óránkénti nyolc kilométeres sebességre lassult. A landolás után néhány perccel megérkezett az űrközpontba az első fotó a vörös bolygón álló és működő űrszondáról.Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni lehet az űrszondával. Egy 2008-as animációs film két szereplője után a műszerek a Wall-E és az Eve nevet viselik. Wall-E és Eve ugyanazon a rakétán indult a földről, mint az InSight. A két aktatáska méretű CubeSat (kockaműhold) néhány ezer kilométerre volt a Marstól, amikor az InSight megérkezett. A CubeSat típusú műholdak mindig osztoznak a rakétán, mivel túl kicsik és kevésbé jelentékenyek ahhoz, hogy önálló kilövésük indokolt legyen. A műholdak mintegy 10 ezer kilométeres távolságban követték az InSightot a Mars felé tartó 485 millió kilométeres útján, hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.Robotgeológus landolt a Marson

szuperfejlett android

A Kengoro és Kenshiro névre hallgató humanoid robotok ráadásul akár 2020-tól követően jó eséllyel kikerülhetnek az emberek közé a társadalomba.Számos robotikát érintő technológia úttörőiként gyakran hallani olyan fejlesztéseikről, melyek már-már sci-fibe illők.Ha ezekre a robotokra bőrt húzunk, és kiküldjük majd őket az utcára, nem lehet majd megkülönböztetni őket a hús-vér eberektől.Ezutan a koreai írás születésnapja jutott eszembe egy nagyon jó filmet neztem meg Welcome to Dongmakgol mikozben a robotikabol egy kicsit pihentem.

a gépi intelligencia beéri az emberit 2029-re

Kurzweil

Kurzweil szerint 2029-re a legtöbb ember kibernetikus implantátumokkal terjeszti majd ki a saját testét, a technológiát visszautasítókat pedig alacsonyabb rendű, a gazdasághoz kevésbé produktív módon hozzájáruló emberi osztályként kezelik majd.Egyre kevésbé leszünk biológiai lények. Olyannyira, hogy a nem-biológiai részünk dominál majd és a biológiai részünk nem is lesz olyan fontos. A gépi részünk olyan erős lesz, hogy teljes mértékben képes lesz megérteni és modellezni a biológiai részünket. Így, ha a biológiai részünk megszűnik, nem fogjuk érezni a különbséget,képes lehet olyan mesterséges intelligenciák létrehozására, amelyeket nem lehet majd megkülönböztetni a valódi emberektől.

Akkor vágjunk bele, mi is van ezzel a szingularitással.

Akkor vágjunk bele,  mi is van ezzel a szingularitással.

Viszont ez a szingularitás dolog annyira beépült már a gondolkodásomba, hogy kétséget kizáróan hiszek benne, ezért , egyszerűen nem tudom már másképp elképzelni a világot és meglep. Ez a hitem lehet, hogy hasonló a vallásos emberek hitéhez, lehetne itt centizni a revelációkat, amelyekre a hiteink alapulnak, egyébként nem szeretném, ha vallásosnak hinnének, ugyanis nem hiszek a vallások által prédikált teremtésmítoszban. Egyébként nem tartom teljesen kizárhatónak az alapszcenáriót, azaz, hogy van valamilyen szuperintelligens lény, akinek a lehetőségei között akár az is szerepel, hogy alkosson egy bolygót, rajta élőlényekkel és még valami fura célja is legyen velük, hogy szeressük őt, vagy valami hasonló, erre már nem is emlékszem pontosan, hogy mi is az Isten célja velünk.  Arra egy picivel még több esélyt látok, hogy mindez csak egy szimuláció, ami ilyen paraméterekkel szimulál egy világot és, hogy mindennek a fizikai valósághoz nincs sok köze, de akkor végezzünk változócserét és nevezzük csak a szimulált szót fizikainak és minden rendben lesz.

A lényeg aza szingularitásban, mert egy elkerülhetetlen jövőbeli (vég)kifejletnek tartom és a jelen minden egyes molekulája ebbe az irányba mozog. 

A szingularitás már egy régebbi fogalom, én a Ray Kurzweil által népszerűsített értelmezésben hiszek. Vannak róla régebben, mélyebben gondolkodó emberek, de egyelőre ebbe ne menjünk bele, elég nagy falat a kurzweili verziónak a magyarázása. Van róla elég jó magyar wikipedia szócikk. Angolul van egy olyan szócikk, amiben a Kurzweil jövendöléseit foglalják össze. Több könyvet is írt, sokat jövendölt, de én elég konzervatívnak találom ezeket, van olyan hely is valahol, ahol mérik, hogy hány jött be és elég jó a találati aránya, szóval nyugodtan hirdetem az igéjét én is, anélkül, hogy a vizet borrá (vagy legalább sörré) változtatta volna előttem.

Szóval alapvetően két évszám a fontos, 2029 és 2045. A "rendes" szingularitás az 2045-re van jósolva, ez nagyjából azt jelenti, hogy ekkor már annyira fejlett lesznek azok a mesterséges intelligenciák, amiket arra használunk, hogy a tudományos kutatást előre vigyük, hogy már okosabbak lesznek mint az emberek akik használják őket, nem lesz szükségük emberekre, hogy elvégezzék a feladatukat és új megoldásokat találjanak régi és új problémákra. Sőt mi több, az emberek már nem is fogják érteni, hogy a mesterséges intelligencia miről beszél, amikor éppen tárgyalja, hogy milyen módszert/bizonyítást/egyebet talált. Én ezt a dátumot nem találom annyira érdekesnek, meg aztán, nagyon messze is van. Persze, ha jól belegondolunk, nagyon sok ponton támadható ez a fejtegetés, először is, bár most úgy tűnik, hogy a tudományos kutatás a "legnehezebb" emberi viselkedésforma, ez még sokat változhat (arról nem is beszélve, hogy egyénileg és csoportosan ezek nagyon eltérnek, pl. az önfeláldozás nagyon nehezen megy egyénileg, kevesebben is csinálják, mint a tudományos kutatást, bár erre a kamikaze pilóták jó ellenpélda). Másrészt, már ma is ilyen-olyan mesterséges intelligenciákkal karöltve végezzük a tudományos kutatást, egyelőre még nagyon behatárolt feladatokat bízunk rájuk, talán mert nem bízunk bennük, talán mert nem vagyunk többre képesek, talán mert már most sem értenénk meg, hogy miért is olyan érdekes az az eredmény, amit kihozott, ha nem az előre bekódolt célfüggvényeket maximalizálja. Mindenesetre ezt nevezzük szingularitásnak és én ezt a szót használtam akkor, amikor arról írtam, hogy valakivel, hogy ez bekövetkezik 2029-ben, valószínűleg szóban is. Mindenesetre, mivel én 2029-re fogadtam, impliciten a kurzweili predikcióra gondoltam.

2029-ben "csak" az emberi szintű mesterséges intelligencia fog mindenki számára elfogadhatóan manifesztálódni, Kurzweil szerint. Ez a fogalom, "emberi szintű mesterséges intelligencia" elég sok mindent jelenthet, mindenkinek mást, valószínűleg, csak úgy, mint a legtöbb fogalom egyébként. Viszont én bízom benne, hogy mindenki számára elfogadható lesz emberi szintű mesterséges intelligenciának az egyik rendszer a sok közül, ami akkor létezni fog. Ami azt hiszem, a legnagyobb szakadékot képezi köztem és azok között akikkel fogadtam, az az, hogy én kizárólagosan mint eszközre gondolok rá, az emberi szintnek semmi köze nincs az emberekhez. Szóval nem Józsika bácsi szintű, nem nagymama szintű, nem bányász szintű és nem vasutas szintű, hanem egy valami olyan szintű, amit az emberek emberinek fogadnak el. Ma már van olyan mesterséges intelligencia, amely megveri a legjobb sakkozót sakkban, de nem tudja, hogy a víz egy iható dolog és sokban hasonlít a sörhöz. Szóval annak a leendő mesterséges intelligenciának (MI-nek ezután, elkopnak az ujjaim) könnyű lesz a sakkot megtanítani. Azt is könnyű, hogy a sör és a víz hasonló dolgok, mert ezt tényként beépíthetjük. Viszont azt a rengeteg tényt és szabályt amit az emberek tudnak, nehéz lesz beépíteni. Viszont szerintem jó úton haladunk felé.

Szerintem (azt hiszem, Minsky gondolatai befolyásolták legjobban az én gondolataimat ilyen irányban) a nagyon bonyolult (emberi) MI-k sokkal egyszerűbb részekből állnak, mint azt gondolnánk. Ezek külön-külön egyáltalán nem tűnnek intelligensnek egyébként. Az összjátékuk az, ami intelligenssé teszi őket. Szerintem az ember már nagyon jól alkot ilyen alkatrészeket, sok ezer éve gyakorolja az ezközkészítést, az MI csak egy eszköz a sok közül, talán a legáltalánosabb, de az öt körülvevő ezközvilág nélkül egyébként tehetetlen. Egy program soha nem fog beverni egy szeget a falba, de ha egy megfelelő robotot vezényel majd, akkor képes lesz nagyon sokféle szeget nagyon sokféle falba beverni. Szerintem ezek a részek ma már messze meghaladják képességeikben az emberi intelligencia alkotórészeit. Szoftverben és szilikonban sokkal bonyolultabb műveleteket lehet kifejezni, mint amikre az emberi agy képes. Sokkal nagyobb és változatosabb adathalmazból tanulhatnak ezek a rendszerek (a legegyszerűbb példa, hogy az első MI laboron megírt írisz virág osztályozó bizonyára sokkal jobb munkát végez nálam, ha megkapja azt a 4 paramétert, de valószínűleg nem sok munkával a képeket osztályozó rendszert is jobbá lehet tenni annál, amit én képes lennék megtanulni egy másodpercnyi írisznézegetés után) mint az ember és sokkal jobban megbízhatnak a működésükben, mint én az agyamban. Nem fáradnak el és nem akarnak most inkább filmet nézni. Valószínűleg, senkit nem kell nagyon győzködni arról, hogy a számítógép egy jobb architektúra az MI alá, mint amilyen gazdája az emberi intelligenciának az agy. Azért nincs még MI, mert nem próbálkoztunk még eleget a sok kis rendszer összeforrasztásával, még a hardver sincs egészen ott, hogy széles körben lehetővé tegye ezt a kísérletezést, de 2029-re már rég ott lesz, a predikció szerint már 1000-szer gyorsabb lesz egy 1000 dolláros számítógép mint egy emberi agy, erről valószínűleg majd külön bejegyzést fogok írni.

Végül a legjobb. Minden emberi tevékenységet jobbá lehet tenni különböző eszközök használatával és a legáltalánosabb eszköz az MI lesz. Szóval mindenki aki egy kicsit is azon fáradozik, hogy jobban végezze a munkáját, egy kicsit az MI-n is dolgozik, vagy legalábbis helyet teremt az MI módszerek használatának. Persze, a halászok ma még elképzelhetetlennek tartják, hogy hogyan segíthetné őket az MI a munkájukban, akik számítógépes munkát végeznek sem biztos, hogy ilyen keretek között gondolnak a módszerekre, amiket használnak, de mindenki eszközöket használ, amelyek tökéletesítése visszacsatolással rendelkezik a szupereszköz, azaz az MI létrehozásához. Ez az, amiért én teljesen megbízom abban, hogy eljön az MI, csak az időpont a kérdés. Szerintem a 2029 egy jó időpont, elég realisztikus az én szemszögemből, célnak elég inspiráló, akik meg nem hisznek, azoknak jó kis csapda egy láda sör beszerzésére. Ma már nincs olyan hét, amikor ne lenne valami hír MI módszerekkel, eredményekkel, emberekkel kapcsolatban. Ezek lehet, hogy kicsit túloznak, valószínűleg 99%-a nem is releváns, de a gépezet már odaíg ért, hogy hallani a kattogását. És egyre gyorsul.

Rengeteg részlet van még itt, amikkel foglalkozni kéne, szép lassan fogok is, de erre a hétvégére ennyi elég volt. Igazából az előző bekezdés megírása volt a célom ezzel a bejegyzéssel, kicsit hosszúra sikerült a szósz előtte és kifogyott a szufla, szóval legközelebb erről lesz szó egy kicsit részletesebben.

Gödel díjat kapott egy eredmény, miszerint egy bizonyos számítási modellben az eredmény bizonyos véletlen bitjeinek ellenőrzésével igazolható annak helyessége. Igazából olvastam a cikket, de hiszek benne, nem csak azért, mert az okos emberek is hisznek benne, hanem azért is, mert hasonló jelenségeket megfigyelhetünk a mindennapi életben is. Néha igen fájdalmas ez a megfigyelés, de lassan hozzászokik az ember és már nem érdekli. És akkor egyesek meg beszólnak, hogy mi ez a nagy érdektelenség, tessék felelősen viselkedni. És akkor nem lehet tenni semmit, mert a helyzet nem engedi meg a beintést.