https://www.youtube.com/watch?v=MVu_hRX8A5w
https://www.youtube.com/watch?v=F0bLHA68gWk
If the movie Virus (2025) is in Korean, here's how the film might unfold with a focus on Korean cinema themes. Korean films often bring strong emotional depth, high-stakes action, and sharp social commentary to their genre work.
Virus (2025) might portray the rapid spread of a dangerous virus, leading to widespread chaos. The plot could follow a group of survivors, possibly stuck in an isolated area like a hospital, apartment complex, or even a city, trying to survive the virus's deadly effects. Given Korea’s history with intense disaster and survival films (like Train to Busan), this type of story could focus on intense personal drama and relationships in the face of unimaginable crisis.
In this scenario, the virus doesn't just threaten people’s health but completely disrupts society. The government might fail to contain the outbreak, leading to mass panic, rioting, and a breakdown of social order. People might have to make difficult moral choices to survive, and the film could explore how different social classes or communities react when civilization collapses. This theme is common in post-apocalyptic Korean cinema, where human nature is tested in extreme circumstances.
Another direction for Virus (2025) could involve a biotech company, government, or even a rogue scientist releasing a man-made virus into the population. This kind of plot would delve into the ethical questions around genetic modification and the reckless pursuit of profit or scientific knowledge without considering the consequences. Korean films often tackle these themes with a social commentary edge, critiquing corporate or government mishandling.
Virus (2025) could also lean into the thriller genre, focusing on a detective or ordinary person trying to uncover the truth behind the virus’s origin. Is it an accident, a biological attack, or something more sinister? Korean cinema is particularly skilled at blending tension with mystery, so the film could have a fast-paced narrative with twists and turns, keeping viewers on edge as they try to unravel the mystery.
Korea has tackled virus and disaster films before, such as The Flu (2013), which focused on a deadly viral outbreak, and Pandora (2016), a disaster film about nuclear disaster. The Korean film industry often mixes genre elements like horror, thriller, and drama, so Virus (2025) might combine these into a high-energy, emotional story.
The year "2025" suggests a near-future setting. With the pandemic still fresh in many minds, this could explore fears of future outbreaks, with an added sense of urgency and modern technology making the situation even more dangerous. A virus in this year could be an evolved form of something more familiar or an entirely new, engineered disease.
Korean films often have bittersweet or open-ended conclusions, so Virus (2025) might not offer a neat, happy resolution. Instead, it could leave viewers with a thought-provoking question about humanity's resilience, moral choices, or the relationship between science, technology, and ethics.
Valami nagy dolog történt a mesterséges intelligencia és a matematika metszéspontján. A világ vezető AI-rendszerei nemcsak hogy megoldották a Nemzetközi Matematikai Olimpia (IMO) legnehezebb feladatait, de az eredmények – formális vagy informális úton – már a humán versenyzőkkel is egy szinten mozognak. A DeepMind, az OpenAI és a ByteDance egymástól függetlenül értek el figyelemre méltó eredményeket, és ezzel együtt megkezdődött valami, amit eddig sokan lehetetlennek tartottak: a mély matematikai gondolkodás gépi modelljeinek felívelése.
A DeepMind fejlesztette „Gemini – Deep Think” nevű modell hivatalos aranyérmes teljesítményt nyújtott az IMO 2025-ös feladatain: 6-ból 5 feladatot tökéletesen oldott meg, a verseny hivatalos szabályai szerint, időkereten belül. Az eredményt az olimpia szervezői ellenőrizték és tanúsították – ez pedig történelmi első. A modell természetes nyelvű bizonyításokat adott, nem formális rendszerekben dolgozott, mégis emberi szintű pontosságot és mélységet mutatott.
Az OpenAI szintén megoldotta az IMO 2025 feladatait, hasonló pontszámokkal, ám ők kissé korán közölték az eredményeiket – még az esemény hivatalos lezárása előtt. Bár technikailag hasonló szintű teljesítményt nyújtottak, a különbség az, hogy az ő megoldásaikat nem a verseny hivatalos bizottsága értékelte, hanem független, emberi versenyzők (több volt olimpikon). Ez kommunikációs szinten egy kis feszültséget okozott, de az eredmény így is lenyűgöző.
Kevesebb figyelmet kapott, de szintén figyelemreméltó a kínai ByteDance csapat teljesítménye: ők Lean bizonyításasszisztens nyelven formalizált megoldásokat készítettek, szintén IMO-szintű feladatokra. A teljesítmény ezüstérmes szintet ért el, viszont a hangsúly itt máson volt: nem a természetes nyelvű érvelésen, hanem a formális matematikai bizonyítás automatizálásán. A Lean formalizálás óriási lehetőség a jövőbeli matematikai tudásgyűjtésre – különösen, ha egyszer majd automatikusan is át tudunk fordítani természetes nyelvű problémákat Lean-változatokra.
Aki valaha dolgozott komplex algoritmusokon vagy matematikai modellezésen, az pontosan tudja: egy jól megfogalmazott tétel önmagában még nem garancia a helyes implementációra. A hibás logikai lépések, az ellenpéldák hiányának figyelmen kívül hagyása gyakran csak utólag derül ki – és rengeteg időt vesz el.
Most képzeljük el, hogy egy AI nemcsak kiszúrja ezeket a gyenge pontokat, hanem ellenpéldákat is generál, vagy akár formálisan bizonyítja, hogy egy algoritmus működik – vagy nem.
Személy szerint én is olyan fejlesztő vagyok, aki gyakran ütközik matematikai problémákba, miközben például számítógépes látáson vagy geometriai algoritmusokon dolgozik. És igen, sokszor jól jött volna, ha egy AI szólt volna előre: „figyelj, ez a megoldásod nem működik, itt van rá egy cáfolat”.
De a hétköznapi élet is tele van rejtett matematikai döntésekkel – csak gyakran nem tudatosítjuk őket, hogy ne frusztráljon a felismerés: nem tudjuk megoldani.
A DeepMind egyelőre nem árulta el pontosan, mikor és milyen áron válik elérhetővé a „Deep Think” rendszer, de valószínűleg előfizetéses modellben fogják kínálni. Az optimista reményem az, hogy lesz egy „matematikai asszisztens” csomag havi 10 dollárért – de az is lehet, hogy ez prémium szolgáltatás lesz, inkább kutatóknak, fejlesztőknek vagy egyetemeknek szánva.
Mindenesetre: ha ezt az AI-képességet akár csak részben is be tudnám vonni a munkámba, azonnal előfizetnék.
Ha a rendszer nemcsak természetes nyelven magyaráz, hanem Lean-ben formalizál, és azt automatikusan le tudja fordítani például C++-ra – akkor tényleg elmondhatjuk, hogy eljött a „kódolt bizonyítások” kora. Ez még nem a jelen, de sok kutató dolgozik rajta, hogy elérhető legyen a formális → implementációs útvonal. Egy ilyen AI eszköz radikálisan átalakíthatja, hogyan gondolkodunk a hibakeresésről, a verifikációról – és végső soron a programozásról is.
A DeepMind és az OpenAI eredményei egyértelműen mutatják: az AI képes emberi szintű – sőt, bizonyos esetekben emberfeletti – matematikai problémamegoldásra. És ez még csak a kezdet. Most először tényleg úgy tűnik, hogy a gépek nemcsak számolnak, hanem érvelnek is – világos logikával, mély belátással és akár formális bizonyítással alátámasztva.
Én készen állok erre a jövőre. Te?
